Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A misztikus Szent Grál sokszínű arca

img

A Szent Grálnak többfajta értelmezése alakult ki az évszázadok során, amelynek gyökerei egészen az ókeresztény időkig, illetve a 6. századig, az Artúr-mondakör kialakulásának koráig nyúlnak vissza.

Egyes vélekedések szerint a Grál egy különleges, megszentelt tárgy, más elképzelések viszont egy titkos kódnak vélik, amit a beavatottak szűk körén kívül senki más nem ismer. A Szent Grálnak a 11. századtól komoly irodalma alakult ki, ami nem csak a középkorban, hanem napjainkban is roppant népszerűségnek örvend.

Kód a titokzatos vérvonalhoz

A legtöbb teória tárgynak tekinti a misztikus Szent Grált, ám akad ettől eltérő értelmezés is. Az utóbbi spekulatív hipotézis szerint a Szent Grál a francia sang royale – királyi vér- szavakból származik, és nem valamiféle tárgyat, hanem egy titkos vérségi vonalat jelent.

A hipotézis hivatkozási alapját az egyik nem kanonizált, úgynevezett apokrif evangélium alkotja. Jézus korában, illetve az azt követő két évszázadban mintegy 280, Krisztus életével és tanításával foglalkozó írás keletkezett.

szent-gral02
A Szent Grál a 11. századtól meghonosodott értelmezés szerint Jézus kelyhe, amelyből az utolsó vacsorán ivott – Forrás: Movie Gazette

Abban az évben, Kr. u. 382-ben, amikor I. Theodosius császár a kereszténységet kizárólagos államvallássá tette, a római zsinattal a kanonizáció folyamata is kezdetét vette. ( A kánon az Istentől kinyilatkoztatott hiteles szövegek együttesét jelenti, magát a kifejezést először Nagy Szent Anasztász püspök használta, 350 körül.) A 414-es karthágói zsinattal lezárt kanonizációs folyamat eredményeként négy evangéliumot, a Mátétól, Lukácstól, Márktól és Jánostól való Szentírást fogadták el egyedüli hiteles kinyilatkoztatásként.

A többi nem hitelesnek minősített írás sorsa jobb esetben a feledés, rosszabb esetben pedig a megsemmisülés lett. Az apokrif, azaz az elhallgatott iratok között a Fülöp apostolnak tulajdonított evangélium is fennmaradt.

Az úgynevezett Fülöp evangélium szerint Mária Magdolna több volt Jézus egyszerű követőjénél.

maria-magdolna
Az apokrif Fülöp evangélium szerint Mária Magdolna több volt, mint Jézus követője – Forrás: Pinterest

Fülöp görög nyelven fennmaradt evangéliuma Mária Magdolnát Jézus társának (κοινωνος) nevezi. „Hárman voltak (akik) folyton az Úrral mentek: az édesanyja, Mária, anyja nővére, és Magdaléna, akit hitvesének hívtak. A nővére (az Úré), az anyja és a hitvese neve ugyancsak Mária volt.” (Fülöp evangéliuma, 32. log.)

Arimathiai József kelyhétől Lucifer smaragdjáig

A Szent Grált titkos kódnak tartó teória szerint a Grál nem egyéb, mint Jézus és Mária Magdolna leszármazási vonala. E monda szerint Mária Magdolna, valamint feltételezett, Jézustól származó gyermeke Gallia provinciában telepedett le,

és az ő vérvonalukból származtak a Meroving-dinasztia frank királyai.

jezus-es-maria-magdolna
Jézus és Mária-Magdolna, akinek egy apokrif evangélium kapcsolódik a nevéhez – Forrás: Origo

E régi és homályos történet megragadta Dan Brown amerikai regényíró fantáziáját is, aki a Szent Grál-kódot tette meg a Da Vinci-kód című, bestsellerré vált regénye vezérfonalává.

A szent kehely, mint tárgy az ókeresztény mondavilágban tűnt fel először.

Nikodémosz apokrif evangéliuma szerint az a kehely, amelyből Jézus az utolsó vacsorán itta a bort, Arimathiai József birtokába került.  Krisztus kereszthalálakor József ebbe a kehelybe fogta fel a Megváltó sebeiből kifolyt vért.

A Grállal kapcsolatos korai legendák igen színes fantáziavilágról tesznek tanúbizonyságot; ismert olyan apokrif irat is, amely szerint

a Grált Lucifer koronájának smaragdjából faragták ki,

amely akkor esett ki, miután a bukott angyalok vezérét az Úristen letaszította mennyből. Más leírás jáspiskőből faragott kehelyről beszél, amelyben Jézus kiömlő vérét fogták fel. Ezekből a korai mondákból állt össze az a 11. századtól általánossá vált értelmezés, amely a Szent Grált Jézus utolsó vacsorán használt kelyhével azonosítja.

A templomosok mint a Szent Grál őrzői?

A Szent Grált egyesek a középkor egyik legbefolyásosabb és legtitokzatosabb lovagrendjével, a templomosokkal is összefüggésbe hozzák.

A rendet mindössze kilenc elszegényedett francia nemes alapította meg 1118-ban Jeruzsálemben,

Hugues de Payns gróf vezetésével, Pauperes Commilitorum Chrisit, azaz Krisztus Szegény Lovagjai néven. II. Balduin jeruzsálemi király a Templom-hegyen jelölte ki a lovagok szállását, emiatt kezdték el templomosokként emlegetni őket.

templomos-lovagrend
A templomos lovagrend volt a középkor legnagyobb befolyással rendelkező, de egyben a legtitokzatosabb rendje – Forrás: leemage/Pascal Deloche / Godong

A 12. század elején a Templom-hegy Jeruzsálem szegénynegyedéhez tartozott, nyomorúságos viskókkal és ókori romokkal tarkított terület volt. A templomosoknak azonban kitűnően megfelelt: rendházat emeltek itt, és hosszú ideig szinte el sem hagyták a Templom-negyedet.

Betegek istápolása, illetve zarándokok védelme helyett – amire esküt tettek – a kíváncsi szemektől elzárva, kiterjedt ásatásokat folytattak a szemfüles kortárs krónikások szerint.

Már akkoriban azt suttogták, hogy a templomosok mesés kincseket és különleges ereklyéket találtak a romok között. Mindenesetre tény, hogy alig tíz évvel a rend megalakulása után, a templomosok mérhetetlen befolyásra tettek szert, és a legvagyonosabb lovagrendnek számítottak.

templomos-lovagrend02
A rend a 13. században élte fénykorát
Forrás: Origo

A középkorban elterjedt róluk, hogy a legszentebb ereklyéket, köztük a Szent Grált is a kincseik között őrzik.

Ez valószínűleg csak legenda, ám történelmi tény, hogy a Krisztus halotti leplének tartott torinói lepel, valamint Veronika-kendője is csaknem két évszázadon át a templomosok birtokában volt.

Olyan értelmezés is ismert, hogy a templomosok rájöttek a Grál valódi titkára, azaz hogy Jézusnak leszármazottai voltak, és emiatt tarthatták hosszú időn át markukban a Vatikánt.

Artúr király: legenda és valóság

Maga a Szent Grál-legenda több, a kelta és keleti mondakörből származó elemet tartalmaz.

A kelta mondákban a Grál titokzatos erővel rendelkező csodálatos kő,

amelyet csak az arra kiválasztott találhat meg. A Szent Grál, mint varázserővel rendelkező kehely az Artúr-mondakör legfontosabb része, a mágikus kard, az Excalibur mellett. A legendák homályába vesző Artúr briton király a történészek álláspontja szerint akkor kerülhetett trónra, amikor a rómaiak kivonultak a brit szigetekről.

templomos-lovagrend03
A Grál az Artúr-mondakör központi eleme – Forrás: Devianart

A brit törzseket ekkoriban a skótok és a piktek tartották rettegésbe. A britek az Elba torkolatvidékén élő angolszászokat hívták be ellenük segítségül, de a behívott szövetséges az elnyomójukká vált, aki elől a Bretagne-félszigetre menekültek. Kr. u. 520-ban a britek és az angolszászok között lezajlott összecsapásban elesett Arthur, a britonok vezére, aki John Rhyes angol történész szerint valós személy volt.

A Bretange-ba letelepedett britek az ő személye köré fonták Artúr-legendájukat.

Philips G, Keatman szerint Artúr  keresztény uralkodó volt, aki a pogány angolszász és jüt törzsek felett 490-ben lezajlott Mons Badonicus-i ütközetben döntő győzelmet aratott.

Artúr király, Parsiphal, és a Kerek Asztal lovagjai

Az Artúr-legendában a Grált az Üdvösség hegyén épült várkastélyban őrizték a Grál-lovagok, és papkirályuk. A királyt súlyos betegség döntötte le a lábáról; nem tudott sem felépülni, sem pedig meghalni, ezért birodalmából átok sújtotta pusztaság lett. Ekkor toppant be udvarába az ifjú Parsiphal lovag, akit arra tanítottak, hogy nem illik kérdezősködni.

parsiphal
Parsiphal a Szent Grállal – Forrás: Devianart

Ezért szótlan maradt akkor is, amikor lakoma közben megjelent egy gyönyörű lány, drágakövekkel kirakott és erősen fénylő kelyhet tartva a kezében.

Nem kérdezte meg, hogy mi célt szolgál a Grál, és mitől beteg a király.

Csak később tudta meg, hogy ha nem marad szótlan és ha helyes kérdéseket tesz fel a Grál jelenlétében, meggyógyult volna a király. De hiába fordult vissza, nem találta meg a várkastélyt. Lelkiismeret furdalását egy erdei remete enyhítette, aki felszólította, hogy álljon az üdvösség és az emberek szolgálatába. Így jutott el Artúr király udvarába, ahol a Kerek Asztal lovagjaihoz csatlakozott.

A Kerek Asztal lovagjaként két társával visszatér az Üdvösség hegyére, megtalálják a várkastélyt, a Grál otthonát. Parsiphal a Grál jelenlétében felteszi a kérdéseket, ami után a király örökre lehunyta szemét. Birodalma ismét virágzó, gazdag földdé vált, a Grált pedig egy mennyi kéz felvitte az égbe. Az Artúr-legendában a Grál tehát varázserejű kelyheként jelent meg.

A Grál, mint az egyetemes igazság keresésének jelképe

A Szent Grál az európai kultúrtörténet fontos részévé vált. Mint irodalmi alkotás, először Crétien de Troyes 12. századi francia költő, a középkori regényműfaj egyik legfontosabb alakjának ötödik befejezetlen művében, az ófrancia nyelven írt Perceval-ban (A Grál meséje) jelenik meg. A regény története az Artúr- legendához kapcsolódik.

A 13. század elején alkotott német Wolfram von Eschenbach ónémet költőt az irodalomtörténet egyik legjelentősebb Grál-poétájának tekintik. Leghíresebb műve, az 1210 körül keletkezett Parzifal nagyobb részt Troyes Le conte de Graal című regényén alapul.

Parsiphal lovag jól ismert története Eschenbachtól származik.

Albrecht von Scharfenberg, a 13. század második felében alkotott német epikustól származik a 15. századi másolatban fennmaradt Merlin und Seifrid de Ardemo című mű, amely szoros rokonságot mutat Eschenbach Parzivájával, a történetet illetően.

utolso-vacsora
Az utolsó vacsora Leonardo Da Vinci freskóján – Forrás: Wikimedia Commons

A Grál irodalom érdekes színfoltja a 14. században íródott glastonbury-i krónika, amelynek ismeretlen szerzője a legnagyobb valószínűség szerint az apátság egyik szerzetese lehetett.

A krónika a Grált Arimathiai József kelyheként említi meg, hozzátéve, hogy azt az apátságban őrzik.

dan-brown
A Da Vinci-kód szerzője, Dan Brown – Forrás: Wikimedia Commons

A Szent Grál története azonban nem csak a középkori krónikások és költők fantáziáját mozgatta meg, hanem az elmúlt másfél évtized egyik legsikeresebb regényének, a Da Vinci-kód szerzője, Dan Brown írói fantáziáját is. A Grál átvitt értelemben az egyetemes igazság keresésének jelképe, annak az örök igazságnak, amivel egyszer mindenki szembesül.

forrás: Elter Tamás – origo.hu

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar

A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. További információ

A sütik kezelésére vonatkozó EU-s irányelvek előírják, hogy az adott honlap látogatóiról csak előzetes, megfelelő tájékoztatással társított, egyértelmű és önkéntes hozzájárulásukkal lehet adatokat gyűjteni. A süti egy olyan információ csomag, melyet az internet böngészése során a szerver hoz létre és egy ún. időpecsét alapján egy előre meghatározott ideig tárolódik a felhasználó gépén. Jellemzően olyan honlap látogatási információkat, mint a böngészési előzmények, érdeklődési kör, de tárolhat jelszavat és webshop esetében bevásárlókosár tartalmat egyaránt. A sütikben tárolt adatok alkalmasak a visszatérő vagy az oldalon már regisztrált látogató beazonosítására, így az általuk preferált információk és előzmények alapján támogatják azokat a weboldal szolgáltatásokat és funkciókat, melyek a látogatót leginkább érdekelhetik, így képesek a felhasználói élmény növelésére.

Bezár