A tibeti buddhizmus a két élet közötti időszakot bardónak, köztes létnek nevezi. A köztes létben vakító isteni fények villannak. Ha a meghalt hozzá tud kapcsolódni, akkor megmenekült a további újraszületések forgatagából. A halál — azaz a földi testtől való megválás — után jelentős és gyors átalakulások mennek végbe az ember ... Tovább
A buddhisták három birodalomból vagy szférából állónak tekintik a mindenséget, amelyet a születés-halál-újraszületés ciklusai szerint élő lények népesítenek be. Ezen felfogás szerint a legalsó az Érzékek és Vágyak szférája; felette található a Formák szférája – a finom anyag világa; míg a legfelsőt a Formák nélküli szférának nevezik. Ez a testetlen ... Tovább
Megvilágosodása utáni első prédikációjában Buddha a Négy Nemes Igazságot tanította. Ezek az igazságok jelentik filozófiája alapját, a tan központi tételét, amelyet minden buddhizmusra áttérőnek el kell fogadnia. 1. A létezés szenvedés A dukkha (szanszkrit:duhkha) valósága az első igazság. A dukkhát általában szenvedésnek fordítják, de sokféle szenvedés létezik, a kényelmetlenségtől a ... Tovább
Min meditál a tanítvány? Ez attól függ, melyik zen iskolához tartozik (mert számos van), és a spirituális fejlődés milyen fokán áll. Az apát talán adott neki egy koant, hogy oldja meg. A zen koan egyfajta őrült fejtörő, melynek teljes megoldása egyenértékű a megvilágosodással. A koan őrültsége elengedhetetlen. Nem olyan, mint egy ... Tovább
A tibeti Buddhizmust kezdeteitől számtalan csoda és természetfeletti jelenség övezi, ezek egyike a reinkarnáció elvének gyakorlati érvényesítése. Ez nem más, mint a testi halál utáni újjászületések figyelmes nyomon követése, például az új vallási vezetők kiválasztásánál. Így keresik meg új testükben a dalai és a tashi lámákat, csakúgy, ahogy gyakran a ... Tovább