Pánikhangulatról számoltak be az indiai lapok, miután Nyugat-Bengál és Banglades mocsaras vidékein újból megjelentek az úgynevezett „Aleya-szellemfények”. A jelenség számos mostani- és múltbéli halálesettel vagy eltűnéssel hozható összefüggésbe a környékbeliek szerint. – írja a Prameyanews nevű indiai hírportál.
A helyiek félelemmel vegyes tisztelettel tekintenek a kísérteties fényekre, s úgy tartják, azok a mocsárvidéken elhunyt halászok visszatérő szellemei.
A helyi hatóságok a szellemfény-észlelések 300%-os növekedéséről számoltak be 2025 májusa óta, az elmúlt hónapban pedig öt olyan halásznak veszett nyoma Sundarbans térségében, akik állítólag szemtanúi voltak a rejtélyes történéseknek.
Az Aleya-fényekkel való találkozást a „halállal való tánchoz” hasonlította az a gosabai halász, aki épp bőrrel úszta meg a kalandot.
„Épp hazafelé tartottam, amikor három ragyogó fényre lettem figyelmes, közvetlenül a víz felett. Kékeszöldek voltak, ilyeneket még sosem láttam.”
– mesélte remegő kézzel a 45 éves Ratan Das.
„Ezek a fények követni kezdtek, én pedig időközben teljesen eltévedtem. Kész csoda, hogy hajnalban megtaláltam a partot.”
A jellemzően monszun hónapokban előforduló fényjelenség a helyieket és a kutatókat is zavarba ejti.
Dr. Anirban Ghosh, a Jadavpur Egyetem légkörfizikusa több mint egy évtizede tanulmányozza a jelenséget.
„Az idei esetek azért különösen érdekesek, mert a a fények intenzitása és megjelenési ideje jóval meghaladja a korábbiakét. – magyarázza Dr. Ghosh.
„2025-ben a fények már nemcsak percekig, hanem órákig láthatók, ráadásul olyan viselkedési mintákat mutatnak, melyeket eddig még nem dokumentáltunk.”
A parti őrség mindeközben figyelmeztetést adott ki, melyben arra kérik a halászokat, hogy kerüljék azokat a területeket, ahol a legutóbbi incidensek történtek.
Szellemek helyett mocsárgáz?
Míg a helyi néphit a nyughatatlan szellemekkel magyarázza az Aleya-fényeket, addig a tudósok úgy vélik, a jelenésekért inkább a szerves anyagok rothadása során keletkező meggyulladt metángáz a felelős.
Bár a mocsárgáz-elmélet logikusnak tűnik, mégsem ad magyarázatot a fények látszólagos intelligenciájára, és arra, ahogyan megtéveszti az embereket.
„Az égéselmélet megmagyarázza az alapvető lumineszcenciát, de nem magyarázza meg az összehangolt mozgásmintákat, illetve azt, hogy miért reagálnak a fények az emberi jelenlétre.”
– mondja Dr. Ghosh.
Halálos találkozások
A helyi rendőrségi feljegyzések szerint az Aleya-fényeknek legalább 47 ember halálához volt közük az elmúlt évszázadban. Nyugat-Bengál mocsaras vidékeit India legkísértetiesebb régiói között tartják számon, ahol a megfulladt áldozatokat gyakran kilométerekre találják meg azoktól a helyektől, ahol utoljára látták őket élve.
Madhab Chandra Mondal rendőrfőnök további járőrhajókat vezényelt a régióba, és hangsúlyozta, hogy „közbiztonsági kérdésként” kezelik az aggasztó incidenseket.
„Akár természetfeletti, akár természetes eredetűek, ezek a fények embereket vezetnek a halálba, ezt pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül.” – jelentette ki Mondal.
Globális figyelem
A közelmúltbeli eseménysorozat számos légkör- és parakutatót vonzott a régióba, köztük a légköri anomáliák szakértőjét, Dr. Sarah Matthewst is, az Oxfordi Egyetemről.
„Világszerte hasonló fényekről számolnak be az emberek, gondoljunk csak a texasi Marfa-fényekre vagy az ausztráliai Min Min fényekre.” – jegyezte meg Dr. Matthews. „A bengáli Aleya-fények azonban egyedülállóak abban a tekintetben, ahogy a szemtanúk jelenlétére reagálnak, ez pedig még lenyűgözőbbé teszi őket tudományos szempontból.”
A kormány komolyan veszi a jelenséget
A területi tanács vezetője, Sunil Kumar Halder elismerte, hogy kihívást jelent egyensúlyt teremteni a tudományos magyarázatok és a mélyen gyökerező kulturális hiedelmek között.
„Népünk generációk óta együtt él ezekkel a fényekkel, melyek az identitásunk, a kultúránk részei. Amikor azonban elkezdenek életeket elvenni, akkor cselekednünk kell.” – magyarázta Halder.
A nyugat-bengáli kormány bejelentette, hogy a jelenség módszeres tanulmányozása végett, megfigyelőeszközök hálózatát telepíti az érintett mocsaras területekre, Mamata Banerjee miniszterelnök pedig 2 millió rúpiát különített el a kutatási programra, melyet egyszerre nevezett „tudományos érdekességnek” és „közbiztonsági kérdésnek”.
Végül, de nem utolsó sorban, az állam egy 24 órás segélyvonalat is létrehozott, amelyen bárki bejelentheti az észleléseit, vagy akár segítséget is kérhet, ha bajba került.
