Baalbek romjai Libanonban, Damaszkusztól északra, a Bejrut-Homs útvonal és vasút mentén, 1150 méter magasságban találhatók.
I. sz. 1. és 2. századában Augustus római császár a már meglevő görög romokon pazar templomokat építtetett, amelyeknek romjait ma az egész világból érkező turisták megcsodálják.
Baalbek csodája és titka valójában se nem görög, se nem római eredetű. Amikor a rómaiak előtt a görögök itt templomot építettek és a helységet Héliopolisznak (a Napisten városa) nevezték el, már ők is meglévő romokra építkeztek!
Baalbeket Bá’li néven először már i.e. 804-ben említik asszír kéziratokban. – Akárcsak Tiahuanaco, a valódi Baalbek is technikai létesítmény lehetett, egy hatalmas terasz, amely kőtömbökből van összeillesztve. Ezen tömbök többségének oldalhossza 20 méter, és mintegy 200 tonna nehezek.
Baalbek megoldatlan rejtélyei
Ez a lapostető ősrégi, nincs is történelmileg dátumozása. A görögök is, a rómaiak is már felhasználták.
A legmerészebb fantáziával sem lehet kigondolni, hogy hagyományos magyarázatváltozatokkal, hogyan is volt lehetséges ennek a kőzetnek a szállítása?
Fahengereken? Szánokon? Ferde síkokon? Homokpályákon? Amit Felső-Egyiptomban és más helyeken kis jóakarattal még le lehet nyelni, az a Baalbek-i kőtömbök esetében egyszerűen komédiává válik.
A korai ókor semmilyen általunk ismert technikai segédeszközével nem lehetett volna elmozdítani ezeket a hatalmas tömböket.
Az ősrégi Baalbek-i szentély Baal teremtő istenségre nyúlik vissza. Az Uragit-i epikus szövegekben Baalt úgy dicsőítik. mint „az Ég Urát”, vagy a „Hegyen Trónolót”.
Baal ugyanaz az alak volt, mint Babilonban Bel, Bel pedig azonos volt Marduk és Enlil istenségekkel. Enlil a „legek istene” volt, egy ékírás szerint magvával megtermékenyítette Mésziámtéa földi leányzó ölét. A mitológia bezárja a kört.