Fejlett technológia Chavín de Huantar templomában?

Dél-Amerika kajapo indiánjai érdekes hagyománnyal rendelkeznek: egy bizonyos „Bep-Kororoti” érkezett valaha az Amazonas menti faluba, akinek „bo” öltözéke teljesen befedte testét, és akinek „kop” fegyvere por alakú támadóeszközzé tudott alakulni.

Befogadták a törzsbe, feleségül vett egy nőt, és gyermekeket nemzett neki. A kajapók még ma is megemlékeznek erről az eseményről táncukban, amelyben sámánjaik egyike szalmaöltözetben játssza el Bep-Kororoti szerepét.

Az öltözet döbbenetesen hasonlít egy mai asztronauta szkafanderére. Bep-Kororoti egy napon egy hegy tetejéről villám, tűz, füst és égzengés kíséretében újra felszállt a felhők közé, ezáltal a föld körös-körül terméketlen lett, és a vadak elhagyták a vidéket.

bep-koroti
Bep-Kororoti

Amikor az emberek éhezni kezdtek, Bep-Kororoti lánya felajánlotta, hogy szerez élelmet. Felment ő is a hegy tetejére, kikeresett egy „különleges fát”, és ráült a tetejére.

Ezután férjének a többi ágat lefelé kellett hajlítania. Amikor ez megtörtént, a hagyomány szerint óriási zaj közepette felrepült a fa az égbe. Néhány nap múlva a lány Bep-Kororotival együtt ugyanazon a fán visszatért, óriási, élelemmel teli kosarakkal, olyanokkal, amilyeneket eddig még sosem láttak.

Van-e további utalás is erre a különös „fára”? Hogy a maják a fát az űrhajók szimbolizálására használták, arra utal Peter Fiebag és Erich von Däniken kutató is.

erich-von-daniken
Erich von Däniken

Vizsgáljuk meg ebben az összefüggésben a perui Andokban található Chavín de Huantar „Raimondi-sztéléjét”, mely különleges „ágaival” valóban igen hasonlít egy fára.

Ingolf Knopp mérnök-kutató a következő gondolatokat fűzi hozzá:

„Az előbb jellemzett „különleges fa” látható a Raimondi-sztélén. Egyértelműen felismerhetők az egyes „ágak” forgatócsuklói! Hogy ezek kígyófejbe futnak ki, teljesen nyilvánvalóón arra utal, hogy itt valami sziszegve lép ki. Lehetséges tehát, hogy egy meghajtómű ábrázolásával van dolgunk, melynél a rakétafúvókák — egy fa sok-sok ágához hasonlóan—nyalábosan elhelyezkedve gondoskodnak a megfelelő löketről.

raimondi-sztele
A Raimondi-sztéle

A sztélét technikai jelentését egy másik mérnök, dr. Herbert Volkrodt is felismerte, még ha más interpretációt tartott is valószínűnek. A templom föld alatti járatainak egyik kereszteződési pontjában található ezenkívül az „El Lanzon” képoszlop. A hozzá vezető járatok azonban csak kb. 50 centiméter szélesek, és aligha alkalmasak a normális használatra.

el-lanzon02

Erich von Däniken írja, hogy az ablaktalan templomban egy szellőzőegység lehetett. Mint mérnöknek, itt is felmerül bennem a technikai ábrázolás lehetőségének gyanúja. Véleményem szerint az „El Lanzon’: egy úgynevezett „turbókompresszort” mutat, mely környezetéből levegőt szív be, és aztán azt érintőleges irányban újra kifújja. A vezetékek kígyófejei itt is á kiáramló levegő sziszegő hangját szimbolizálják.

el-lanzon
A Chavín de Huantar-i ,,El Lanzon” középső része

Erich von Däniken a továbbiakban olyan oldalfolyosókat is megemlít, melyek néhány lépés után váratlanul véget érnek.

Ezek az oldalsó rövid járatok azt a hipotézist látszanak igazolni, mely szerint az egész létesítmény szellőzési célt szolgált.

Az ilyen rövid járatok ugyanis szükségesek volnának ahhoz, hogy a járatokban és csatornákban a levegőáramot a teljes turbulenciától, azaz a teljes körforgástól megóvják. Az oldalsó helyiségek hatására a levegőáramlás laminárisan, azaz párhuzamosan, áramsíkokat képezve haladna, s ezáltal jobb hatásfok és kisebb zajszint válna lehetővé.

chavin-de-huantar02
A Chavín de Huantar templom romjai

Hogy ez a szellőzőrendszer mire szolgált, az nem világos. Az viszont tény, hogy technikai megoldással állunk szemben „El Lanzon” képszerű ábrázolásán.

A régiek tudták, hogy „a kőbe vésettek” ellenállnak az időnek, miközben a vas és az acél egy évezred múlva csak barna foltokat hagy maga után – ez olyan körülmény, melyet szívesen figyelmen kívül hagynak.

error:
2K Shares
Share via
Copy link
Powered by Social Snap