Sejtmemória – A gyógyítás kulcsa

Megosztás

Nagyon sok éven át úgy vélte a tudomány, hogy a memóriánk az agyunkban tárolódik.

Miközben azon munkálkodtak, hogy meghatározzák, ez az agynak pontosan mely részén megy végbe, kivágtak majdnem mindent, s ekkor mi történt?

Az emlékek jóformán még mindig sértetlenek voltak! Igaz, hogy az agy különböző területei stimulálják az emlékeket – például a szép és kellemes emlékeket idézi fel az örömközpont stimulációjánál -, mégis úgy tűnik, hogy az emlékek tényleges tárhelye nem korlátozódik csupán az agyunkra.

agy

De akkor hát hol tárolódnak az emlékek? Válaszokat erre a kérdésre talán akkor leltek először, amikor az orvoslásban szervátültetésekbe kezdtek.

Sok olyan dokumentált eset van, amikor azok a személyek, akiknek testébe mások szerveit ültettek át, egy idő után elkezdtek úgy érezni, álmodni, gondolkodni, viselkedni mint a szervdonor. 

Manapság már sok tudós meg van arról győződve, hogy a sejtek az emlékeket az egész testben, mindenhol tárolják, nem pedig egy helyen raktározódnak.

A sejtmemória rezonál a destruktív energiafrekvenciákkal, és a testben stresszt eredményez. 2004 szeptemberében a Délnyugati Egyetem Orvosi Kara kiadott egy tanulmányt, amiben megállapították, hogy  testünkben a gyógyítást vezérlő mechanizmus nagy valószínűséggel nem más, mint a sejtmemória, de nemcsak az embereknél, hanem az állatoknál és növényeknél is.

De vajon mit találtak az Egyetem laboratóriumában, melyből ezt a következtetést vonták le? “Mindössze” azt, ahogyan a szervezet sejtmemóriája változik, úgy változik a szervezet egészsége is.

Ha destruktív sejtmemóriával rendelkezik egy ember, állat vagy növény, akkor nehézségei lesznek, még megfelelő körülmények között is. Viszont egészséges sejtmemóriával az ember jól érzi magát, képes előrehaladni még a rosszabb körülmények ellenére is.

Az Egyetem kutatói ezt az analógiát használták:

“A sejtmemóriák olyanok, mint az apró “mit kéne csinálnom” feljegyzések – megmondják a sejteknek, mit tegyenek, de amikor a sejtmemóriák destruktívak, a “mit kéne csinálnom” feljegyzések egyfolytában arra adnak parancsokat a sejteknek, ami káros”.

Megosztás