Feltevések és találgatások Bruce Lee haláláról

„Bruce az utolsó hónapjaiban gyakran beszélt a halálról. Bizonyos volt abban, hogy nem fog megöregedni” – emlékszik özvegye az 1975-ben kiadott könyvében.

Pedig erre semmiféle jel nem mutatott: Bruce fiatal volt és egészséges, sőt ő volt a világ leggyorsabb kezű embere. Csodálatosan kidolgozott, arányos izomzattal rendelkezett, amelynek érdekében egészségesen táplálkozott.

Rendszeresen szállítottak részére az Egyesült Államokból természetes alapanyagú élelmiszereket és magas fehérjetartalmú italokat. Ilyeneket ugyanis Hongkongban nem találhatott, és szerinte a hongkongi ételek nem is feleltek meg a higiéniai szempontoknak.

De nem csupán egészségesen, hanem kalóriaszegényen is táplálkozott annak érdekében, hogy bőre alatt ne legyen felesleges zsírréteg. Saját kezűleg készített különféle italkeverékeket, szinte minden ivólébe szeletelt vagy turmixolt almát és zellert.

De legkedveltebb készítménye egy narancsléből, mézből és kínai fűből álló ital volt. A kínai fű egyesek szerint a ginzenggyökér folyékony kivonata, amelyet rendszeresen fogyasztva az ember életvidám és hosszú életű lesz.

A Kis Sárkány természetesen a szervezet számára felesleges, de annál inkább csábító édességeket is elutasította. Minden élelmet – amit még nem ismert – alaposan ellenőrzött, egészségügyileg és energiaértéke szempontjából egyaránt.

Ráadásul semmilyen káros szenvedélye nem volt: nem dohányzott és nem ivott alkoholt. Beteg is – az 1970-es hátsérülésétől eltekintve – csak gyermekkorában volt a kaliforniai és a hongkongi klíma közötti különbség miatt.

Jellemző volt egészségi állapotára és rendkívüli fizikumára, hogy a májusi rosszulléte utáni vizsgálatok alatt az orvosok egészen furcsa megállapításra jutottak:

Teste olyan állapotban volt, mint egy rendkívül edzett 18 éves ifjúé.

Tehát nagyfokú edzéseivel példa nélküli hatékonysággal konzerválta testét.

Úgy gondoljuk tehát tehát, hogy szervezetének nem lehetett  túlságosan sok köze halálához, inkább valamilyen erős külső beavatkozásnak. Sokan vannak azonban, akik úgy tartják, hogy éppen „önsanyargató” életmódja és „kíméletlen” edzései sodorták a korai halálba.

Valószínűbbek azok a történetek, amelyek szerint a maffiával és a hongkongi filmgyártással való összeütközése okozhatta az ifjú sztár hirtelen félreállítását. Ezt bizonyítja az is, hogy Lee mindössze négy nappal a halála előtt telefonált régi, már csaknem tizenöt éve nem látott barátjának, William Cheungnak, és kissé zaklatott hangon elmondta neki, hogy fenyegetik.

Igaz ugyan, hogy Bruce az elválásuk óta kapcsolatban maradt Cheunggal, s hajlamos volt a dolgok felfújására, de ez a halála előtti panaszkodás ennek ellenére is több mint furcsa.

William Cheung

Stirling Silliphant a következőket nyilatkozta egy interjúban: „Lee sohasem találta meg a nyugalmat, amit a harcművészetek voltak hivatottak biztosítani. Megérdemelte az őt sujtó bajok java részét, úgy járt, mintha keresné a bajt.”

Megölték-e Bruce Leet?

A hongkongi brit kormány 1973 szeptemberében a Kis Sárkány halával kapcsolatos, egyre fokozódó szóbeszéd kibontakozásának megelőzésére központi nyomozást  rendelt el Wegbert Tung vizsgálóbíró vezetésével.

Azt már a nyomozás legelső napján (szeptember 3-án) megállapították, hogy Raymond Chow július 20-i nyilatkozata nem fedi pontosan a valóságot, azaz Lee rosszulléte nem otthon, hanem Betty Ting Pei lakásán következett be.

Szeptember 17-én aztán váratlanul felcsillant az ügy lezárásának lehetősége, ugyanis Linda Lee bejelentette, hogy férje az utóbbi hónapokban időnként kis mennyiségű marihuánát szívott. Megjegyzendő, hogy ez kirívó eset lehetett.

Linda bejelentésének hatására az a társaság, amelynél Bruce életbiztosítást kötött, a korlátozó záradékokban szereplő kábítószerfogysztásra hivatkozva megtagadta a családnak járó mintegy háromszáznegyvenezer  dollár kifizetését.

A vizsgálóbíró már lezártnak tekintette az ügyet, amikor a kormány által megbízott orvosszakértő, Lam doktor előadta a bizottság előtt, hogy a boncoláskor az elhunyt testéből előkerült minimális mennyiségű drog nem volt halálos adag.

A bizottság kifaggatta Chu Pho Hwye doktort is, aki Lee halálának estéjén, mint Betty Ting Pei háziorvosa kiment a helyszínre, és miután megvizsgálta Bruce-t, beküldte a Queen Elisabeth kórházba. Feltették neki azt a kérdést is, hogy miért éppen ide, s nem a közeli baptista kórházba vitték Bruce-t, aki kómában volt, és sürgős beavatkozásra volt szüksége.

„Legalább tíz percig próbáltam élesztgetni Lee-t. Mivel nem jártam eredménnyel, eszembe sem jutott, hogy az idő is fontos tényező lehet” – válaszolta az orvos.

Lee tetemét a halál beállta után huszonnégy órával felboncolták, de a későbbi orvosszakértő, Lam doktor nem látva kielégítőnek az eredményt, újabb, már alaposabb boncolást végzett a haláleset után 36 órával. Morfium, higany, ólom, alkohol és egyéb mérgező anyag nyomát kereste, mintákat vett a gyomorból, a vérből, a vékony- és vastagbélből, a májból és a vizeletből, s megvizsgálva azokat, azt tapasztalta, hogy az elhunyt testében nincs olyan méreg, amely a halálát okozhatta volna.

A bizottság tudomására jutott Lee május tizedikén történt rosszulléte is, de már ennek sem vehette különösbb hasznát. Nem maradt tehát más megoldás: újabb feltételezéseket kellett kiagyalni. A Bruce által néhány órával a halála előtt bevett Equagesic nevű gyógyszer tulajdonképpen nem más, mint Aszpirin és egy Meprobanat nevű gyógyszer keveréke, s ez akár életveszélyes is lehet, ha a a szervezetben alkohollal találkozik, de – mint tudjuk – Lee sohasem fogyasztott alkoholt.

Egy angol orvos a Queen Elisabeth kórházból, Dr. R. R. Lycette, azzal a hipotézissel állt elő Bruce halálára vonatkozóan, hogy az Equagesicre való túlérzékenység gutaütést okozott.

„Az agy úgy megdagadt, mint egy szivacs: 1400-ról 1575 grammra nőtt”

– állította Lycette. Ugyanakkor határozottan kizárta az agyvérzés lehetőségét, azzal indokolva, hogy az agyi erek nem záródta el. A kormány megelégelve a nyomozók bizonytalanságát, végülis meghívta a bűnüldözéshez kapcsolódó orvostudomány egyik legnagyobb szaktekintélyét, a tapasztalt Tears professzort, hogy annak véleményével végre pontot tehessenek a Bruce Lee ügy végére.

Tears mint a londoni egyetem törvényszéki orvosprofesszora kilencvenezer boncolást végzett és tizennyolcezer halottkémi jelentést készített a rendőrségi nyomozások részére. Így érthető, hogy véleménye a bizottság számára egyet jelentett magával az igazsággal. A professzor pedig habozás nélkül csatlakozott Lycette hipotéziséhez, mondván: „Lee egy nagyfokú agyi ödéma következtében halt meg, amelyet az Aszpirinra vagy a Meprobanatra vagy pedig az Eqagesicben megtalálható két anyag kombinációjára való túlérzékenység okozott. Ez rendkívül ritka eset, de egy fizikai teljesítőképessége csúcsán levő férfit is megölhet.”

Ezután már valóban csupán formaságok maradtak hátra: a bizottság egyhangúlag elfogadva a professzor megállapítását, a következő döntést hozta: „figyelmetlenség okozta halál”, azaz baleset.

Ezzel a kormány a maga részéről lezártnak vélte az ügyet, de célját mégsem érte el: a kínai lakosság zömét ugyanis nem elégítette ki a nyomozás végeredménye, s a július végén kezdődött pletykahisztéria tovább folytatódott.

Szinte mindenkinek más volt a meggyőződése, mint a nyomozó bizottságnak. A legfőbb gyanúsítottak egyértelműen a triádok lettek, akik híresek arról, hogy szívesen kötnek bele a gazdagokba. Ed Parker – akit Bruce Lee halála talán a legváratlanabbul ért – egyszerűen képtelen volt elhinni, hogy Leenek közvetlenül valamilyen módon köze lett volna a saját halálához.

Ed Parker

Parkernek meggyőződése volt, hogy

a Kis Sárkány egy harminchat óra múlva ki nem mutatható, az orvostudomány által még nem ismert kábítószer áldozata lett.

És ez nem is látszik teljességgel valószínűtlennek, mert a kínai gyógyfűkereskedők titkos tudománya valóban képes ehhez hasonló „csodákra”.

Az eddigi legismertebb Bruce Leevel foglalkozó könyvben, a híres amerikai író, Alex Ben Block által alkotott Bruce Lee legendájában többféle érdekes variációról olvashatunk: Lee ellenségei – talán a hongkongi szindikátus – felbéreltek egy ninját Bruce szakszerű megölésére, vagy egy elkeseredett, túlbuzgó kung fu-mester torolta meg – természetesen szintén szakszerűen – a rajta vagy (tradicionális) harcművészetén esett esetleges sérelmeket.

Az évek múlásával a hongkongi pletykahisztéria is alábbhagyott, de tíz évvel a szomorú eset után, 1983 májusában Lee egyik legodaadóbb barátja, William Cheung újra alapot adott az embereknek arra, hogy folytassák találgatásaikat a Kis Sárkány halálára vonatkozóan.

Cheung ugyanis ezt nyilatkozta a People című amerikai hetilapnak:

„Tudom, hogy ki akarta Bruce halálát, és ismerem azt, aki felelős ezért.”

William egyetértett Tears professzorral és a nyomozó bizottsággal a halál közvetlen okát illetően, de bizonyos abban, hogy barátja halálát nem figyelmetlenség okozta. Szerinte gyilkosai (vagy halálának okozói) tisztában voltak az Equagesic tabletta Leere kifejtett hatásával.

Eszerint rosszakarói már 1973. május 10-e előtt a szervezetébe juttattak egy olyan szert, amely ledöntötte a lábáról. Ezt a mérget a vizsgálatok alatt vagy az alaposság hiánya miatt (esetleg figyelmetlenségből) nem fedezték fel.

Mivel régebbről tudott volt, hogy Lee egy gyógyszerre allergiás, a folytatás már egyszerű volt:

Betty azon a bizonyos tragikus estén – tudatosan vagy öntudatlanul – előbb olyan szert adott Bruce-nak, amely fejfájást okozott neki, majd beadta neki az Equagesic tablettát, amely végül is a halálát okozta.

Ezt ugyan Cheung nem fejtette ki, de valószínűnek tartjuk, hogy ő is hasonlóképpen gondolkodott. Ez persze csak egy variáció. Ezenkívül még feltételezések tucatjaival állhatunk elő, és azokat többféleképpen részletezve  könyveket lehetne megtölteni velük.

Foglalkozzunk inkább azzal, mi oka lehetett a gyilkosnak arra, hogy megölje Bruce Leet. „A pénz” – válaszolta erre William, a magánnyomozó. Valószínűleg arra gondolt, hogy sokan megrémültek Lee elhatározásától, miszerint elhagyja Hongkongot, és visszatér az Egyesült Államokba, hogy milliomossá váljék. Távozása több pénzember csődjét jelentette volna a gyarmatállamban. Így tehát elhatározták, hogy ráijesztenek, de a várt ijedtség helyett haláleset következett be.

William állítása szerint Bruce 1973. július 17-én telefonban elmondta, hogy kik fenyegetik:

a triádoktól kapott fenyegető levelet.

Cheung azonban biztos benne, hogy ezeknek semmi közük nincs barátja halálához. Szerinte a triádok nem elsősorban gazdagnak, hanem inkább hősnek tekintették. Állítólag egy triád csak azért hagyott fel egy lány zaklatásával – akinek játékadóssága volt vele szemben -, mert az Bruce Lee barátnője volt.

Egy évvel az eset után, 1974-ben, William elutazott Hongkongba, hogy személyesen is utánanézzen a történetnek. Nemhiába…Kiderítette, hogy a triád nem Lee iránti szeretetből és megbecsülésből hagyott fel az ifjú hölgy zaklatásával, hanem mert egy nappal Bruce halála után valaki kifizette a triádtagok követeléseit. A lány tehát valójában az ő emberük volt.

Cheung azonban nem érte be ennyivel: nem nyugodott addig, amíg az általa kiderített történet „biztos célbatalálásának” érdekében össze nem gyűjtött jónéhány hathatós bizonyítékot.

Kapóra jött egy helybeli könyvkiadó ajánlata, amely szerint a kiadó szívesen megjelentetne egy olyan könyvet, amely fényt derít a szupersztár halálára. A könyv meg is jelent ugyan, de Williamnek nagy megrökönyödésére azt kellett tapasztalnia, hogy

a több, befolyásos személyiséget kompromittáló, egyben a mű lényegét és értelmét jelentő szövegrészek szőrén-szálán eltűntek.

A kiadó pedig arra hivatkozott, hogy a könyvnek ezt a részét nem tartotta kinyomtatásra megfelelőnek.

Nem sokkal ezután újra megpróbálták eltéríteni szándékától  az amatőr magánnyomozót: Hongkong egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb producerének emberei tetemes összeget kínáltak neki annak fejében, ha felhagy a nyomozás folytatásával és az addig beszerzett bizonyítékok nyilvánosságra hozatalával.

Majd látván próbálkozásuk eredménytelenségét, brutálisabb módszerhez folyamodtak: megtámadták Cheungot, de ezt is sikertelenül, sőt csak fokozták a magánnyomozó elszántságát. Tíz évvel a Kis Sárkány halála után elhatározta, hogy filmet készít, a melyből a világ végre megtudhatja, hogy mi történt 1973. július 20-án.

Egyelőre nem tudjuk, hogy mi az igazság, de elképzelhető, hogy még Cheung filmjéből sem azt fogjuk megtudni: lehetséges, hogy Bruce Lee halála örökre rejtély marad. Halálát „véletlen” vagy „véletlenek” sorozata is okozhatta, s ezért sokan úgy látják, hogy legjobb ezzel békén hagyni az embereket.

A rendkívül babonás, ennek ellenére mégis mindig racionális kínaiak úgy tartják, hogy az ember bár lehet fenomén és világsztár egyszerre, mégis a sors játékszere marad. Bruce amikor meggazdagodott, családjával gyanútlanul beköltözött egy tizenegy szobás New Kowloon-i villába. Ezt a helyet a hongkongi kínaiak „a Kilenc Sárkány tavának” nevezik. Ezért egy nyolcszögletű, fakeretes tükröt helyeztek el az épület tetején, a gonosz szellemek távoltartására. A hagyomány szerint ugyanis, ha a démon meglátja önmagát a tükörben, megijed és nem gondol többé rontásra, csak a menekülésre. Egy ideig valóban „kitűnően funkcionált”, de 1973. július 18-án tájfun sújtotta a városállamot, amely lesodorta a tükröt a tetőről, és Lee két nappal később meghalt.

Bruce Lee szobra Hongkongban

Ez természetesen az egyik legvalószínűtlenebb feltételezés, és lehetetlen, hogy valóban ez okozta volna a Kis Sárkány tragikus halálát. Viszont Hongkongban és a Távol-Kelet más részein határozottan kitartanak mellette. De még nem tudjuk, hogy más, komolyabb hipotézisek nem ugyanilyen érvénytelenek-e? Mindenesetre azt biztosra vehetjük, hogy Bruce Lee élete és halála egyre növekvő és finomodó mondavilág tárgya lesz, amely más, mesterségesebb próbálkozásokkal együtt sokáig megőrzi emlékét számunkra.

Felhasznált irodalom:

Plavecz Tamás – Plavecz Nándor: Bruce Lee

Bruce Lee: La Violence et la Glorie. (Karate) Paris, 1975

The Secret Art of Bruce Lee H. Bunch Associates Ltd, 1976.

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error:
Send this to a friend