Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A mítosz, amely szerint a kínai nagy fal a Holdról is látszik, jóval az űrkorszak előttről származik

img

Az ősi kínai kultúra egyik legjelentősebb szimbóluma, a kínai nagy fal az emberiség történetének egyik legmonumentálisabb alkotása, a középkori világ hét csodájának egyikeként tartjuk számon (habár egyes szakaszai már az ókorban is álltak).

A több mint 21 ezer kilométer hosszú építményről gyakran mondjuk, hogy az egyetlen emberi alkotás, amely a Holdról is látható. Ez azonban tévhit, amely különös módon nem a 20. századból származik, amikor már elérhető közelségbe került a Föld égi kísérőjének „meglátogatása”, és ezáltal a legendás mondás „valóra váltása”. Hanem sokkal korábbról.

A kínai nagy falat a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a Kr. e. 221-ben az egységes Kínát létrehozó Csin Si Huang-ti kezdte el építeni. Első szakaszait a Kr. e. 7. században építették az egymással versengő fejedelemségek.

Az első igazán jelentős építkezésre valóban Csin Si Huang-ti idején került sor, aki az északi nomád népekkel szemben, mintegy egymillió munkás segítségével összekötötte az addigi védőfalakat. A fal építése a Ming-dinasztia uralma (1368-1644) idején fejeződött be. Csak ezekben a századokban 8851 kilométert építettek fel a falból, és mintegy 25 ezer őrtornyot is felállítottak. A falon belül ma összesen 43 721 műemlék  – árok, torony, fallal körülvett erőd stb. – különíthető el.

Napjainkban a kínai nagy fal a távol-keleti nagyhatalom elsőszámú turisztikai látványossága, amelyre gyakran hivatkoznak úgy, mint a több ezer éves történelemmel büszkélkedhető állam erejének kézzel fogható jele.

A kínai nagy falat katonák mellett elítéltekkel, hadifoglyokkal, valamint parasztokkal építették fel. Sok földművest dolgoztattak halálra, akiket a legenda szerint azután esetenként a falakon belülre temettek el.

Számos történet és mítosz veszi körül a fal építését. Az egyik legismertebb legenda Meng Csiang-nühöz kapcsolódik, akinek férje a fal építése közben halt meg. A férfit befalazták az építménybe, de a felesége sírásától a falszakasz összedőlt, így az özvegy el tudta temetni férjét.

A nagy falról szóló mendemondák közül a legismertebb az a városi legenda, amely szerint a gigantikus védmű az egyetlen emberi alkotás, amely a Földtől átlagosan 384 ezer kilométerre keringő Holdról is látható.

A tévhitről sokan vélik úgy, hogy a 20. században terjedt el, amikor elérhető közelségbe került a holdraszállás. Ám ez egy újabb tévhit, ugyanis a legenda elsőként 1754-ben William Stukeley régiségkereskedő levelében bukkant fel.

Másfél évszázaddal később, 1904-ben Henry Norman angol író „A Távol-Kelet népei és politikája” című könyvében említette meg, hogy a fal „híres arról, hogy az egyetlen emberi kéz alkotta munka, amely látható a Holdról”.

A mítosz azonban az 1930-as években lett csak igazán népszerű, amikor az amerikai Robert Ripley által alapított Hihetetlen, de igaz (Believe It or Not!) nevű, rajzfilmgyártással, televíziózással, rádiózással és képregénykiadással foglalkozó vállalat egyik rajzfilmjében tényként közölte, hogy a fal a Holdról szabad szemmel is látható.

Három évtizednek kellett eltelnie, mire a legendát hivatalosan is megcáfolták, mégpedig azok az űrhajósok, akik elsőként léptek a Hold felszínére. Neil Armstrong, miután hazatért az 1969. júliusi útjáról, többször is kijelentette, hogy a kínai nagy fal „biztosan nem látható a Holdról”.

Alan Bean, az Apollo-12 asztronautája mondta később, hogy „az egyetlen dolog, amit láthatsz a Holdról, az egy gyönyörű gömb, amely többnyire fehér színű, kék és sárgásbarna foltokkal tarkítva, olykor pedig a zöld vegetáció is előbukkan”, majd hozzátette, hogy ember alkotta objektum szabad szemmel nem vehető ki.

Eugene Cernan és Ed Lu űrhajósok évekkel később elmondták, hogy alacsony földkörüli pályán – szinte tökéletes körülmények között – kivehető a fal. „De tudnod kell, hol keresd” – mondta Lu. Jang Li-vej, az első személy, akit 2003-ban a kínai űrprogram részeként juttattak a világűrbe, szintén cáfolta a tévhitet.

forrás: Múlt-kor

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar