2019. június 5-én az amerikai szövetségi kormányzat nyilvánosságra hozta az állítólagos ismeretlen emberszabású állatfajról, a köznyelv által „Nagyláb” (Bigfoot) névvel illetett lényről szóló FBI-aktát. Az akta néhány kivágott újságcikk mellett tartalmazza a nyomozóhatóság egy önjelölt „szörnyvadásszal” folytatott levelezését, amely végül 15 darab, állítólag a lénytől származó szőrszál laboratóriumi vizsgálatához vezetett.
Az akta szerint a „szörnyvadász”, Peter Byrne első ízben 1976. augusztus 26-án írt az FBI-nak. Az üzenetben, amelyet jó minőségű, „A Nagyláb Információs Központ és Kiállítás” (The Bigfoot Information Center and Exhibition) fejléccel ellátott papírra írt, afelől érdeklődött, van-e az FBI birtokában a lényhez köthető szövet-, illetve szőrminta.
„Uraim” – írta Byrne, „lennének szívesek – a tisztánlátás végett, egyszer s mindenkorra – tájékoztatni bennünket, hogy az FBI vizsgált-e szőrt, amely a Nagylábé lehet, mikor történt ez, ha megtörtént, mik voltak az elemzés eredményei?”
Byrne nem tett arra utalást, miért gondolta úgy, hogy a nyomozóhatóságnak ilyen anyagok lehetnek a birtokában, csupán annyit, hogy „időről időre arról értesülünk, hogy az FBI szőrt, állítólag egy Nagylábét, vizsgált meg azzal a végkövetkeztetéssel, hogy az nem volt összevethető e kontinens egyetlen ismert élőlényének szőrével.”
A levél szövege alapján Byrne attól félhetett, hogy a hatóság nem fogja komolyan venni a Nagyláb Információs Központot. „Kérem, értsék meg, hogy kutatásunk teljesen komoly” – írta, „hogy ez egy komoly kérdés, amelyre válasz szükséges.”
Arról is biztosította a nyomozókat, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogy rájuk hivatkozik munkájában. „Az FBI által végzett szőrvizsgálat, vagy ennek ellenkezője, a mi részünkről semmilyen módon nem jelenti azt, hogy az FBI kapcsolatban áll projektünkkel, vagy megerősíti bármilyen módon a lehetőségét a Nagyláb néven ismert lény(ek) létezésének” – írta.
A hatóság laboratóriumi részlegéért felelős igazgatóhelyettes, Jay Cochran Jr. két héttel később, 1976. szeptember 10-én válaszolt.
„A »Washingtoni Környezeti Atlasz« 1975-ös kiadása óta, amely ilyen vizsgálatokat említett, számos, az Önéhez hasonló érdeklődés érkezett hozzánk” – írta. „Azonban nem sikerült találnunk semmiféle hivatkozást ilyen vizsgálatokra az aktáink közt.”
Bő két hónappal később, 1976. november 24-én Byrne is válaszolt. Talán felbátorodva a korábbi válaszon, ezúttal információ helyett szívességet kért.
„Röviden: ritkán kerül hozzánk olyan szőr, amelyet nem tudunk azonosítani, és az, amely most nálunk van – körülbelül 15 szál egy apró bőrdarabon – az első, amely hat év alatt birtokunkba került és amelyről úgy érezzük, jelentőséggel bírhat” – írta. Arra kérte Cochrant, esetleg „meg tudna-e oldani egy összehasonlító elemzést” a szövetről, hogy kiderüljön annak eredete.
Miközben zajlott e levélváltás, a Nagyláb éppen a hírekben szerepelt. Byrne már öt éve kutatta a lényt az „Alkalmazott Tudomány Akadémiája” (Academy of Applied Science) nevű szervezet támogatásával. Ez egy apró, bostoni székhelyű intézet volt, amely az FBI-akta egyik dokumentumának tanúsága szerint a Loch Ness-i szörnyet kereső expedíciókat is támogatott.
A New York Times még az év júniusában egy, a Nagylábról szóló cikkben írt az akkor 50 éves Byrne-ről és tevékenységéről. Eszerint „korábban hivatásos vadász volt Nepálban, azonban a tigrisek kilövéséről és a jeti kereséséről a tigrisek megmentésére a Nagyláb keresésére váltott”.
„A legtöbb Nagyláb-észlelést idővel elvetik azzal, hogy elégtelenek, vagy hamisak” – írta a New York Times cikke. „Egy maréknyi azonban kiállja a próbát, és nagyfokú hitelességet tulajdonítanak nekik. Mr. Byrne, habár ő maga nem látott eddig Nagylábot, eddig 94 hihetőnek tűnő észlelés részleteit gyűjtötte össze. Ennél is több bejelentés érkezik lábnyomokról.”
A neves hírlap e hihetőnek nevezett beszámolók közül többet is idézett, és a cikk kivágott példányát tartalmazza az FBI-dosszié is. Az akta időrendi sorrendben következő dokumentuma Cochran azon utasítása, hogy vizsgálják meg a szőröket, amelyeket Byrne küldött.
„Ez nem jelent változást az Iroda szabályzatában” – írja a dokumentumhoz csatolt jegyzet, amely a döntés alátámasztásának céljával született. „A Laboratóriumi Osztály máskor is rendelkezésre bocsátotta egyedi szolgáltatásait és szakértelmét a Smithsonian Intézet, más múzeumok, egyetemek és kormányügynökségek számára régészeti kérdésekben és a legitim tudományos kutatásban.”
A Nagyláb kutatói számára azonban az eredmény sajnos nem az volt, amelyre számítottak. 1977-ben az FBI laboratóriuma megvizsgálta a 15 szőrszálat. Cochran utolsó levele, amelyet az Alkalmazott Tudomány Akadémiája ügyvezető alelnökének, Howard S. Curtisnek címzett, így szólt:
„Kedves Mr. Curtis,
„A szőrök, amelyeket Ön nemrég az FBI Laboratóriumhoz juttatott a Nagyláb Információs Központ és Kiállítás nevében, átvizsgálásra kerültek továbbított és incidens fénymikroszkópos módszerekkel. A vizsgálat magában foglalta az olyan alaktani tulajdonságok tanulmányozását is, mint a gyökérstruktúra, a velőstruktúra és a felhám vastagsága, a méretarányos lenyomatkészítés mellett. A szőrök továbbá közvetlen összehasonlításra kerültek ismert származású szőrökkel, összehasonlító mikroszkóp alatt.”
„A vizsgálatok alapján levont következtetés az, hogy ezek a szőrök a szavasok családjából származnak.”
„A szőrmintát, amelyet Ön leadott, e levélhez csatolva visszajuttatjuk.”
„Szívélyes üdvözlettel,
Jay Cochran Jr.
Igazgatóhelyettes, FBI
Tudományos és Technikai Szolgálatok Osztálya”
Curtis március 8-án válaszolt a levélre, amelyben megköszönte a segítséget Cochrannak, és amelyben azt írta, közli a hírt Byrne-nel, amint az visszatért Nepálból.
forrás: Múlt-kor
