Állatokkal próbálta elvégeztetni a „piszkos munkát” a CIA – A 94-es alprojekt története

94-es alprojekt - CIA állatkísérletek

Egy titkos CIA-program keretében állatok felhasználásával akarták kiiktatni „Amerika ellenségeit”.- derül ki a titkosítás alól feloldott dokumentumokból.

A Sidney Gottlieb vegyész által vezetett „94-es alprojekt” kódnevű művelet a hírhedt CIA-program, az MKUltra égisze alatt zajlott az 1960-as években.

Az MKUltra célja az agykontroll technikák fejlesztése volt a hidegháború idején, ennek érdekében pedig semmilyen módszertől sem riadtak vissza.

A kísérleti alanyok között bűnözők, elmebetegek, drogfüggők, valamint olyan amerikai átlagpolgárok és katonák szerepeltek, akiknek legtöbbször fogalmuk sem volt arról, hogy különféle drogokat – például LSD-t vagy kokaint – adtak nekik.

Más is kiderült azonban a nyilvánosságra hozott aktákból, például az, hogy az emberkísérletek előtt „távirányítású állatokkal” kívánták likvidálni Amerika „külső és belső ellenségeit”.

A 94-es alprojekt az MKUltra része volt, egy hírhedt CIA-programé, amelyet Sidney Gottlieb vegyész (a képen) vezetett.

John Lisle a „Project Mind Control” című könyvében felfedi, hogy a 94-es alprojekt egyike volt annak a 149 MKUltra kísérletnek mely a legfejlettebb idegtudomány felhasználásával próbálta manipulálni az emberi- és állati viselkedést.

Az állatok katonai célú felhasználását a svéd pszichológus, Valdemar Fellenius ihlette, aki a második világháború ideje alatt fókákat tanított be, hogy robbanóanyagokat helyezzenek el az ellenséges tengeralattjárókon, amit úgy ért el, hogy az állatok agyának örömközpontját pozitív visszacsatolással stimulálta.

Gottlieb a svéd kutató ötletét továbbfejlesztve, lehallgató készülékek telepítésére, halálos méreganyagok szállítására, vagy – medvék esetében – mobil bombák elhelyezésére kényszerítette a szerencsétlen állatokat.

A 94-es alprojekt során sikerült elérni, hogy a kiválasztott állatok az elvárt módon mozogjanak, vagyis olyan irányba és olyan sebességgel, ahogy azt a tudósok jónak látták. Az egyik teszben például „viszonylag könnyedén” rávettek egy kutyát, hogy egy meghatározott útvonalon haladjon.

Lisle elárulta, hogy a kísérletek egyik legnehezebb része az volt, hogy olyan elszigetelt területeket találjanak, ahol a munkacsoport tagjai zavartalanul tesztelhetik az állatokat, távol a kíváncsi szemektől.

A tudósok az 1960-as években elektródákat ültettek be patkányok, macskák, kutyák, majmok, szamarak, tengerimalacok és madarak agyába, hogy elektromos impulzusokkal irányítsák mozgásukat.

A CIA történetére szakosodott szerző azt is megemlíti, hogy a legkönnyebben irányítható állatnak a patkány bizonyult, mellyel igencsak óvatosnak kellett bánni, hiszen a „túlzott örömreakció” könnyen mozgásképtelenné tehette.

Az 1961 decemberében induló 94-es alprojekt finonszírozását az Ügynökség igyekezett eltitkolni a nyilvánosság elől, így azt a Geschickter Orvosi Kutatási Alapba rejtette.

Ezt a magánalapítványt egy kiemelkedő amerikai patológus és a Georgetown Egyetem professzora, Dr. Charles Geschickter alapította 1939-ben a rákkutatás támogatására. Később aztán súlyos árnyék vetült az intézményre, miután egy 1977-es kongresszusi vizsgálat feltárta, hogy évtizedekig az MKUltra álcájaként működött.

forrás

CIA kísérlet
Legújabb cikkek

You cannot copy content of this page

Share via
Share via
Send this to a friend