Ihletett művészek angyali látomásai

Az angyalokkal való találkozás sokszor teljesen megváltoztatja egy ember életét. Az élmény hatására művészi alkotások, ihletett versek, különös festmények, mennyei dallamok is születhetnek.

 Egy tudós-író különös élményei

A 18. századi svéd tudós és filozófus, Emanuel Swedenborg ( 1688-1772) gyakran kapta magát azon, hogy angyalokkal beszélget. Végül hivatásáról is lemondott, hogy e téma tanulmányozásának szentelje minden idejét. A következőket írta:

„Isten olyan mélységeket nyitott fel az elmémben vagy a lelkemben, hogy képes vagyok a szellemi világban, angyalok között létezni, ugyanakkor a hétköznapi világban, az emberek társaságában is.”

Emanuel Swedenborg

Swedenborg tudóshoz illő aprólékossággal jegyezte le az angyalok természetrajzát, még arra is kitért, hogy hogyan lélegeznek és beszélnek. Swedenborg szerint az angyalokat kétféle okból láthatjuk: vagy szándékosan öltenek alakot a fizikai síkon, vagy mi rendelkezünk annyira nyitott belső látással, hogy képesek vagyunk észlelni őket.

„A szellemi világban azonban az angyalok hatalma olyan nagy – írta-, hogy mindazokat, amelyeket láttam, felsorolnám, minden hitet felülmúlna.”

Swedenborg termékeny író volt, művei – például a Mennyei titok (1749) és a Menny és Pokol (1758) – nagy befolyással bírtak. Halála után az ő tiszteletére alapították meg az Új Jeruzsálem egyházát.

A látnok költő

Swedenborg gondolatai vonzották az angol költőt, festőt és misztikust, William Blaket is (1757 – 1827). Blake azonban túlszárnyalta a svéd tudós értekezéseit, egyébként is külön bejáratú látomásai voltak.

Gyermekként London egyik utcáján egy angyallal teli fát látott, és „ragyogó szárnyaik csillagként ékítették a lombokat”.

William Blake

Elődeihez hasonlóan Blake is magától értetődőnek tekintette az angyalok létezését és a velük való találkozást. Ők ihlették próféciáit, képeit és költeményeit. Gábriel arkangyal egyik jelenéséről a következőket írta:

„Ahogy néztem, az alak egyre megnyúlt: kezével integetett, majd a dolgozószobám teteje felnyílott, és ő felszállt a mennyekbe. A Napban állt, intett nekem, hogy megmozdította az Univerzumot.”

Blake egész életét végigkísérték ezek a mennyei teremtmények. 1827-ben bekövetkezett halálakor boldog volt és békés. Végre megtért angyalai körébe, akikkel együtt élt és társalgott, és akik talán a másvilágba is elkísérték. Ezek a csodás lények egészen az utolsó pillanatig inspirálták, így mielőtt kilehelte a lelkét, minden erejét összeszedve, dalra fakadt.

A mormon angyal

Joseph Smith (1805 – 1844) a mormon vallás alapítója egy Moroni nevű angyallal találkozott több alkalommal. Élményei sokban hasonlítottak a Bibliában leírt jelenésekhez. Smith így emlékezett az angyalra:

„A nevemen szólított, majd azt mondta, ő Isten küldötte, aki azzal az üzenettel érkezett, hogy Isten feladatot szán nekem”.

Joseph Smith

Nos, Smith zokszó nélkül elfogadta a neki szánt feladatot. Moroni angyal elárulta neki a szent szövegek rejtekhelyét, és a két látókövet, amelyek segítségével le tudta fordítani azokat. Így keletkezett a Mormon könyve (1830), a mormon egyház alapszövege.

forrás: Herceg Petra / noiportal.hu

error:
43 Shares
Share via
Copy link
Powered by Social Snap