Kolumbusz Kristóf kétségtelenül bátor, merész és mindenre elszánt tengerész volt. Attól sem riadt vissza, hogy szükség esetén kockára tegye, illetve feláldozza legénysége életét, csakhogy ő jusson el elsőként nyugat felé hajózva a mesés Indiába.
Kolumbusz Kristóf hajónaplójában olvasható néhány olyan elgondolkodtató utalás, mely kíváncsivá teszi az embert.
1492. szeptember 16., vasárnap:„…amiért mindenkinek az volt a véleménye, hogy a közelben egy szigetet kell találnunk. Szerintem a szárazföld még igen messze van.”
Ez a bejegyzés elég különös. Honnan tudta Kolumbusz a naplóbejegyzés idején, hogy szigetről vagy a hőn óhajtott szárazföldről van-e szó?
1492. szeptember 19., szerda: „Néhány esőjelző a szélcsend ellenére is lesüllyedt, ami szárazföld közelségét jelzi. Meg voltam győződve, hogy mind a déli, mind az északi oldalon (a hajókhoz képest) szigeteknek kell lenniük, amit aztán a tapasztalat igazolt is.”
Legkésőbb a hajónaplónak ezen a helyén fel kell tennünk a kérdést, hogyan tudott Kolumbusz térkép nélkül a teljesen ismeretlen vizeken ilyen helyénvaló kijelentéseket tenni.
1492. szeptember 25., kedd: „Hosszabban tanácskoztam Martin Alonso Pinzónnal, a Pinta kapitányával. Arról a térképről (!) beszélgettünk, melyet három nappal azelőtt küldtem neki a fedélzetre, és amelyen e vizeknek néhány szigete be van jelölve.”
Itt említ Kolumbusz először egy navigációs térképet, melynek tulajdonképpen nem lett volna szabad léteznie!
1492. október 3., szerda: „… másfajta madarakat nem észleltünk és én úgy gondoltam, a térképen bejelölt szigetek máris mögöttünk vannak”
Hihetetlen, mennyire ráhagyatkozik erre az ominózus térképre! Itt, az ideje, hogy megvilágítsuk a titokzatos térkép mibenlétét.
Amikor 1929-ben amerikai tudósok a Topkapi Szeráj Régészeti Múzeumában (Isztambul, Törökország) egy középkori dokumentumokat tartalmazó vastag iratkötegben régi, poros térképet találtak, meglehetősen csodálkoztak: a nyugati részen az amerikai kontinens vonalai voltak feltüntetve, le egészen az Antarktiszig.
Mosolyogva konstatálták, mi mindenre képes az emberi szellem. Ez az 1513-ra datált és egy bizonyos Piri Reis (meghalt 1554-ben) tengerész tulajdonában lévő térkép feltüntette az Antarktiszt, mégpedig hegyeivel, völgyeivel és öbleivel együtt.
A tulajdonképpeni térképeken ezzel szemben a felfedezetlen területeknek megfelelően csupán nagy foltok voltak ugyanezen a helyen.
Csak jóval később, az ötvenes években, amikor felmérték és feltérképezték az Antarktiszt, emlékeztek vissza az isztambuli térképre, és állították szembe az újjal. A csodálkozást nem lehetett volna fokozni: a Piri Reis-féle térkép számtalan részlete helyesnek bizonyult!
Még azok a hegyvonulatok és öblök is be voltak jelölve, amelyek ma hatalmas jégmezők alatt fekszenek.
A vizsgálat döbbenetes eredménnyel járt: A térkép a nyugati rész „felvételét” mutatja, nagy magasságból „fényképezve”, csak éppen az idők folyamán‘újra és újra másolták, rajzolták.
Piri Reis térképe is egy ilyen másolat, amelyet azonban valaha egy Föld körüli pályáról készített igazi „fotó” előzött meg. A felvétel helye a fölött a terület fölött volt, ahol ma Kairó található, így aztán a Föld görbülete miatt minden részlét kissé eltorzult.
Lehetséges, hogy Kolumbusz ennek a térképnek egy korábbi „kópiáját” használta? Néhány jel arra utal, hogy a térkép ismert volt a tengerészek körében, mégis úgy tűnik, hogy senki sem foglalkozott vele.
Azt gondolhatták, a részletek egy ismeretlen fantázia szüleményei. Kolumbusz kivételnek számított? Talán. De létezik-e olyan nyomós ok, ami miatt kitartóan hallgatott a térképről, pedig útjához anyagi támogatást keresve sokkal előbb célba érhetett volna vele?
Az ok valószínű: fennállt volna annak veszélye, hogy egy másik admirális kapja a megbízást. Kolumbusz egyedül akarta magának á dicsőséget, ő akarta az új útvonalon elérni Indiát, majd hazatérni kincsekkel.
Végül megemlítjük a hajónapló egyik fontos bejegyzését, amely minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy Kolumbusz ismerte a „Piri Reis”- térképet:
Tudjuk, hogy Kolumbusz „India” távolságának, illetve az odautazási időnek a megítélésében hatalmasat tévedett. Vajon miért? A Piri Reis-térlép eltorzítva jelölte a kontinenseket. Csupán a „felvételi hely” alatti, nagyjából 8000 km átmérőjű terület számít méretarányosnak. A többi rész szükségszerűen eltorzult és természetellenesen ábrázolt, ráadásul a hiba annál nagyobb, minél messzebb vagyunk Kairó környékétől.
Úgy tűnik, ezt tudta, vagy legalábbis sejtette Kolumbusz. Minden este ismertette a legénységgel az aznap megtett távolságot, de mindig kevesebbet mondott, mint amennyit ugyanakkor a hajónaplóba bejegyzett.
1492. szeptember 9-én a következő megjegyzést tette:
„Elhatároztam, hogy kevesebbet mondok, mint amit ténylegesen megtettünk, nehogy kedvüket szegjem az embereknek, ha netán túlságosan soká tartana az út.”
Sajnos nem lehet egyértelműen kimutatni, hogy Kolumbusz a Piri Reis-térképet használta-e vagy sem (illetve annak egy elődjét), viszont ki sem lehet zárni ennek lehetőségét.
A saját térképével kapcsolatos feljegyzések mindenesetre azt mutatják, hogy ilyen, Amerika körvonalait tartalmazó térképet használt. Az ez időből származó, a feltételeket kielégítő egyetlen ismert térkép jelenleg a Piri Reis-féle. Lehetséges tehát, hogy —indirekt módon —egy Földünket feltérképező földönkívüli intelligenciának köszönhető ötszáz évvel ezelőtt az „Újvilágba” vezető út megmutatása.
