A mai ember a teljes létezésnek csak egy parányi részét képes érzékelni, s ezt hiszi a teljes valóságnak. A teljes valóság azonban sokkal több, mint az anyagi megnyilvánulás.
Hagyományos érzékszerveinkkel még a fizikai világnak is csak egy részét észleljük. Léteznek a színeknek olyan spektrumai, illetve a hangoknak olyan tartományai, amelyeket a mai ember nem érzékel, mégis butaság lenne azt állítani, hogy nem létezik például az infravörös fény vagy az ultrahang.
Az, hogy az ember mit fog föl a teljes valóságból, attól függ, hogy milyen tudatállapotban van, és milyen érzékszervekkel rendelkezik.
Amikor a mai ember érzékszervi tapasztalatai alapján azt állítja, hogy nincs érzékfeletti valóság, az ahhoz hasonlít, mint amikor a vak ember azt állítja, hogy nem léteznek színek.
Ahogyan fizikai látás hiányában a vak embert nehéz meggyőzni a színek létezéséről, ugyanígy szellemi látás hiányában az átlagembert is nehéz meggyőzni az érzékfeletti valóság létezéséről.
A fizikai látók képesek leírni a színeket a vakoknak, a szellemi látók pedig szellemi képességeik révén hírt tudnak adni az érzékfeletti valóságról. Az anyagi világ csak a jéghegy csúcsa, amely nem is tudna létezni az érzékfeletti valóság nélkül.
Az érzékfeletti valóság megismerhető
Vannak emberek, akik elismerik, hogy létezik érzékfeletti valóság, de szerintük az az ember számára nem megismerhető. (Ők az úgynevezett agnosztikusok.) A magasabb világ megismeréséhez ugyanúgy érzékszervekre van szükség, mint a fizikai világ megismeréséhez. A fizikai világ megismeréséhez szükséges érzékszerveket az egészséges ember születésével magával hozza.
Az érzékfeletti világ megismeréséhez szükséges érzékszervek is ott vannak minden emberben, de csíraállapotban.
Az ember feladata, hogy megfelelő iskolázással és gyakorlatokkal kifejlessze a magasabb megismerés szerveit. Ősidők óta a beavatás az a folyamat, amelynek révén feltárulnak a tanítvány számára az érzékfeletti világ tényei és lényei. A beavatásra való felkészülés többek között a magasabb megismerés szerveinek a kialakításáról szól.
Az érzékfeletti valóság megismerése lényeges életfeladat
Vannak olyan emberek és irányzatok, amelyek elfogadják azt, hogy létezik érzékfeletti valóság és az az ember számára megismerhető, de úgy gondolják, hogy ennek nincs különösebb jelentősége az ember lelki-szellemi fejlődése szempontjából.
Ezen megközelítés szerint az ember akkor is képes visszatérni a forráshoz, ha mit sem tud az érzékfeletti világ folyamatairól és lényeiről.
A szellemtudomány megközelítésében mindannak a forrása, ami igazán lényeges a szellemi fejlődéshez, a magasabb világokban keresendő.
Az ember csak akkor tudja beteljesíteni az életcélját, azt a feladatot, amiért a Földre született, ha élő és tudatos kapcsolatot alakít ki az érzékfeletti valósággal.
Az emberiség nagy tanítói, vezetői mind megismerték a magasabb világokat. Enélkül a kapcsolat nélkül nem lettek volna képesek annak az átadására, amit az emberiségnek ajándékoztak.
A Föld a bölcsesség, a szabadság és a szeretet iskolája. A bölcsességnek, a szabadságnak és a szeretetnek a forrásai a magasabb világok. Az ember csak akkor képes ezekben az erényekben növekedni, ha kialakította a kapcsolatot az érzékfeletti világokkal.
A szellemtudomány elősegíti, hogy az embernek élő és tudatos kapcsolata alakuljon ki a magasabb világokkal, hogy ezáltal növekedjen bölcsességben, szabadságban és szeretetben, s ily módon visszatérjen a perifériáról a lét középpontjába.
