Az örökkévalóság utáni kutatás az egyiptomi civilizációk legfőbb foglalatossága volt – vélte Anne-Sophie Bomhard, francia tudós. Ez valóban így volt, sőt, még finoman is fogalmaztunk. Az örökkévalóság utáni kutatás volt az egyiptomi civilizáció létjogosultságának alapja. Minden, amit tettek, minden építmény, amelyet emeltek, minden szertartás, minden rítus, minden írás közvetlen vagy ... Tovább
Mindig voltak olyan könyvek, amelyeket a hatalom, az egyház, az ismeretlen erőkkel harcolók meg akartak semmisíteni, gyakorta szerzőikkel együtt. Kéziratok drámai sorsa, elveszett ismeretek, furcsa halálok kísérik egy-egy ilyen könyv történetét. Mit rejtenek ezek a titkos könyvek? Az egyik legrejtélyesebb az óegyiptomiak Thoth könyve. Azt tartják, hogy Thoth az egyiptomi ... Tovább
Az első titkok az emberiség igazi eredetére vonatkoztak. A két legelterjedtebb mai elmélet – a darwini evolúciós elmélet és a teremtéselmélet – egyike sem tud kielégítő magyarázatot adni az emberiség eredetére és fejlődésére. Darwin kiválasztódás-elmélete, ami szerint a legéletrevalóbb marad életben, nem tudja megmagyarázni, hogy az emberek hogyan birkóztak meg az emberi DNS ... Tovább
A londoni British Museum fantasztikus gyűjteményét több tízezer különféle lelet gazdagítja. Ennek fényében talán meglepőnek tűnhet, hogy ilyen mennyiségű műtárggyal kapcsolatban, csupán alig egy-két paranormális eseményt jegyeztek fel. Ezek közül a legismertebb talán, a 22 542-es sorszámot kapott egyiptomi szarkofág története. A hieroglifákkal gazdagon díszített, gyönyörű énekesnőt formázó szarkofágot készítői Amon Ré istennek ... Tovább
Az ókor népei Egyiptomot tekintették a mágikus művészetek szülőföldjének és központjának. A mágia, a varázslás sohasem volt elválasztható Egyiptom vallásától. Az egyiptomi mítoszok, szertartások mindig tele voltak mágikus cselekvésekkel és fordulatokkal, nyilvánvaló volt a mágia fokozott előtérbe nyomulása. Egyiptom emelte a mágiát univerzális tudománnyá, és mint tökéletes dogmát fogalmazta meg. ... Tovább
Már az ókori Egyiptomban ismeretesek voltak a különböző jóslási formák és jósnők is tevékenykedtek szép számban. Elterjedt jövendölési forma volt a myomantia, melyhez patkányokat és egereket használtak. Az állatok sikolya és magatartása a gonosz jelenlétére figyelmeztetett. Amikor a legendák szerint Sennaherib asszír király megtámadta Egyiptomot, katonái felfedezték, hogy tegezeiket és ... Tovább
A Thébai-hegyek déli részén, a Thot-hegy néven ismert hegyfokon található egy rejtélyes templom, amelyet 1904-ben fedezett fel George Sweinfurth, majd 1909-ben Flinders Petrie tanulmányozott. Először azt gondolták, hogy a XI. dinasztiából származó Szanhkaré Mentuhotep király heb-szed kápolnájának maradványát találták meg, de 1995-től 1998-ig kiterjedt vizsgálatokat folytatott Thot hegyén az Eötvös ... Tovább
Mire valók az Egyiptomi Óbirodalom korában épült piramisok? Vajon milyen lehetséges célt szolgálhattak? Miért vannak alacsony alagútjaik, hosszú, keskeny, sehová nem vezető járataik és olyan folyosóik, galériáik és kamráik, amelyek konganak az ürességtől? Miért igazították őket a csillagok állásához? Miért negyven kilométer hosszan szórták szét őket a sivatagban? És ami ... Tovább
Hórusz szeme Ozirisz és Ízisz fia, a sólyomként vagy sólyomfejű emberként ábrázolt Hórusz az ég, a világosság istene volt. Jobb szeme a Nap és Ré napisten szimbóluma (nevezik „Ré szemének” is), míg a bal a Hold jelképe volt. Ez a „Hórusz szeme”, a halál fölötti győzelem hieroglifája. Amikor szemöldökkel ábrázolják, ... Tovább
A halottidézés a mágia legősibb műveletei közé tartozik. Szertartásai már az ókorban ismeretesek voltak, különösen Egyiptomban. Egyiptom ezoterizmusa ugyanis éppen a titokzatos feltámadás küldetése, melyet az ember reményként hordoz magában valahol személyisége archaikus rétegeiben. A halottidézés különösen a késői korban volt elterjedt. Vannak leírások, melyek halotti szellemek megjelenéséről beszélnek, és ezekben ... Tovább
Az Egyiptomi Halottaskönyv néven ismert szöveggyűjtemény, mely a lélek számára a túlvilági utazáshoz szükséges figyelmeztetéseket és tanításokat tartalmazza, az emberiség egyik legrégibb írásos emléke. Azt írja le, hogy a megvilágosodás küszöbére érkezett halott hogyan tapasztalja meg a halál utáni történéseket, melyben egyfajta küzdelemben kell részt vennie. A küzdelem tétje az ... Tovább
A görög eredetű daimon szó az istenek és az emberek közötti világ átmeneti lényeit jelöli, kiknek számtalan fajtája, neve és megnyilvánulása lehetséges. A démonok és az istenek közötti határvonal gyakran nem volt egyértelmű. Általában megfigyelhető, hogy a démonhit a magas kultúrákban a vallási fejlődés késői szakaszában terjed el, mikor a ... Tovább