Húsvétkor zarándokok százai keresik fel Fallóskutat, a csodatévő forrásáról, a hasznosi látó asszonyról, no meg a kápolnát gondozó remetéről híres Mária-kegyhelyet.
Az 1913-as születésű Csépe Klára visszahúzódó természetű, komoly kislány volt. Szentfazéknak csúfolták a társai, mert állítólag még libalegeltetés közben is az imakönyvét bújta.
Tizenhat évesen hozzáadták egy Sánta László nevű gazdához. Klára három gyereket szült, vezette a háztartást, hajnaltól napestig dolgozott a földeken. A legenda szerint 1947. július 2-án aratás közben látomása volt: rózsaszín ruhában, világoskék palástban megjelent neki a Szűzanya. Egy forrást mutatott neki.
Ez a víz gyógyító erejű, ha hittel, szeretettel, imával közelítenek felé, mondta. Nem hitt Klárának az ura, jól el is tángálta, hogy micsoda bolondságokat álmodik, aztán csak beadta a derekát, és segített a neki a forrás felkutatásában. Az asszony csak ment, ment, keresztül az erdőn, a bozótoson, és végül Hasznostól 13 kilométernyire egy mogyoróbokrokkal tűzdelt mezőn megállt. Férje rövid keresgélés után az ágak között kicsiny forrásra bukkant.
Látomások
Klárának attól fogva sok látomása volt. Nemcsak Szűz Mária látogatta meg sűrűn, hanem a szentek, sőt olykor maga a hosszú szakállú – ilyennek látta Klára – ősz Úristen is. A helybeliek eleinte nemigen hittek Klárának, de az asszony (állítása szerint Szűz Mária sugallta) jóslatai rendre beteljesedtek, ezért egyre többen hittek a forrás csodatévő erejében. Az első zarándoklaton, amelyen Klára vitte a búcsúskeresztet, háromszázan vettek részt. Az 1949-es Nagyboldogasszony-napon már háromezren voltak.
A fallóskúti gyógyulásoknak híre ment az országban
Az egri érsek azonban 1947-es pásztorlevelében ezt írta: „a Hasznos község közelében talált forrás csodái a mesék világába tartoznak”. A papoknak megtiltotta, hogy zarándoklatokat vezessenek oda. Ennek ellenére egyre többen jöttek, sokan több száz kilométer távolságból, sőt külföldről is. 1948 őszén a hasznosiak összefogásából megépült a kápolna.
Elektrosokkal a hit ellen
1949 nyarán a jegyző határozata alapján Klárát a gyöngyösi elmegyógyintézetbe utalták. A bíróság úgy ítélte, felelősségre kell vonni az asszonyt, ha továbbra is reakciós eszméket hirdet. A pszichiáterek nem jutottak egyezségre a diagnózist illetően. Volt, aki azt állította, Klára ön- és közveszélyes skizofréniás. Paranoiás, állapította meg egy másik orvos.
Pszichopata, mondta egy harmadik. 1949 és 1954 között négyszer részesült pszichiátriai kezelésben, de még elektrosokkal sem tudták rávenni, hogy tagadja meg „rendszerellenes” látomásait. Csépe Klára 1985-ben halt meg. Két évvel később a katolikus egyház hivatalos zarándokhelynek ismerte el Fallóskutat.
forrás: Kurucz Adrienn, astronet.hu
