Ősi civilizációk létezését megerősítő bizonyítékok?

1968-ban egy őskori kövületeket gyűjtő amerikai, William J. Meister egy emberi cipő megkövesedett nyomára bukkant Utah államban, az Antelope-forrás közelében.

Ugyanabban a kőben egy háromkaréjú rák kövülete is látható, ami azt jelenti, hogy a lelet legalább 245 millió éves. Az alaposabb vizsgálatok után megállapították, hogy az akkori cipő talpa csak kis mértékben különbözött – ha egyáltalán eltért – a mai cipők nyomától.

1891-ben egy 8 karátos aranyláncra bukkantak egy széndarabban, az Egyesült Államokban. A nem-szenes anyagok életkorát általában azon réteg alapján határozzák meg, amelyben megtalálták. Ebben az esetben a szén körülbelül 260 millió évvel ezelőtt rakódhatott le.

1897-ben, Iowa állam egyik szénbányájában, 40 méter mélyen egy öregember arcát többszörösen ábrázoló, faragott kőre bukkantak. Ez a szén is hasonló korú volt, mint az előző lelet.

1912-ben egy olyan széndarabra bukkantak, amely egy tokba zárt vasserleget rejtett. Frank J. Kenwood, aki a serleget megtalálta, annyira kíváncsivá vált, hogy nyomozni kezdett a szén eredete iránt, és megtudta, hogy az az oklahomai Wilburton bányából származik. Az ottani szén körülbelül 312 millió éves.

1844-ben, egy skót fizikus, Sir David Brewster egy északangliai kőfejtőből származó homokkő tömbbe ágyazódott fémszöget fedezett fel. A szög feje teljesen beágyazódott, így kizárt annak a lehetősége, hogy az mostanában került oda. A homokkő tömb, amelyből a szög előkerült, 360 millió éves volt.

1844 június 22-én a The Times magazin egy kőbe ágyazódott aranyszál felfedezéséről számolt be, amelyet egy munkás talált a Tweed folyó mellett. A kő korát szintén 360 millió évesre becsülik. Bármilyen megdöbbentőnek tűnnek is ezek az évszámok az ember eredetének általánosan elfogadott elméleteivel szemben, két további lelethez képest még ezek is eltörpülnek.

A Scientific America 1852. június 5-i száma arról számolt be, hogy a Massachusetts állambeli Dorchesterben, a Meeting House hegynél végzett robbantások során egy fémből készült, ezüst virág- és szőlőmintákkal gazdagon díszített, harang alakú tartó került elő.

A megmunkálás remekműről tanúskodik. A tartót egy majdnem 600 millió éves Roxbury törmelékkőzetből robbantották ki.

1993-ban pedig A. Cremo és Richard L. Thompson azt nyilatkozta, hogy az „elmúlt pár évtized során” több száz fémgömböt találtak egy dél-afrikai pirofillit bányában.

A gömbökön barázdák figyelhetők meg, amelyek megmunkáltságról tanúskodnak. Ha pedig ez valóban így van, a gömböket magukban foglaló kőzetréteg alapján azokat 2 800 millió éve készítették.

A bizonyítékok értelmezése

Természetesen viszonylag kevés, több százmillió éves tárgyi lelet és kövület áll rendelkezésünkre. Ez nem meglepő – az a csoda, hogy egyáltalán képes valami ilyen sokáig megmaradni -, azonban körültekintően kell bánni velük.

Az egyik nehézséget az értelmezés jelenti. Burroughs professzor, aki a kentuckyi lábnyomokra bukkant, úgy döntött, hogy azok egy addig ismeretlen gyíkéi lehettek, amelynek olyan volt a lába és a járása, mint az emberé. Talán igaza volt.

A Potchefstroomi Egyetem geológusa, A. Bisschoff professzor úgy véli, hogy az afrikai gömbök megszilárdult barnavasérc-tömbök lehettek. Ez – őszintén szólva – számos okból kifolyólag elég valószínűtlen, bár elképzelhető, hogy a gömbök természetes képződmények.

A tudósok szilárdan kitartanak a jelenlegi általános nézet mellett, amely számos rendhagyó leletet egyszerűen hamisítványnak titulál. Időnként persze igazuk van.

Néhány úgynevezett megkövesedett lábnyomot valóban úgy faragtak, annak reményében, hogy a turistákat odavonzzák. A leletek korának meghatározása annak a kőzetrétegnek a segítségével, amelyben megtalálták azokat, szintén nem könnyű feladat, bár több mint egy évszázada bevett régészeti eljárás.

Az egymillió éves rétegben felfedezett csontok és tárgyak lehet, hogy sokkal később kerültek csak oda. Sajnos az, hogy egy lelet „elfogadható-e” vagy sem, az pusztán a régész előítéleteitől függ. Ha ugyanis a lelet beleillik a régész adott korról alkotott nézeteibe, akkor a kőzetréteg általi kormeghatározást ellenvetés nélkül el fogják fogadni.

Ha azonban nem, akkor a leletről úgy döntenek, hogy „később került a felszín alá”.

Mindezek ellenére több mint elegendő bizonyíték indokolja, hogy az emberiség koráról és eredetéről alkotott általánosan elfogadott hiedelmeinket újra megvizsgáljuk.

régészet

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error: