Abban a tudatban nevelkedtünk, hogy elkülönülünk másoktól. Ez szükségképpen az elszigeteltség és a magány érzését keltette. Úgy tűnt, ki vagyunk szolgáltatva a dolgok és az események „véletlen” alakulásának. Voltunk mi – és volt a világ többi része. Ez a világkép annyira természetes volt, hogy soha nem is kérdőjeleztük meg, kellemetlen ... Tovább

Valószínűleg már mindannyian hallottunk arról – ha csak futólag is – hogy az elme kihat a testre. Némelyek ugyanis már attól is jobban lesznek, ha (tévesen) azt hiszik, hogy gyógyszert kapnak. Mikor cukortablettát nyeletnek velük egy-egy kísérlet kontrollcsoportjában, javulásukat placebohatásnak nevezi az orvostudomány. Rob Williams, a PSYCH-K energiagyógyításon alapuló lélektani ... Tovább

A Kr. u. 4. században a körülöttünk lévő világban és a bensőnkben lakozó erőkhöz fűződő kapcsolatunk elkezdett megváltozni. Az amerikai indiánokéhoz hasonló hagyományok azt sugallják, hogy a világhoz fűződő kapcsolatunk messze túlmutat az egyszerű megfigyelő szerepén, és arra emlékeztetnek bennünket, hogy részei vagyunk mindannak, amit magunk körül látunk. Ebben az ezernyi szállal összekapcsolódó világban lehetetlen passzívan ... Tovább

Természetesen semmi új nincs abban, hogy a világegyetemet energiamezőnek tekintjük. A modern tudomány is lépésről lépésre közeledik ahhoz, hogy ezt a nézetet tudományos tényként fogadja el, és közel van már a nap, amikor empirikus, mérhető adatok is rendelkezésre állnak a bizonyítására. Sok tudós már ma is ténynek tekinti, és tudja, ... Tovább

A holografikus modellben folyamatosan minden információ vibrációk és formák „rezonáns mintájaként” tárolódik, így ha a kollektív tudat egyéni tagjai felismerik az információt, az az egészre is hatással van valamilyen szinten. Ez a holografikus modell szépsége. Sok ember önmagában véve teljes és egész, tapasztalataik pedig — jellegüknél fogva — egy még nagyobb egész részét képezik. A holografikus ... Tovább

Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy Nostradamus olyan eseményeknek volt tudatában, amelyek halála, 1566 után évszázadokkal később következtek be, ebből meglehetősen kellemetlen következtetésre kell jutnunk. Nevezetesen arra, hogy tőlünk teljesen független erők határozzák meg a jövőt. Amikor tehát azt hisszük, valami felől szabadon döntöttünk, valójában nem is voltunk döntési helyzetben, ... Tovább

Az utóbbi időben fokozódott az érdeklődés ama kapcsolat iránt, amely az agyhullámok frekvenciája és a földi ionoszféra elektromágneses jelzései, az ún. Schumann-rezonancia (SR) között fennáll. Az 1950-es évek elején W. O. Schumann német fizikus arra következtetett, hogy az ionoszféra üregrezonancia révén elektromágneses sugarakat bocsát ki. A jelenséget megvizsgálva a legkisebb ... Tovább

A szív az emberi gondolkodás kezdetei óta a szeretet szimbólumának és érzelmeink központjának számított. Aztán jött a modern orvostudomány, és megpróbálta elhitetni velünk, hogy a szív csupán egy pumpa, amely a vért áramoltatja szervezetünkben. Igaz, hogy nekünk, „hétköznapi embereknek” nem álltak rendelkezésünkre tudományos ellenérvek, mégis makacsul tartotta magát körünkben az ... Tovább

Amerikai kutatók elvégeztek egy mélyreható és meglepő következményekkel járó, az egész eddigi világképünket megrengető kísérletet. Konrad Lorenz mintájára a tojásukból éppen hogy csak kibújt kislibáknak nem az anyjukat, hanem egy kis fűnyíró robotot mutattak meg elsőként, amely saját „akarata” szerint nyírta a füvet. Ha egy négyszögletes alakú terület közepére helyezték, ... Tovább

Három amerikai tudós megpróbálja az egymással kölcsönhatásban álló párhuzamos univerzumokat átemelni a sci-fik birodalmából a tudomány világába. Howard Wiseman professzor és dr. Michael Hall, a Griffith Egyetem Kvantumdinamikai Központjának munkatársai, valamint dr. Dirk-Andre Deckert, a Kaliforniai Egyetem fizikusa szerint a párhuzamos univerzumok valóban léteznek és kölcsönhatásban állnak egymással. Eszerint a ... Tovább

A parajelenségek tanulmányozása sokáig az áltudományok közé tartozott. Az utóbbi években azonban több nemzetközi hírű fizikus is foglalkozik ilyen kérdésekkel. Példaként említhetjük az 1973. évi fizikai Nobel-díjas Brian D. Josephson professzort, aki szerint a biológiai rendszerek működése hatékonyabb elvekre épül, mint amelyeket a tudományos eljárásokban figyelembe szokás venni, és valószínűnek ... Tovább