Az aggodalmak vagy a hosszas fenyegetettségérzés – valós vagy képzeletbeli – 50–100%-kal is az ajánlott fölé emelheti szervezetünk kortizolszintjét.

Egy fontos adat a stressz megértéséhez: a test nem csak egy valós veszély vagy fenyegetés hatására helyezkedik készenléti állapotba.

Akkor is ugyanaz történik, méghozzá ugyanazzal a mechanizmussal, amikor amiatt nyugtalankodunk, hogy elveszíthetjük a munkánkat vagy a vagyonunkat, vagy ha veszély fenyegeti a hírnevünket, egy jó barátságot vagy a társadalmi helyzetünket egy adott közösségen vagy csoporton belül.

A kortizol ciklikusan működő hormon, éjszaka alacsony a szintje, aztán reggel nyolc óránál éri el a legmagasabb értéket, majd utána fokozatosan csökken.

A kortizolfelszabadítás ritmusa általában a fény ritmusának mintázatát követi: ébredéskor több szabadul fel, ami valamiképp hasznos, mert reggelente ennek segítségével sikerül működőképessé tenni magunkat, aztán a nap folyamán egyre csökken, majd éjféltájban újra enyhén emelkedni kezd.

Amikor a kortizolszint krónikusan megemelkedik, akkor a hormon mérgező anyagként kezd viselkedni.

A stressz az egyik legjelentősebb tényező, melynek hatására a szervezetben gyulladás keletkezik.

A három fő hálózaton – hormonális, immun- és idegrendszer – keresztül a stressz lényegi változtatásokat eredményez ezekben a gyulladásos folyamatok helyes működéséért felelős rendszerekben.

A hormonális rendszerben a szervezet válasza az, hogy aktiválja a kortizol és a noradrenalin hormonok felszabadítását.

Ha valaki „megmérgeződik” a vérébe jutott kortizol mennyiségétől, akkor szervezetében a gyulladásos válaszreakciók terén változás következik be.

Az immunrendszer szintén fontos kapcsolatban áll a gyulladásos válaszreakciókkal. A védekező sejtek, melyek membránjában speciális kortizolreceptorok helyezkednek el, érzékenyebbé válnak, és már nem ellenőrzik olyan specifikus módon a gyulladást.

Az idegrendszer a felelős azért, hogy kidolgozza és összehangolja a válaszreakciót egy adott fenyegetésre vagy veszélyre.

Az agy a periferiális idegrendszeren keresztül (a szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van), és a hormonális rendszer (kortizol) segítségével készenléti állapotba helyezi a test többi részét.

Ezek a jelzések teszik lehetővé a már említett változásokat, melyek végbemennek a szervezetünkben, s amelyek által alkalmazkodunk a veszélyhelyzethez.

Ha a stressz krónikus állapottá válik, az alkalmazkodást és a reagálást lehetővé tevő rendszerek túlterhelődnek, s ezáltal idegrendszeri elzáródás alakulhat ki, ami különféle betegségeket okozhat.

Ezért egy folyamatos stresszhelyzetben élő ember elsősorban két problémától szenved: egyrészt leáll a test sejtnövekedést és sejtregenerációt biztosító egészséges folyamata, másrészt a helyzet akadályozza az immunrendszer működését.

stressz

Kövess minket a Facebookon!

LEGÚJABBAK

error:
Send this to a friend