Billy Meier és a plejádiak

A svájci Hinwilben élő Billy Meier különös ember volt. A hetvenes évek óta élt itt családjával. Feleségével, a görög származású Kaliopeval és három gyermekével.

A középiskolát végzett Billy Meier 1965-ben Indiából Törökországon keresztül hazafelé tartott Svájcba, amikor egy buszbaleset során megsérült és bal karját könyöktől lefelé amputálni kellett.

A baleset után egy ideig éjjeliőrként dolgozott, de aztán elbocsátották, így csupán a havi 700 frank baleseti járadékból éldegélt családjával. Tyúkokat is tenyésztett, a tojásokat felesége eladogatta a szomszédoknak, így valamivel kiegészült a családi kassza.

Szomszédai szerint Billy Meier gyakran beszélt Mózesről és más bibliai alakokról. Megvoltak a saját elképzelései és csak azokban hitt, ezért többen csendes őrültnek tartották.

Billy Meier rejtélyes motoros kirándulásai

1975. január 28-a délutánján Meier felült a motorjára és elindult a műút felé, majd onnan lekanyarodott az erdőbe. Néhány óra múlva visszatért, ám senkinek nem mondta el merre járt. Egy pár nap múlva a szomszédok ismét látták, ahogy elhajt a motorkerékpárjával.

A svájciak figyelmes, kíváncsi emberek, ezért gyanússá váltak számukra Billy Meier ismétlődő motoros kirándulásai. Felesége sem nézte jó szemmel a dolgot, újra és újra el kellett mennie – mentegetőzött később a szomszédok előtt.

„Öt percre hazajött, megivott egy csésze kávét és újra eltűnt otthonról. Ez néha már éjszaka is előfordult. Békésen aludtunk az ágyban, a gyerekek is elcsendesedtek, amikor egyszer csak felpattant, magára kapkodta a ruháit és elment hazulról.” – mesélte Kaliope.

Billy Meier távollétei egyre gyakoribbak lettek és volt olyan hét amikor már hetente ötször motorozott az erdőbe. Két hónap telhetett el amikor Meier hazatérve néhány fényképet mutatott a feleségének: — Mit szólsz ezekhez? — kérdezte az asszonyt, aki csak bámulta a képeket, majd dühösen ráförmedt férjére, hogy ilyesmire pazarolja a pénzt, amikor a megélhetésre is alig jut belőle.

Kaliope olyasvalamit látott a képeken, ami megdöbbentette, sőt kissé meg is ijesztette. A felvételeken UFO-k látszottak és nem akarta elhinni, hogy ezek léteznek!

A férfi röviddel ezután elmesélte néhány barátjának, hogy miért is látogat olyan gyakran az erdőbe. Azt állította, hogy a Plejádokról való földönkívüli lények telepatikus kapcsolatba léptek vele.

Állítólag még azt is ők ajánlották, hogy Hinwilben telepedjen le, mert hét méter magas, ezüst színű űrhajójukkal a közelben fognak leszállni, hogy személyesen is találkozzanak vele.

Billy Meier és Semjase

Billy Meier legtöbbször egy Semjase nevű, nőnemű plejádlakóval találkozott, állítólag azért, mert a nők kevésbé félelmetesek a földiek számára, mint a plejádi férfiak.

A találkozások során Semjase megengedte, hogy Meier lefényképezze a landoló, illetve a felemelkedő űrhajójukat. Részletes jegyzeteket készített minden kapcsolatfelvételről, amelyek terjedelme 1976 őszére már meghaladta a 800 oldalt!

Természetesen a svájci farmer különös története hamar eljutott a médiákhoz. Számos UFO-s lap kezdett foglalkozni Billy Meier történeteivel és fényképeivel és így nem csoda, hogy svájci lakóhelyére valóságos zarándoklás indult.

Rengetegen szerettek volna megismerkedni azzal a férfival, aki közvetlen kapcsolatban áll az idegenekkel. A szomszédok nem győztek ámulni a ház előtt kígyózó hosszú sorokon…

De hogyan is zajlottak le ezek a találkozások a farmer és a földönkívüliek között? Meier elmondása szerint először feltűnt az ezüstös űrhajó és mintegy száz méter magasságban lebegve várt, amíg ő megérkezett a helyszínre, közvetlenül az UFO alá.

Az idegenek ekkor kikapcsolták a jármű mágneses mezőit és a hajó alatt álló Billyt valami láthatatlan erő felemelte az űrhajó belsejébe. A mintegy 5 másodpercig tartó liftezés alatt Billy Meier tisztán láthatta az alatta elterülő tájat.

Előfordult az is, hogy Semjase szállt alá a magasból ezen a különös gravitációs liften keresztül, de akadt egy harmadik, igen veszélyes eljárás is, amikor a földi embert dematerializálták és így teleportálták át az UFO belsejébe.

Érdekes, hogy ez eltérítések vizsgálatának folyamán az UFO-kutatók már felhívták erre a két módszerre a közvélemény figyelmét, de ezeknek a kutatásoknak az eredményei Meier korában még nem voltak ismertek a nyilvánosság előtt.

Az első ilyen irányú vizsgálatokra csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek közepén került sor. Meier egyébként teleportik-nak nevezte el ezt a módszert, ami — elmondása szerint — csak akkor volt megvalósítható ha a feje és a szíve tiszta volt.

Az is előfordult, hogy Meier éppen a szobájában tartózkodott, amikor a plejádiak úgymond lebontották molekuláris struktúráját és a hajó fedélzetére repítették, ahol rematerializálták, majd néhány órás ott tartózkodás után a folyamat visszafelé újra lejátszódott és ismét a szobájában találhatta magát.

Mindezek a motívumok ugyancsak rendkívüli módon emlékeztetnek a nyolcvanas években elterjedt hálószobai eltérítésekben szereplő beszámolókra, amelyek szintén nem léteztek még 1975-1976-ban.

Miért pont Billy Meier?

Többen megkérdezték Billy Meiert, miért éppen őt, egy rokkant, munkanélküli farmert és miért nem egy diplomás tudóst választottak ki a földönkívüliek arra, hogy kapcsolatba lépjenek vele.

A farmer elmondta, hogy már nem első esetben látott UFO-t. Először öt és fél éves korában, 1942-ben látott földönkívüli űrhajót.

„Nyár volt, apámmal együtt kint voltunk a kertben, amikor megláttam egy repülő hajót, ami csöppet sem tűnt idegennek számomra. A mi világunkban valóban különös jelenség volt, de úgy éreztem, nekem valahonnan ismerős. Az égből ereszkedett alá, súrolta a templomtornyot, majd hirtelen balra kanyarodott. A sebessége rendkívül nagy volt…”

Az UFO hatalmas diszkoszra emlékeztette a gyermeket. Az objektum hangtalanul száguldott az égen és alig fél perc múlva eltűnt. Papa, mi volt ez? — kérdezte a kis Billy megdöbbent édesapjától. Valószínűleg Hitler titkos fegyvere lehetett — válaszolta az apja, de a kisfiú nem hitte el, hogy földi valamiről van szó és ezért továbbra is figyelmesen fürkészte az eget.

Néhány hónap elteltével különös hangokat hallott a fejében, de senkinek sem merte elmondani mert félt, hogy bolondnak nézik. Végül összeszedte a bátorságát és bekopogott a helybeli protestáns lelkészhez, Parson Zimmermannhoz, akiről az a hír járta, hogy misztikus dolgokkal foglalkozik. A lelkész meghallgatta a gyereket és egyáltalán nem nevette ki.

Elmesélte, hogy ő is látott már ilyen repülő tárgyakat és azt tanácsolta a kis Billynek, hogy próbálja meg megtanulni a telepátiát, így talán választ kaphat azoktól a kérdéseire.

Ezt követően amikor meghallotta a hangokat a fejében, megpróbált koncentrálni és számos kérdést intézet hozzájuk. Az első válasz, egy kedves, megnyugtató nevetés volt… A későbbiekben a hang már megnevezte magát, Sfathnak hívták és telepatikusan tanítgatta a fiúcskát.

1944 nyarán egy rétre hívta és közölte vele, hogy ott ő is meg fog jelenni. A kis Billy odasietett és várakozott. Egyszer csak valami fémes objektum közeledett felé, ami olyan volt mint egy óriási gyöngyszem.

Az UFO leszállt a rétre, kinyílt az ajtaja és egy rámpa csusszant le a földre. A gyerek beszállt az űrhajóba ahol találkozott Sfathtal. A földönkívüli öreg embernek látszott, s jó pár órát beszélgetett Billyvel, azután visszavitte a rétre. Közölte vele, hogy csak néhány évtized elteltével tudhatja meg, mik is vele a földönkívüliek szándéka.

Az eltelt évek alatt Billy Meier szorgalmasan képezte magát és várta az újabb találkozást, ami végül is létrejött.

A plejádiak

Semjase elmondta neki, hogy a plejádi civilizáció több ezer éves, ám nem ott keletkezett, született meg, hanem az általunk Lyra csillagképnek nevezett térségben.

A plejádlakók egyik csillagközi útjuk során fedezték fel a Földet. Az akkori korai életformák evolúciója hasonlatos volt az övékhez és a légkör is megfelelő volt számukra, mégsem akartak letelepedni, mert ezzel megzavarták volna a földi élet önálló fejlődését.

Ám mégis voltak közöttük olyanok akik itt maradtak, de nem avatkoztak be az ember fejlődésébe. Később a plejádiak úgy érezték, vissza kell térniük a Földre, ahol a békés Lyra-lakók leszármazottai már az emberek között éltek. Küldetésük- során a plejádiak több földi emberrel is kapcsolatot teremtettek, de, a kiválasztottak nem bizonyultak megfelelőnek.

Vagy azért mert hiányzott belőlük a tudásvágy, vagy azért mert egyszerűen megijedtek és mélyen hallgattak a kapcsolatfelvétel tényéről.

„A múltban szemtanúi voltunk annak, hogy számos ember képtelen elfogadni az igazságot, sőt, meg is rémül tőle. Azt állították, hogy bolondnak fogják nézni őket, vagy a többiek összeesküsznek ellenük, hogy bebizonyítsák„ minden szavuk hazugság. Ez pedig nem szolgálta volna békés küldetésünket. Többször felajánlottuk nekik, hogy lefényképezhetik űrhajónkat, de nem éltek a lehetőséggel. Most neked is engedélyezzük és a jövőben még több dolgot is fogsz kapni tőlünk.” – mondta Semjase Meiernek.

A plejádi űrhajók megörökítése tehát Billy Meier küldetésének része volt. A képek bebizonyították, hogy a plejádlakók valóban léteznek. Ez volt az első szükséges lépés ahhoz, hogy a földi ember rádöbbenjen: valójában a galaktikus társadalmak hálózatának tagjai közé tartozik. A plejádiak csak egy faj a kozmoszban élő milliónyi élőlény közül, akik szabadon utazgatnak az űrben. Ezzel kezdetét vette Meier hónapokon át tartó kapcsolata a plejádi civilizáció képviselőivel.

(Néhány Billy Meier által készített fotó)

Az 1970-es évek végén az UFO-kkal foglalkozó lapok már mind egyetlen esettel voltak tele. A svájci Billy Meier ugyanis nem kevesebbet állított, mint hogy kapcsolatba lépett a földönkívüliek egy csoportjával, a Lyra csillagképből érkezett idegenekkel.

Meier a kijelentéseit fényképekkel és filmekkel bizonyította, amelyek hitelességét később erősen megkérdőjelezték, sőt egyesekről meg is állapították, hogy hamisítványok. Mindazonáltal mégsem sikerült kitalációnak nyilvánítani a történetét, mert számos olyan felvétel is létezett, amely valódi UFO-kat ábrázolt. Az pedig, amit Meier a földönkívüliektől megtudott, egyes részleteiben alátámasztást nyert az UFO-kutatás későbbi eredményei között.