Főoldal / Kriptozoológia / Démonok, dzsinnek, szellemek – 10 különös lény a mítoszok és legendák világából

Démonok, dzsinnek, szellemek – 10 különös lény a mítoszok és legendák világából

Pazuzu

Mindig is kerestük annak az okát, mi miért történik a világban. A félelem az ismeretlentől, vagy a kiszolgáltatottság, arra késztetett minket, hogy használjuk a fantáziánkat. Mítoszok, mondák, legendák születtek olyan lényekről, melyek befolyásolják életünket, segítenek vagy ártanak nekünk.

Lamastu

A Lamastu a mezopotámiai mitológia szőrös testű, madár lábú, oroszlánfejű, szamárfülű démonnője. A sumérok úgy hitték, hogy ez a félelmetes lény az alvilágból származik, veszélyes a szülő nőkre és a szoptató anyákra, valamint a csecsemőikre, melyeket elragad, kiszívja vérüket és csontjaikat rágcsálja.

Pazuzu

A mezopotámiai mitológia, rémisztő fejű, saskarmokkal és szárnyakkal rendelkező Pazuzu nevű démona, ijesztő külseje ellenére nem ártalmas.  A terhes anyák Pazuzut ábrázoló amulettet viseltek, hogy megvédje őket és gyermekeiket a korábban említett Lamastutól. Ezen kívül a mezopotámiaiak úgy vélték, hogy elűzi a betegségeket és meghallgatja az emberek problémáit és néha meg is oldja, ha Pazuzu épp ráér.

Bannyik

A bannyik a keleti szlávok mitikus, szellemi lénye, feladata a gőzfürdők rendjének biztosítása. A bannyik számára fontosak a szabályok. Tilos naplemente után fürdőzni, trágárkodni, zajongani, szeszes italt fogyasztani, másnaposan ott tartózkodni. Nem szabad az izzó köveket víz helyett más folyadékkal (pl. alkohollal) lelocsolni.

A hiedelem szerint, aki rendetlenkedik, könnyen magára haragíthatja a lényt és szinte biztos, hogy valami baleset éri.  A bannyik legtöbbször láthatatlan, de ha megjelenik általában alacsony, hosszú hajú férfiként, néha kutyaként ölt testet, esetleg felveszi egy széndarab vagy egy seprő alakját. Ha egy helyen több bannyik tartózkodik, akkor van egy vezetőjük, akit a fürdő nagyapjának hívnak.

Betobeto-szan

A Betobeto-szan egy jókai (a japán folklórban a természetfölötti teremtmények gyűjtőfogalma), mely a legenda szerint akkor követ minket, ha éjszaka megyünk valahová. A lény nem ártó szándékú, de félelmet kelthet az emberben, mivel láthatatlan és folyamatosan hallani a léptei zaját. Ilyenkor azt kell tennünk, hogy az út szélére állunk és azt mondjuk neki: „Betobeto-szan, kérlek menj tovább!” vagy „Csak utánad Betobeto-szan, először Te!” és a lény tovább áll és keres valaki mást, akit követhet.

 

Konak-jiji

A Konak-jiji szintén része a japán folklórnak. A gonosz szellem a hegyvidéki területek átutazóira veszélyes. A lény alakváltó, aki rátalál, először azt hiszi, hogy egy elhagyott síró csecsemőre lelt, de amikor felveszi, a „baba” óriásira nő és kb. 350 kilójával agyonnyomja áldozatát. Ugyanakkor, ha valaki túléli támadását, Konak-jiji mágikus tárgyakkal ajándékozza meg az illetőt.

Aka manto

Az 1940-es évek óta terjedő japán városi legenda szerint, Aka manto, egy vörös köpenyt viselő gonosz szellem, mely általában a köz és iskolai mosdók utolsó vécéfülkéjében kísért. Aka mato egyszer csak felbukkan és azt kérdezi a vécében tartózkodó személytől: vörös vagy kék papírt? Ha a vörös papírt kéri, leszúrja, ha a kék papírt, akkor Aka mato megfojtja áldozatát. Egyetlen módon élhető túl a találkozás a gonosz szellemmel, ha az illető egyik papírt sem választja.

Kumiho

Kumiho, a női alakot öltő kilenc farkú róka, a koreai folklór egyik teremtménye. A legenda szerint férfiakat csábít el, majd megeszi a májukat vagy a szívüket. Több verzió is létezik, miképp válhat emberré. Vannak olyanok történetek, melyekben 1000 férfi máját vagy szívét kell megennie, de olyanok is, melyekben 1000 évig nem ölhet és nem fedheti fel a kilétét.

Bányarém

A bányarém európai mondákban szereplő természetfölötti lény. A róla szóló történetekben általában törpeszerű lény, mely bányákban él és azok rendjét vigyázza. Legtöbbször segítő szándékú. A bányamunkásokat figyelmezteti a veszélyre, felébreszti az elalvót, azokat, akik kiérdemlik, gazdag érclelőhelyre vezeti. Ugyanakkor nem szereti, ha valaki fütyörészik vagy káromkodik, az őt ingerlő rosszindulatú, gonosz embereken pedig bosszút áll.

Baba Marta

Baba Marta egy bolgár mitológiai lény, akiről úgy hiszik, hogy egy szeszélyes, változó hangulatú idős hölgy. Ha Baba Marta (vagyis Március Nagymama) boldog, napos, meleg idő lesz, ha mérges, visszatérnek a téli fagyok. Napját március 1-jén ünneplik Bulgáriában, ilyenkor az emberek, hogy jókedvre derítsék „Március Nagymamát”, martenicát, vagyis vörös és fehér fonalakból készített bojtot, vagy kicsi, Pizso és Penda nevű bábukat ajándékoznak egymásnak. A bolgárok mindezeket addig hordják ruháikon, amíg meg nem jelennek a tavasz első jelei, ezután a fákra aggatják martenicákat.

Ifrít

Az ifrít a dzsinnek egy fajtája a muszlim és arab mitológiában. Ezek a hatalmas szárnyas lények híresek erejükről és ravaszságukról. Régi romok közt, földalatti barlangokban élnek, vannak köztük női és férfi egyedek is. Általában a gonosz dzsinnek közé tartoznak. Már a Korán is említést tesz róla, de az Ezeregyéjszaka meséiben található Hordár és a fiatal lányok című történet a legismertebb, melyben ifrít szerepel. Ebben egy herceg a kalózok elől egy erdőbe menekül, ahol rátalál egy nőre, akit egy ifrít tart fogva. A herceg párbajra hívja a dzsinnt, aki több állat formáját is felveszi, végül tűzzé változik és hamuvá ég.

forrás:  Tokár Tamás Zalán / erdekesvilagunk.blog.hu

Ezt olvastad már?

Megtalálták a Loch Ness-i szörny legősibb „rokonát”

Az új lelet 201 millió éves, így ez a legkorábbi plezioszaurusz-csontváz, melyet valaha azonosítottak. A plezioszauruszok tengeri …

vérfarkasok

10 érdekesség a vérfarkasokról

1. A vérfarkasoknak vagy farkasembereknek is nevezett, alakváltó emberek különleges helyet kaptak az európai folklórban. …

Hirdetés