„Az univerzum, ahogy mi ismerjük, nem csupán létezik, de egyben él is. Ha belegondolunk egy ilyen horderejű feltételezésbe, ez alapjaiban változtatja meg azt, hogy mit is jelent élni, embernek lenni.
Az élő világegyetem elmélete szerint a tudat alkotta az univerzumot, csupán maga a tudat, semmi több. Ez a tudat hívott életre minket a létezés magasabb fázisa részeként, más szóval az élet megjelenése nem a véletlen műve, és nem kizárólag a Földön jelent meg.
Az élet a maga természetéből adódóan egyetemes jelenség szerves formája az egész világegyetemben megjelenik, bárhol és bárhogyan, ahol és ahogyan tud, mi ennek a jelenségnek a megtestesítői vagyunk.
A világegyetemnek célja, tennivalója van. Nem csupán azért létezik, hogy időt és teret adjon az előrehaladásunknak, az egész egy szuperintelligencia által létrehozott rendszer, amely a Földön való fejlődésünk útját irányítja.” (David Wilcock)
