A buddhisták három birodalomból vagy szférából állónak tekintik a mindenséget, amelyet a születés-halál-újraszületés ciklusai szerint élő lények népesítenek be.

Ezen felfogás szerint a legalsó az Érzékek és Vágyak szférája; felette található a Formák szférája – a finom anyag világa; míg a legfelsőt a Formák nélküli szférának nevezik. Ez a testetlen lények birodalma.

A szférák 31 szintre oszlanak, ezeket mind különböző kategóriájú lények lakják. A legalsó birodalom a pokol, míg legfelül a „sem észlelés, sem nem-észlelés” mennyországa van. Ez már a tudaton túli világ, ahol csak az elme létezik.

A szférák

Az újraszületés a buddhista világmindenség bármely birodalmába vagy szférájába lehetséges, mivel szamszára, vagyis az újraszületési körforgás zajlik a három szférában, illetve közöttük.

A Formák nélküli szférába való születés már közel jár a megszabaduláshoz, de az alsóbb szférák lakói számára is lehetséges a megvilágosodás, mely után többé már nem lakják a lét szféráit.

Az emberként való újraszületés magas szinten, az Érzékek és Vágyak szférájában áldásos sors bármilyen lény számára, mivel az embereknek bőven van lehetőségük arra, hogy szellemileg előrehaladjanak, a megvilágosodás elérése felé, s ily módon véget vessenek a szamszárának.

Azok, akik „jó” karmát halmoztak fel, még magasabb szinten születhetnek újra. Az istenek által lakott sok szint egyikében való újraszületés kihívás; az ottani lét boldog, az isteneknek mégis küzdeniük kell a megvilágosodás eléréséért és a szamszárából való kimenekülésért. Ha ezt nem teszik, akkor előfordulhat, hogy alacsonyabb szférában születnek újra.

Az emberek világa alatt helyezkednek el a „rossz sors” világai, ahol a „rossz” karmát felhalmozott lények születnek újra. A legalsó birodalom különféle poklokból áll, ahol a gonosz tetteket kínzásokkal, például tűzzel vagy fagyos hideggel torolják meg.

A buddhista világmindenségben a gonosz tettek levezeklését megszabadulás követi, a lények pedig egy magasabb birodalomban születnek újra.

Az állati királyságban való újraszületés nem kívánatos, mivel az állatok, amelyek felfogóképessége korlátozott, s amelyek élete természetadta módon rövid lehet, nem sok lehetőséggel rendelkeznek a megvilágosodás elérésére. Éhséggyötörte szellemek – telhetetlen vágyak által űzött egykori emberek – lakják a harmadik birodalmat.

Egyes szent iratok szerint van negyedik birodalom is, amelyet harcos kedvű titánok laknak, akiket az erőszakhoz és hatalomhoz való kötődésük ver béklyóba.

Az elmélkedés szintjei

A buddhizmus majdnem minden iskolájában központi gyakorlat az elmélkedés, mivel ez a megvilágosodáshoz vezető egyfajta közvetlen utat, „autópályát” biztosít.

A novíciusok összpontosító és az elme feletti uralomra irányuló gyakorlatokkal kezdenek, de amint mély önkívületi állapotba, azaz dhjánába jutottak, belépnek a Formák szférájába.

Amikor jártasságra tettek szert a magasabb szintű elmélkedési technikákban, ezekről az alsóbb szintekről elmozdulhatnak, és beléphetnek a Formák nélküli szférába, ahol elérhetik a végtelen tér, a végtelen tudat meditációs szintjeit, vagy akár magasabbakat is.

A páli szövegek és a későbbi szent iratok szerint Buddhának sikerült elérnie a hetedik és nyolcadik szintet – a „semmi” tartományában, ahol a test és az elme különválik, valamint a „sem észlelés, sem nem-észlelés” dimenziójában, amely a buddhista világmindenség legmagasabb szintjeivel van egy síkon. Innen lépett át a nirvánába.