A földönkívüliek általi emberrablásokról és titokzatos lényekről szóló beszámolók már évtizedek óta érkeznek a világ minden tájáról. A megfigyelt fajok között azonban akad egy, mely intelligenciájával és hátborzongató következetességével kiemelkedik a többi közül. Ők a sáskaszerű földönkívüliek.
Bár a „Sáskák” nem szerepelnek olyan gyakran az eltérítettek beszámolóiban, mint például a szürkék vagy a reptiliánok, mégis dőreség lenne figyelmen kívül hagyni őket.
Az esetek többségében a szemtanúk egy két lábon járó, leginkább az imádkozó sáskára hasonlító, 180-200 cm magas humanoidokról beszélnek, akik háromszög alakú fejjel és nagy, fekete rovarszemekkel rendelkeznek.
Bőrük zöld vagy barna színű, amit egyes megfigyelések szerint valamiféle olajos réteg borít. Legtöbbjük nem visel ruhát, ám olyanok is akadnak közöttük, akik speciális uniformist vagy különböző színű köpenyt viselnek – utóbbi amolyan rangjelzésként is funkcionálhat.
A Sáskák földi jelenlétét az teszi igazán meggyőzővé, hogy a világ számos pontjáról érkeznek olyan jelentések, melyek kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Különböző kultúrák, különböző kontinensek, az emberek mégis ugyanazt látják.
Interdimenzionális portál New Yersey-ben?
Megfigyelték, hogy e különös látogatók mintha rendszeresebben bukkanának fel egyes helyeken, mint máshol. Ezek közé tartozik a New Jersey (Egyesült Államok) állam északnyugati részén található Musconetcong folyó környéke is, amely 2006 óta a Sáska-észlelések egyik legfontosabb gócpontjává vált.
A szemtanúk beszámolóiban rendre ugyanazok a motívumok fordulnak elő:
az erdő hirtelen elcsendesedik körülöttük, az elektronikus eszközök meghibásodnak, majd furcsa, zümmögő hangok kíséretében egy magas, rovarszerű alak tűnik elő, látszólag a semmiből.
Az egyik legkorábbi észlelés egy Paul Jax nevű halásztól származik, aki egy két méter magas idegennel nézett farkasszemet az erdőben, ám a lény vélhetően jobban megijedt a találkozástól, mert nem sokkal ezután eltűnt.
Több másik szemtanú – köztük Joe Pari – telepatikus kommunikációról, átmeneti bénultságról- és memóriavesztésről számolt be a Sáskákkal való találkozásai során.
Egyes ufolófusok szerint nem véletlen, hogy erre a területre koncentrálódik a sáskaszerű idegenek megjelenése. A Musconetcong folyó ugyanis olyan törésvonalak közelében fekszik, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy szokatlan elektromágneses mezőket produkálhatnak.
Ezeket az anomáliákat a NASA „X-pontoknak”, vagy mágneses portáloknak is nevezi, itt találkozik a Föld és a Nap mágneses mezeje. Talán ez magyarázhatja a térség kiugró aktivitását, s egy olyan kapu jelenlétét, melyen különféle interdimenzionális lények – köztük a Sáskák – is beléphetnek a mi világunkba?
Idegen fajok szövetsége?
A beszámolók egy másik különös jelenségre is felhívják a figyelmet, miszerint a sáskák nem egyedül dolgoznak. Több esetben látták őket apró szürke idegenekkel együttműködni, sőt, utóbbiak mintha inkább a sáskák felügyelete alatt tevékenykedett volna.
Az elraboltak szerint a szürke teremtmények teljesen érzelemmentesnek tűntek az orvosi eljárások közben, ugyanakkor félelmetesen hatékonynak is. Pontosan, tervszerűen cselekedtek, a legapróbb hiba nélkül.
Ezen jellemzőik miatt több kutató is azt állítja, hogy ezek a kicsiny teremtmények valójában biorobotok, akiket valamilyen „kaptárelme” irányít.
Ősi bizonyítékok kőbe vésve
A legtöbben azt hihetnénk, hogy a Sáska-idegenek csupán a modern kor szüleményei, ám az ősi civilizációk mítoszaiban és művészetében is érdekes dolgokat találunk.
Az iráni Tamurában például egy legalább négyezer éves, sáskaszerű lényt ábrázoló sziklarajzra bukkantak a kutatók, de megemlíthetjük az afrikai busmanokat is, akik szintén sáskafejű lényeket örökítettek meg falfestményeiken, gyakran istenekként ábrázolva őket.
Ezek a korai ábrázolások sokszor olyan kultúrák művei, melyek között semmiféle földrajzi- vagy időbeni kapcsolat nem állt fenn, így joggal feltételezhető egy olyan globális jelenlét az idegenek részéről, amely már jóval az írott történelem előtt létezhetett.
Mit akarnak?
A Sáskák nem csupán kíváncsi felfedezőknek, vagy „űrturistáknak” tűnnek, hanem olyanoknak, akik jó okkal vannak bolygónkon.
Egyes elméletek szerint ezek a lények irányítják a fejlődésünket már a kezdetek óta, s még manapság is ott rejtőznek a színfalak mögött. Mások genetikai- és hibridizációs programokra gyanakszanak, amiket egyes földi csoportokkal szövetkezve végeznek titokban. Bármelyik indíték is legyen az igaz, egy valami biztosnak tűnik: régóta itt vannak.
Nem csak téveszme
Dr. John Mack a Harvard Egyetem pszichiátere rengeteg elrablási esetet tanulmányozott az évek során, és arra a következtetésre jutott, hogy a történetek jelentős hányadát nem lehet puszta képzelgéssel vagy hallucinációval megmagyarázni.
Mack úgy véli, hogy
amikor ilyen sok szemtanú írja le ugyanazokat a dolgokat a világ minden tájáról, akkor többé már nem az a kérdés, hogy „léteznek-e ezek a lények”, hanem az, hogy „kik ezek a lények”?
A bolygót uraló Sáskák gondolata talán tudományos-fantasztikumnak tűnik az átlag olvasó számára, ám hátborzongatóan valóságos azoknak, akik már találkoztak a rovarszerű idegenekkel.
Akár interdimenzionális utazókról, akár ősi teremtőkről legyen szó, a Sáskák úgy tűnik még évezredek múltán is velünk vannak, pontos céljaik azonban továbbra sem ismertek.
