Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Magyarok Thot hegyén

img

A Thébai-hegyek déli részén, a Thot-hegy néven ismert hegyfokon található egy rejtélyes templom, amelyet 1904-ben fedezett fel George Sweinfurth, majd 1909-ben Flinders Petrie tanulmányozott.

Először azt gondolták, hogy a XI. dinasztiából származó Szanhkaré Mentuhotep király heb-szed kápolnájának maradványát találták meg, de 1995-től 1998-ig kiterjedt vizsgálatokat folytatott Thot hegyén az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régészcsoportja dr. Vörös Győző (fenti képen) vezetésével, és megállapították, hogy a templom – bár valóban Szanhkaré Mentuhotep idején épült – nem heb-szed kápolna volt, hanem egy kis templom, amelyet Hórusznak szenteltek.

A téglából készült templom egy teraszos fennsíkon épült, a keleti horizont felé nézett, és két része volt: egy bejárati pilon és egy belső szentély három kisebb teremmel.

Amikor a magyarok elkezdték a feltárásokat, hamar rájöttek, hogy a XI. dinasztiabeli építményt egy sokkal régebbi templom romjaira emelték, amely az archaikus korból származott (kb. i.e. 3000-ből), és amelynek alaprajza fura módon meglehetősen hasonlított a dendarai Ízisz-templom alaprajzához.

templom
A Thot-hegy

Ugyancsak Dendarához hasonló módon a templom tengelye eltért az archaikus templom tengelyétől, körülbelül 2 fokkal déli irányban. Richard Wilkinson egyiptológus azt írja:

“Az építményeket feltáró magyar csoport szerint a csillagászati tájolásban mutatkozó különbség a közben eltelt évszázadoknak köszönhető. A kutatásaik arra engednek következtetni, hogy a későbbi téglatemplomot a Szíriuszhoz tájolták. Az archaikus korban ugyanez a csillag valamivel több mint 2 fokkal délebbre jelent meg a keleti égbolton – és pontosan ekkora különbség látható a korábbi épület és az újabb templom tájolása között. Így tehát a Középbirodalom építészei ahelyett, hogy egyszerűen követték volna a korábbi szent építmény fizikai tájolását, gondosan változtattak rajta, hogy az új épület precízebben illeszkedjen a Szíriuszhoz – amely maga volt Hórusz, a templom védőistene.”

Az ókori egyiptomiak tehát nemcsak tökéletesen tisztában voltak az állócsillagok precessziójával, hanem az évszázadok során követték is azt oly módon, hogy változtattak a templomaik tájolásán, ami mindig a felkelő Szíriuszt követte.

A kérdés tehát nem az, hogy tudtak-e a precesszióról, hanem, hogy mióta voltak tisztában a létezésével. Más szavakkal, mikortól feltételezhetjük, hogy az ókori egyiptomi csillagászpapok valamennyien tudtak a precesszió létezéséről?

Azt már láttuk, hogy Platón gond nélkül ki meri jelenteni azt, hogy az állócsillagok megfigyelését “tízezer éve vagy talán végtelen idők óta” végzik.

Vajon Platónnak igaza van-e abban, amikor ilyen rendkívüli régmúltról beszél az ókori egyiptomi csillagászok kapcsán? Elképzelhető, hogy akár már a történelem előtti időktől fogva megfigyelték és lejegyezték az egyiptomiak a precessziót?

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar