Ősi civilizációk

A Nok kultúra különös szobrai

Szerző képe

Rejtélyek Szigete

1928-at írunk. Nigéria közepén, Nok falutól nem messze, ónt bányásznak. Hirtelen ijedt kiáltást hallani, az aknából rémült bányászok rohannak ki..

„Mi történt?” – kérdezi angol vezetőjük. „A Sátán van ott!” – hangzik a válasz. Amikor lemegy körülnézni, ő maga is megijed. Egy életnagyságú terrakotta majomfej bámul rá.

Ezt követően további gyanús tárgyakat találnak. Kezeket, lábakat, egy emberi fejet is. A következő években a mai Nigéria területén terrakottaszobrok egész sorát találják meg.

A nagy áttörésre 1943-ban kerül sor, amikor Nokhoz közel 150 szobrot fedeznek fel. Összesen már több száz van belőlük, az embert kirázza a hideg, ha az arcukba néz. Nemcsak különösen hatnak, de tulajdonképpen senki sem tudja, miért jöttek létre Fekete-Afrika közepén.

fekete-afrika

Az emberiség bölcsője

A régészek szerint a Nok kultúra nagyjából i.e. 1000 évvel keletkezett, és 300 évvel Krisztus születése után tűnt el rejtélyes módon. A kevés bizonyíték azt mutatja, hogy egy nagyon fejlett kultúráról volt szó, magas szintű társadalmi berendezkedéssel.

Nagyjából időszámításunk előtt fél évszázaddal, de lehet, hogy jóval korábban, gyors fejlődésnek indul a vasfeldolgozás. Mivel nincs bizonyítékunk arra, hogy rezet (esetleg bronzot) használtak volna, vagy zseniális feltalálók voltak, vagy más kultúráktól (valószínűleg a karthágóiaktól) importáltak.

A fennmaradt lovasszobrok bizonyítják, hogy a kultúra ismerte a lovasságot. Minden jel arra utal, hogy Közép-Afrika legősibb és legfejlettebb civilizációjáról volt szó, amely fontos szerepet játszott a terület későbbi nemzeteinek kifejlődésében.

Titokzatos szobrászok

A 2005-ös, részletes régészeti vizsgálat során rengeteg terrakottaszobrot találnak.

„A Szaharától délre fekvő területek legrégibb szoboralakjairól van szó” – állítják a szakértők.

fekete-afrika

Nemcsak emberi alakokat, hanem állatokat és egyéb lényeket is ábrázolnak. Nagyrészt töredékekről, főleg fejekről van szó.

Leginkább a víz és más környezeti hatások okoztak károkat bennük. A fennmaradt töredékeket – főként női és férfifejeket – azonban nagyon gondosan megmunkálták, beleértve a hajat és az ékszereket is. Ritkán látott jelenség. Az eddig talált összes fejnek más-más arcvonásai vannak! Néhány arc betegség nyomait tükrözi, ami még szokatlanabb.

Miért?

Számtalan elmélet született arról – akárcsak más hasonló esetekben -, hogy miért keletkeztek ezek a szobrok. Az egyik lehetőség, a „beteg” vonásokat figyelembe véve, hogy a szobrok a betegségek ellen védték a lakosokat. A másik lehetőség a temetkezési kultúra – egyfajta halotti emlékművekről van szó.

fekete-afrika

További elég valószínű, bár nehezen hihető elmélet, hogy a portréábrázolás kezdeteit jelzik. Ez azt jelentené, hogy ez a civilizáció Fekete-Afrika szívében sosem látott fejlettségi szintet ért el. Igaz azonban, hogy egyetlen válasz sem ad száz százalékos magyarázatot.

Körülményes kutatás

Nem egyszerű manapság Közép-Afrikában kutatni. Az egyes országok politikai helyzete bizonytalan, a folyamatos kutatás nehézségekbe ütközik. A régészeti kutatás hagyománya sem régi – ezért a Nok kultúrát először művészettörténészek, és nem valódi régészek kutatták.

Az eddig végzett néhány vizsgálat egy zárt, izolált társadalom képét festi, amely egy még nagyobb titkot rejt:

Milyen további ősi civilizációk nyomai rejtőznek a hatalmas, titokzatos Afrikában?

Könnyen elképzelhető, hogy talán még az ijesztően gyönyörű, életnagyságú szobroknál is sokkal megdöbbentőbb felfedezések várnak ránk.

rejtelyekszigete.com

Legújabb cikkek

You cannot copy content of this page

Send this to a friend