Az ősi Ebla Szíria északi részén volt, kb. félúton a modern Hamath és Aleppo városoktól. Az ásatások ezen a részen a 60-as években kezdődtek meg, és a 70-es években egy sor különleges táblát találtak az ősi hely romjai között. Ezeket az írótáblácskákat Ebla Tábláknak nevezték el.
A táblákat eredetileg két professzor irányítása alatt fedezték fel, akik a Római Egyetemen tanítottak – Dr. Paolo Mattiae, és Dr. Giovanni Petinato. Az ősi Eblaite Királyságban kb. 17000 tábla került elő. Csak a királyi palotában 1977-ig 14 500 ékírásos táblát találtak, amelyek eblai nyelven sumer ékírásos jelekkel íródtak.
A táblákat élére állítva a mai könyvtárakéhoz hasonló polcrendszeren tárolták. Háromnegyedük adminisztratív szövegeket tartalmazott, de voltak közöttük sumer és eblai nyelven írt irodalmi művek is.
De van még valami, ami igencsak rejtélyessé teszi őket. Az ezeken szereplő írás az ókori Ebla két legutóbbi generációjától származott, ami azt jelenti, hogy i.e. 2300-2500 között készülhettek. Ám nem is a koruk a legérdekesebb, inkább az a tény, hogy egy komplett Biblia található meg rajtuk.
Táblákba rejtett Biblia?
Az egyik tudós igencsak meglepődött, amikor észrevette, hogy a táblákon szereplő nyelvezet, mennyire közel áll az ősi héber nyelvhez. A szókincs Eblában sajátosan szemita: az „írni” szó például k-t-b (ugyanúgy, mint a héber nyelvben), míg a „király” a „malikum” és a „férfi” az „adamu” – meglepően hasonlít a héberhez.
Ráadásul rengeteg bibliai név, melyeket nem minden más ősi közel keleti nyelvben találhatunk meg, hasonló formában szerepel a táblákon. Például az Adam, Eve, Abarama/Abraham, Bilhah, Ishmael, Esau, Mikael és David nevek mind-mind megtalálhatók rajtuk. Fontos megjegyezni, hogy a táblák nem szükségszerűen utalnak az adott emberekre, inkább azt jelzik, hogy ezeket a neveket általában az ősi időkben használták.
Néhány ősi bibliai város az Ebla táblákon
Most már talán az sem meglepő, hogy az írótáblákon szerepel néhány ősi bibliai város neve is, és pontosan, név szerint olvasható. – például Ashtaroth, Sinai, Jeruzsálem, Hazor, Lachis, Meggido, Gaza, Joppa, Úr és Damaszkusz.
Giovanni Pettinato azt állítja, hogy utalásokat talált az ősi Szodoma és Gomora városokra is, ezért úgy gondolja, hogy a felfedezés egyenesen kapcsolódik a Teremtés könyvének 14. fejezetéhez. Egyes Biblia-hitetlenek régóta próbálják bebizonyítani, hogy Ábrahám Khédorlaomer és a mezopotámiai királyok feletti győzelme a 14. fejezetben csak kitaláció, és a „síkság öt városa” (Szodoma, Gomora, Admah, Zeboijim és Zoár), melyre a fejezet utal, csak legenda. Kiderült azonban, hogy az Ebla táblák pontosan utalnak ezekre a városokra és az egyiken pontosan ugyanabban a sorrendben vannak felsorolva, mint ahogyan a Teremtés könyvének 14. fejezetben.
A furcsa himnusz
Még különlegesebb felfedezés, a táblákon lévő „Teremtés himnusz”. Lényegében háromféle különböző verzióit fedeztek fel. Az egyiket Pettinato a következőképpen fordította le:
„Mennyország és Föld ura:
A Föld nem volt még, te teremtetted,
A nappali fény még nem létezett, te teremtetted
A reggeli fényt még nem hoztad létre”
Ez teljesen egybeesik a Biblia által leírtakkal. A Szent Könyvben ugyancsak megtaláljuk a „Mennyország és Föld ura” sort, aki a Földet a semmiből teremtette.
Fontos tudnunk, hogy Ebla főleg pogány kultúra volt
A pogány istenek – Dagan, Baal, Ishtar – akkoriban nagyon fontosak voltak az emberek számára. Ám az igazság az, hogy ezeken a táblákon olvasható néhány történelmi részlet is, melyek részletesen le vannak írva.
Biztosan van még több felfedeznivaló az ősi eblai népekkel kapcsolatban, de az utóbbi évtizedekben a fejlődés igencsak lelassult a vallási és politikai konfliktusok miatt. Talán soha nem fogjuk megtudni biztosan, hogy honnan jöttek az eblaiak, hogyan ismerték meg a bibliai Istent, vagy miért hasonlít annyira a nyelvük a héber nyelvre.
forrás: Sz.Á. – noiportal.hu