A távolbalátás

A „távolbalátás” fogalma sok tekintetben hasonlóan cseng az asztrálutazás gondolatához. Az ember tudata felkeres egy bizonyos helyet, majd beszámol a tapasztalatairól. Ez azonban a hasonlóság ellenére sem éteri út.

A távolbalátás alkalmával az ember a testében marad, és végig teljesen tudatos. A távolbalátás jelenleg is komoly tudományos vizsgálódások témája, de valójában nagyon régi praktika. Dr. Alfred Backman Svédországban 1888-ban a hipnózist vizsgálta. Minden vizsgálati alanyánál más eredményt kapott, egyik kísérlete különösen érdekes.

Dr. Backman egy Alma nevű fiatal lányt hipnotizált, és megkérte, gondolatban keresse fel a stockholmi révkalauzok vezérigazgatójának lakását, és nézze meg, otthon van-e az illető. Alma, még mindig hipnózisban, azt jelentette, hogy az úr a dolgozószobájában, egy asztalnál ül. Elmondta, mit látott az asztalon: többek között egy kulcscsomót.

Dr. Backman arra kérte, rázza meg a kulcsokat, és tegye a kezét a vállára, hogy megtudja, vajon fel tudja-e hívni magára a figyelmét. Alma három kísérletet tett, és meg volt győződve arról, hogy a férfi észrevette. A vezérigazgató, akinek fogalma sem volt arról, hogy kísérleti alany lesz, megerősítette a beszámolót. Az asztalánál dolgozott, amikor meglátta a kulcscsomót.

Azon gondolkozott, ki tehette oda. Amíg így mélázott, megpillantott egy asszonyt, akiről azt hitte, a szobalány. Amikor másodszor is meglátta a szeme sarkából, rászólt, és felkelt, hogy megnézze, mit csinál. De nem talált senkit, és tovább kutatva a vezérigazgató rájött, hogy rajta kívül senki nincs a szobában – írja Backman az Experiments in Clairvoyance (Kísérletek a tisztánlátással) című munkájában, az Okkult Tudományok Kutatására Alakult Társaság füzeteinek 12. kötetében, 1891-ben.

Be kell ismernem, hogy a fenti eset nem tökéletes példája a távolbalátásnak, mivel Alma a kísérlet ideje alatt hipnózisban volt. A történetet mégis bizonyítja, hogy a téma már száz évvel ezelőtt is tudományos érdeklődést váltott ki.

A híres angol gyógyító és misztikus, Betty Shine gyerekkorától távolbalátó hírében állt. A második világháború alatt, a főváros bombázása miatt kitelepítették Londonból, magányos volt, és honvágyat érzett. Felfedezte, ha becsukja a szemét, meg tudja látogatni édesanyját, sőt látja, mit csinál éppen.

Idővel arra is képessé vált, hogy barátait, kedvenc helyeit felkeresse. Évekkel később, amikor Spanyolországban élt, a lányai és ő arra használták távolbalátó képességüket, hogy tudatukat szabadjára engedve bekukkantsanak a közeli bárokba és megnézzék, ott vannak-e a barátaik. (Betty Shine: Mind Waves. Agyhullámok. London, 1993, Bántam Press)

Betty Shine készségét gyógyító munkájában alkalmazva életeket is mentett meg így. Történt, hogy egy nap gondolatban meglátogatta egyik, több száz mérföldnyire lakó betegét. 

A házba lépve, a lépcső alján megpillantotta a hölgyet, aki láthatólag nagyon rosszul érezte magát. Betty felhívta a hölgy lányát, és elmondta neki, mit tapasztalt. Később a lány visszahívta, és beszámolt róla, hogy az édesanyja leesett a lépcsőn, de már szerencsésen kórházba szállították.

Ha Betty távolba látóként nem vette volna észre, a hölgy akár bele is halhatott volna a balesetbe.

A távolbalátás tértől és időtől független. Joseph McMoneagle csaknem húsz éve folytat kísérleteket a távolbalátással kapcsolatban, jelenleg saját társaságát, az Intuitíve Intelligence Applicationst vezeti (melyet alkalmazott intuitív hírszerzésnek magyaríthatnánk). Egy alkalommal pontos helyszínt, napot és időpontot kapott.

Le tudta írni a személyt, az autót, a környéket, de néhány perc múlva közölte: „Valami megváltozott. Azt hiszem, meghalt.” Amikor megkérdezték, miből gondolja ezt, Joseph elmondta, hogy a vizsgált személy most függőlegesen lebeg és a „fekete űr” felé sodródik. Ez a kísérlet százszázalékos sikerrel járt, mert Josephet arra kérték, hogy egy autóbaleset áldozatát lássa, időpontként pedig a karambol előtti harmadik percet jelölték meg.

Mi a távolbalátás működési elve? A tudósok érdekes módon hajlanak arra, hogy elfogadják azt, amivel a pszichikusok évezredek óta tisztában vannak.

A médiumok és látók szerint megcsapolhatjuk az Akasha-krónikát, amelybe az idő kezdete óta felhalmozott tapasztalatok, jelenségek gyűlnek.

A távolbalátáskor rácsatlakozhatunk erre a forrásra, és megtalálhatjuk, amit keresünk. Az Akasha-krónika időtől és helytől függetlenül létezik.

A tudósok felállították a „virtuális valóság” nevű mátrix hipotézisét, ahol minden válasz ugyancsak megtalálható. Nem hasonlít ez a tétel gyanúsan az Akasha-krónikához?

A távolbalátással foglalkozó tudományos kutatást a katonaság is felkarolta, mert létfontosságú, részletes felvilágosítást nyújthat az ellenség szándékairól. Az elhárítás Stargate (csillagkapu) elnevezésű programjában médiumokat és látókat alkalmazott ennek felderítésére.

Sajnálatos módon a sajtó népszerűséghajhász szenzációként tálalta a komolynak indult kísérletet, ezért a további munkákat titokban végzik, amíg nyilvánosságra nem lehet hozni a felfedezéseket.

Érdekes, de nem a médiumok a leghitelesebb távolbalátók. Ennek az az oka, hogy a lelki benyomásaik rendre megzavarják őket. Ezért, katonai célokra legalábbis, azok az emberek a jobbak, akik fegyelmezettek és tudnak parancsokat teljesíteni. Erre gondosan válogatják és képezik őket. Egy évbe is beletelik, amíg egy ilyen ember megbízhatóan, jól használható eredménnyel végzi a feladatát.

A távolbalátás természetesen nem pusztán katonai felderítésre alkalmazható. Az űrkutatók például tájékozódhatnak az ember bolygóközi űrutazásának feltételeiről, lehetőségeiről. Talán az is lehetséges, hogy előre megtudják, melyik államfő mit szándékozik tenni. Ez rendkívül üdvös lehetne, különösen, ha a világ ingatag kormányzataira gondolunk.

A hosszú távú időjárási előrejelzés szintén lényegesen megbízhatóbbá válna. Tegyük fel, távolbalátással megállapíthatnánk, milyenek időjárási viszonyokra számíthatunk két-három éven belül. A jelenség üzleti alkalmazásának lehetősége határtalan. Ha valakinek új ötlete támad, csak belenéz a jövőbe, és meglátja, milyen termékeket használnak akkor, mit kellene jelenleg fejleszteni.

A  távolbalátásról még sokat hallunk majd a következő években, amint a különböző országok katonasága mind szélesebb körben kezdi alkalmazni. Akit mélyebben is érdekel a távolbalátás, házi körülmények között is kipróbálhatja a tudósok néhány korai kísérletét.

Egyikőtök beül az autójába, és elindul vele. Amíg el nem váltok, nem határozza meg, hová megy. Ennek oka, hogy még véletlenül, telepatikus úton se lehessen kilesni a szándékait.

A sofőr a meghatározott időben megállítja az autót valahol. Körüljárja a helyet, de nem összpontosít különösképpen arra, hogy gondolatait visszaküldje. A hátrahagyott (várakozó) ember bizonyos értelemben „vevőként” működik, a sofőr ennek ellenére nem lesz „adó”. Ez a felállás ugyanis a távolbalátási kísérletet telepatikus próbává változtatná.

A megbeszélt időben a helyben maradt személy tökéletesen ellazul. Ezt követően gondolatban a sofőrre összpontosít, felderíti és meghatározza, hol van. Ezeket a benyomásokat, meglátásait bizonyítandó, leírja. Képekkel és grafikonokkal is ábrázolhatja azt a helyet, ahol a barátja tartózkodik. Jegyzetelés helyett akár magnóra is mondhatja gondolatait, érzéseit, észrevételeit.

Amikor a sofőr visszatér, ellenőrizheted, milyen közel jártak benyomásaid a valósághoz. Cseréljetek szerepet, őrizzétek meg a jegyzeteket, így nyomon követhetitek a haladásotokat.

Első alkalommal szándékoson korlátozhatjátok a lehetőségeket. Ebben az esetben a sofőr egy és hat hely között választhat, a távolbalátónak azt kell megmondania, hol van.

Később, ahogy gyakorlatot és tapasztalatot szereztek, a lehetőségek körét fokozatosan határtalanná tágíthatjátok.

Az eredeti kísérletek alkalmával a választott hely mindig a San Franciscó-i öbölben volt. Amikor túlságosan költséges lett volna a célterület kitágítása, térképen határozták meg a koordinátákat, amely azt jelenti, hogy a világon bármit kiszemelhettek.

A későbbi tesztek különféle helyeken készült fényképeket is tartalmaztak. Véletlenszerűen kiválasztottak közülük egyet, és a vizsgált személynek be kellett számolnia
a fotón látható hely fizikai jellegzetességeiről.

Ne kísérletezz túl sokáig egy ülés alatt sem. Legyenek jókedvűek, mulatságosak a vizsgálódások. Érdekes, de sokkal eredményesebb lehetsz akkor, ha feladatokhoz bizonyos játékossággal közelítesz.

Tartsd meg minden feljegyzésedet, készülj fel arra a meglepetésre, amit sikereid egyre javuló aránya okoz.

Felhasznált irodalom: Richard Webster: Astral Travel for Beginners

error:
154 Shares
Share via
Copy link
Powered by Social Snap