Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A Halálfejes Rend 1.rész

img

A Halálfejes Rend (Order of Skull and Bones) egy szupertitkos testvériségi rend, mely – úgy tűnik – kizárólag a Yale Egyetemen található meg.

Elképesztő mennyiségű kormánytisztviselőt adott Amerikának, akik egytől egyig testvéreik globalista céljait szolgálták más titkos szerveződésekben – állítják a kutatók.

„Ha a Külkapcsolatok Tanácsának tagjait összeesküvéssel vádolják, hevesen tiltakoznak. És nagyjából igazuk is van – írta Anthony C. Sutton konspiráció-kutató, író. – A legtöbb Tanács-tag nem részese semmilyen összeesküvésnek, és nem is tud semmi ilyesmiről. […] Azonban létezik egy csoport a Külkapcsolatok Tanácsán BELÜL, akik egy titkos társaság tagjai, titoktartásra esküdtek fel, és többé-kevésbé ők irányítják a Tanácsot” .

A tagok közt olyan rendkívül befolyásos emberek neveit találjunk, mint Henry Stimson, Franklin D. Roosevelt elnök hadügyminisztere, akit „az amerikai uralkodó osztály központjának a központjában álló ember”-ként jellemeztek; továbbá az USA oroszországi nagykövete, Averell Harriman, Henry Luce kiadótulajdonos, és J. Richardson Dilworth, aki már régóta a Rockefeller-vagyont kezeli.

Sutton és mások is azt állítják, ez a titkos társaság egy korábbi német titkos szervezet amerikai részlege. A csoportot különféle neveken említik: 322-es Részleg (Chapter 322), ‘A Halál Testvérisége’ (‘Brotherhood of Death’), ‘A Rend’ (‘The Order’); legismertebb neve azonban a „Halálfej” („Skull and Bones”, illetve angolul még rövidebben: ‘Bones’).

A Rend amerikai részlegét William Huntington Russell tábornok és Alphonso Taft alapította meg a Yale Egyetemen 1832-ben.

Taft 1876-ban hadügyminiszter, később igazságügyminiszter, majd oroszországi nagykövet lett. Az ő fia volt William Howard Taft, az egyetlen ember, aki az Egyesült Államok elnökeként és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is szolgált.

william-huntington-russell
William Huntington Russell

Russel a connecticuti törvényhozás tagja lett. Az ő családja állt a Russell and Company cég középpontjában, mely Boston legnemesebb „kékvérű” családjainak kezében volt, akik először a rabszolgakereskedelemből, majd az ópiumcsempészetből gazdagodtak meg a XIX. század elején.

Néhány kutató a fenti dicstelen múlttal magyarázza, hogy A Rend a kalózok jelképét tette meg jelvényének: a halálfejet, vagyis a koponyát az alatta keresztben elhelyezett lábszárcsontokkal. Ezt a jelképet eredetileg a régi templomos lovagok használták zászlóikon.

Sutton szerint A Rendet Russell hozta át Németországból a Yale-re; unokafivére, Samuel Russell egyébként komoly szerepet játszott a britek által kirobbantott kínai ópiumháborúkban. Egy röpirat, mely a Halálfejes Rend egyetemi főhadiszállásán (a ‘Sírkamrá’-ban) egy rivális titkos társaság által 1876-ban lefolytatott vizsgálat részleteit írta le, a következőket állította:

„Alapítója [Russell] utolsó egyetemi évei előtt Németországban járt, és szoros barátságot kötött egy német társaság vezető tagjával. Az egyetemre azzal a felhatalmazással tért vissza, hogy itt is létrehozzon egy részleget. így jött létre a Halálfej”.

A titkos német társaság valószínűleg nem más volt, mint a hírhedt és rejtélyes illuminátusok. Ron Rosenbaum – azon kevés újságírók egyike, akik komolyan megvizsgálták a Halálfejes Rend működését – felhívta a figyelmet arra, hogy A Rend hivatalos halálfej-jelvénye volt az illuminátusok hivatalos jelképe is.

Az Esquire magazinban megjelent oknyomozó írásában Rosenbaum így fogalmazott: „Úgy látom, határozott, bár további bizonyításra szoruló kapcsolatokat találtam a Halálfejes Rend rítusainak és a hírhedt bajor illuminátusok rítusainak eredete között, [mely utóbbi rend] létezése valóban történelmi tény […]. 1776-tól 1785-ig állt fenn, mint ezoterikus tanokra épülő földalatti szervezet a német szabadkőművesség még misztikusabb szabadgondolkodó páholyai mellett”.

Ecke ezzel egyetértésben azt állította, A Rend nem más, mint „az illuminátusok álruhában[…]. Beavatási szertartásának jelképrendszere legalábbis a szabadkőművesekkel való közeli kapcsolatra látszik utalni”. A szabadkőműves jelvények, szimbólumok, egy német jelmondat, még a beavatási helyiség berendezése is megegyezik az illuminátusokkal összefüggésbe hozott német szabadkőműves páholyokéval.

Ami az alapítók és családjaik becstelen múltját illeti, Webster Griffin Tarpley és Anton Chaitkin így figyelmeztet: „ Halálfejes Rend mögött az ópium és a Birodalom története rejlik, és az az elkeseredett harc, mely az új amerikai köztársaság feletti politikai hatalomért folyik”.

Akárhogyan is kezdődött, a Halálfejes Rend hivatalosan Russell Trust néven lett bejegyezve 1856-ban. A Rend évente tartja találkozóit a New York állambeli Saint Lawrence folyón lévő Deer Iland nevű magánterületen [a név szándékos elírást tartalmaz: helyesen Deer Island volna, mely Őz-szigetet jelent, így azonban nincs értelme – a ford. megj.]. Az elírást a terület adományozója, George D. Miller (A Rend tagja) kérésére hagyták jóvá.

illuminati

Kétségtelen, hogy a Halálfejes Rend a legkiemelkedőbb a titkos klubok közül, ám nem ez az egyetlen. Tarpley és Chaitkin szerint „ Princeton Egyetemnek megvannak a maga ‘étkezőklubjai’, főként az Ivy Club és a Cottage Club, melyekben az oligarchikus hagyomány Jonathan Edwardstól és Aaron Burrtól egészen a Dulles fivérekig nyúlik.

A Harvard Egyetemen ott van a csak kékvérűeket tömörítő Porcelian (akiket Porc, illetve Pig Clubként is ismernek); Theodore Roosevelt azzal dicsekedett a német császárnak, hogy ennek tagja.

Franklin D. Roosevelt a kissé ‘alacsonyabb rangú’ Fly Clubnak volt a tagja”. A Yale-en léteznek még más titkos klubok is, köztük a Farkasfej (Wolf s Head) és a Tekercs és Kulcs (Scroll & Key), hogy csak kettőt említsünk – és ahogy Rosenbaum megjegyezte, ha valaki a keleti-parti elit establishmentből nem tartozik a Halálfejes Rendbe, az egészen biztosan valamelyik másik csoport tagja. Mindenesetre egyik ilyen csoport sem tud olyan vérségi és vagyoni kapcsolatrendszert felmutatni, mint A Rend.

Minden évben csupán tizenöt harmadéves hallgatót választanak ki a Yale-en, akik felsőbb éves korukban beléphetnek A Rendbe. A szigorú titoktartáson túl (A Rend tagjainak el kell hagyni a helyiséget, ha valaki megemlíti a csoportot, nehogy valamit eláruljanak) a Halálfejes Rendnek megvannak a maga tagsági fokozatai.

Az újoncokat Lovagoknak hívják a régi titkos társaságokhoz (templomos lovagok, Máltai Lovagrend, johannita lovagok) hasonlóan. Ha valaki teljes jogú tag lett, Pátriárkának hívják, és úgy tisztelik, mint alapító atyát. A kívülállókat lekezelően csak ‘Idegeneknek’ (ill. ‘Pogányoknak’) vagy ‘Vandáloknak’ hívják.

Sutton feljegyezte, hogy a Halálfejes Rend aktív tagságát „egy körülbelül 20-30 családból álló mag adja […]. Az elsők között olyan régi amerikai családokat találunk, akik a XVII. században érkeztek a keleti partra, például a Whitney, Lord, Phelps, Wadsworth, Allen, Bundy, Adams stb. családok.

Ezután olyan családok következnek, akik az elmúlt száz évben tettek szert vagyonra, fiaikat a Yale-en taníttatták, és idővel szinte régi családoknak számítottak, mint a Harrimanek, a Rockefellerek, a Payne-ek vagy a Davisonok”.

Ecke szerint ezek a családok az Óvilágból magukkal hozott örökségüket és vérvonalukat akarják megőrizni. Előre elrendezett házasságokat köttetnek gyermekeikkel, „hogy megóvják vagy ‘nemesítsék’ a kvázi-kékvérűek genetikai vonalait, akik öröklött vagyonukat és hatalmukat a kábítószercsempészetnek, a rabszolgakereskedésnek és a jól eltervezett házasságoknak köszönhetik. Ezek az összekeveredett családok segítik és támogatják egymást a pénzügyi, politikai és genetikai hatalom megszerzéséért folytatott küzdelemben”.

„Az embernek […] az az érzése támad, hogy a Halálfejes Rend családjainál sok az egymás közt házasodás – írta Rosenbaum egyetértőleg. – Évről évre mindig van egy Whitney Towsend Phelps ugyanabban a Halálfejes osztályban, amelyikben van egy Phelps Townsend Whitney. […] Valójában félig komolyan ki lehet jelenteni, hogy A Rend az establishment számára egyfajta állandó, nemhivatalos fajnemesítési programként szolgál, mely életerős új géneket visz a stimsoni elit vérvonalába”.

Az atyafiság-pártolásnak mély hagyományai vannak A Rendben. Ezt támasztja alá, hogy a Russell Trust legújabbkori pénzügyeit ifj. John B. Madden kezelte, a Brown Brothers Harriman nevű cég üzlettársa, mely a Brown Brothers & Company illetve a W. A. Harriman & Company cégek egyesüléséből jött létre 1933-ban. Madden itt az 1940-es években kezdett dolgozni Prescott Bush, a fő üzlettárs alatt, aki George Bush volt amerikai elnök apja. E három ember mind a Halálfejes Rend soraiba tartozik vagy tartozott.

A tagok odaadó hűségét mutatja az az 1980-as botrány is, melyben Bush elnököt összefüggésbe hozták a Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbankban (Bank of Credit and Commerce International, BCCI) folyó törvénytelen ügyletekkel. Amint a bank illegális tevékenységére – és számos tekintélyes ember érintettségére – fény derült, a Bush-kormány megkísérelte meggátolni vagy leállítani az eredményes nyomozást.

Végezetül a hivatalos nyomozást a Szenátus Külügyi Bizottságának Terrorizmussal, Kábítószerkereskedelemmel és Nemzetközi Műveletekkel Foglalkozó Albizottsága kezdte meg. Vezetője, John Kerry massachusettsi szenátor a Szenátusi Demokrata Kampánybizottság elnöke volt, mely a banktól jelentős pénzösszegeket kapott – és maga is a Halálfejes Rend tagja.

john-kerry
John Kerry

A Kerry vezette nyomozás megfeneklett. Jack Blum, aki a Kerry-féle albizottság szaktanácsadója volt, kijelentette: „Komoly nyomozást akartam a bank ügyében, de félreállítottak. […] A bankot érintő minden nyomot eltüntetett a magasszintű eltussolási hadművelet, ami rögtön azután beindult, hogy a vámügyesek véletlenül észrevették a miami pénzmosást, és azóta is tart”.

Mind a Morganek, mind a Rockefellerek érdekeit megfelelően képviselték A Rendben. Az egyik tag, Percy Rockefeller A Rendet a Standard Oil-vagyonnal kapcsolta össze, és Morgan emberei közül számos található a szervezet tagjai közt. J. P. Morgan nem volt tagja A Rendnek, de Harold Stanley (A Rend, 1908) 1915-ben csatlakozott a Morgan-féle Guaranty Trust bankvállalathoz, és végül Morgan üzlettársa lett, majd az egyesített Morgan, Stanley & Company elnöke.

W. Averell Harriman (A Rend, 1913) a Guaranty Trust bizottsági tagja volt. H. P. Whitney (A Rend, 1894) és apja, W. C. Whitney (A Rend, 1863) mindketten a Guaranty Trust igazgatói voltak.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár