A dollár, mint fizetőeszköz használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, ekkor indult világhódító útjára, és lett a legelterjedtebb pénznem.

Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközül, de majd’ minden államban szeretettel fogadják.

A bankjegyek közül most foglalkozzunk csupán az amerikai egydollárossal, mely „zöld hasút” (Greenback) a kibocsátása óta misztikus rejtélyek sora övez.

Számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg felületén.

Az egydolláros pénzen látható, a szabadkőműveseknek titulált jelképek elemzésével próbálkozók már hipotézisek ezreit állították fel, szinte nincs két egyforma vélemény róluk.

Az okkult tudományok elismert szakértője, Tracy R. Twyman régóta foglalkozik az egydolláros tanulmányozásával, több új izgalmas jelet is talált a pénzen, melyek állítása szerint a szabadkőművesség jelképeire hasonlítanak, és Salamon jeruzsálemi templomával hozhatók kapcsolatba.

Minderről részletesen írt 2005-ben a „Salamon kincse – Az amerikai pénz mágikus és titokzatos története” című munkájában.

Először is fontos, hogy az eredeti egydolláros egy beváltható ezüst pénzeszköz volt, nem csupán egy mindennapos papírdarab.

Amikor 1964-ben a központi bankrendszer bevezette a ma is használatos bankjegyet, a rajzolat enyhén módosult.

Jellemzője volt a régi ezüstpénznek, hogy a bal és a jobb sarkokban elhelyezett „1”-es számokat oszlopok kötötték össze.

Ezek feltűnően hasonlítottak Jeruzsálem templomában a szentély keleti homlokzatánál az előcsarnokban álló két oszlopra, melyek közül a bal oldali a férfierőt jelképező Jákin, a jobb oldali pedig a női szépséget formázó Boáz oszlopa volt, és Izrael gyermekeinek emlékére öntötték bronzba Salamon útmutatásai alapján.

Az oszlopok tetején lévő ovális formák mindegyikében az „1”-es szám a szabadkőműves-házak előtti oszlopokon látható gömbökre emlékeztetett. Ezek a Földnek, az Égnek és a Mennynek az allegóriái voltak.

Az amerikaiaknak persze akad olyan tábora is, akik nem osztják ezt a misztikus szabadkőműves nézetet.

Az egydolláros bankót hivatalosan 1957-ben bocsátották ki; 1963 óta az előlapjának közepén George Washington (1732–1799) az Amerikai Egyesült Államok első elnökének portréja látható. És bár értéke elenyésző, mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában.

Mérete a kiadása óta változatlan: 6,6294 centiméter széles, 15,5956 centiméter hosszú és 0,1092 cm vastag.

Az arányok közel azonosak azzal a hosszúkás téglalap formával, ami a szabadkőműveseknél a ház alapjának a mérete.

A számok és a Salamon-templom szentélyének alaprajza között gyanús egyezés fedezhető fel. Úgy tartják, az épület négy sarka a földgömb négy sarkát szimbolizálja.

Egy szabadkőműves szerző, Kevin L. Gest azt írja a „Salamon-templom titkai” című könyvében, hogy a szabadkőműves-ház alaprajza a Salamon-templom méreteiből fakad. Az amerikai bankjegyeken már a kezdetektől jelen vannak ennek a társaságnak a jelképei.

Bár papírpénznek mondjuk, anyagában papír helyett egyfajta pamutvászon keverék található, amelyen hajszálvékony piros és kék selyemszálak futnak végig, az élettartama azonban, így sem éri el a két esztendőt.

Írásra egy különleges összetételű tintát alkalmaznak, a helyes keverék titkos, akár a kóláé.

Beceneve a „Greenback” az 1800-as évek közepéről ered, amikor Abraham Lincoln elnök fekete és zöld felületű dollárok nyomását rendelte el, amivel a polgárháború kiadásait fedezték.

Az okkultizmus hívei számára közismert, hogy az Amerikai Egyesült Államokat olyan emberek alapították, akik az ezoterikában gyökerező filozófiát követtek; dominanciát mutattak a szabadkőműves vagy más titkos társaságok tagjai, akik az Államokban egy „Új Atlantiszt”, egy „Új Jeruzsálemet” láttak. Szerintük a dollár önmagában is egy mágikus talizmán.

Az USA ideológiája amúgy is kristálytiszta, középpontjában az üzleti szabadság, a könyörtelen harc, a nyitott piac, a minél több haszon áll. Mindezeket pedig a mindenható dollár testesíti meg, amit az egész civilizált világ kerget, akár egy mézesmadzagot.

Az egydolláros fekete színű elülső oldalán látható az Egyesült Államok kincstárának 1782-es zöldes pecsétjének mindkét oldala.

A jobb oldali körben felül egy egyensúlyt mutató mérleg áll, ami természetesen a kiegyensúlyozott gazdaságra utal.

Középen a vonalzót és a körzőt titkos társaságok jelképeként azonosítjuk. Alattuk fekszik a kincstár kulcsa, szintén szimbolikus jelentéssel.

Máig tartja magát az az elgondolás, miszerint a kincstári pecsét a szabadkőműves hatalom spirituális eszköze.

A pecsét szélén 13 ovális alakzat számolható össze. A nevezetes bagoly alakzat szintén az előlapon látható.

Jelenlétének magyarázatára elképesztő teóriák születtek, úgymint egy Antikrisztus jelkép, vagy ismételten a szabadkőművesek társasága.

A legabszurdabb feltételezés egy fülesbaglyot említ, mely állat mögött egy rettenetes titok lappang,

amit csak a mindenkori amerikai elnök és az ország legmagasabb pozíciójú vezetői ismerhetnek.

Az ábra azonban egyáltalán nem egyértelmű, a vele kapcsolatos mindennemű szélsőséges nézőpont inkább túlzó belemagyarázásnak, találgatásnak tűnik.

Az egydolláros zöldes színű hátoldala is rengeteg információval bír.

Két kör alakú pecsétbe rendezett jelképrendszer található rajta. Balra az erőt és a tartósságot szimbolizáló befejezetlen piramis tetején ott figyel a mindent látó szem, mely Isten
jelenlétére figyelmeztet.

Ő áll mindenki felett, az új állam megteremtése csakis őáltala fejeződhet be, ezért került a piramis tetejére.

A piramis nyugati része kissé árnyékolt, talán a még feltáratlan nyugati területekre utal. Körülötte a növények faját még nem sikerült beazonosítani.

A piramis alatti latin szöveg:

„NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti „Új Világrend”.

Nyilvánvalóan ez is valamiféle utalás a jövőben kialakuló egyetlen világrendre, mely eltünteti a nemzetek közötti határokat.

A talapzaton római számmal az ország alapításának éve: 1776. A tizenhármas számnak hatalmas szerepe van az egydolláros jelképrendszerében.

A számmisztika logikus magyarázata a következő:

A piramis 13 szintje az eredeti szövetségi államok számát jelzi, a befejezetlenség pedig az ország további bővülését vetíti előre.

A hátoldal jobb oldali pecsétjén látható állat nem más, mint a fehér fejű halászsas, az USA címerállata. A csőrénél a 13 betűs E PLURIBUS UNUM felirat olvasható, jelentése a sokból egy, azaz a sok nemzetiségből egy ország kovácsolódik. A madár a békét szimbolizáló 13 levelű olajágat és a háborúkra utaló 13 nyilat tartja a markában. Az olajágon 13 olajbogyó
terem.

A sas feje fölött 13 csillag, előtte az oltalmat nyújtó pajzson 13 függőleges
sáv látható.

A piramis feletti ANNUIT COEPTIS felirat, mely Isten segedelmét kéri, éppen 13 betűből áll.

A szabadkőművesség hívei szerint a társaság szerencseszáma a 13-as volt. Ez azonban pusztán spekuláció, éppúgy, mint a 13-ast a sátán számának tekinteni, vagy, hogy az egyes piramislépcsők a különböző korszakok jelentését hordoznák.

Mindezekből világosan látszik, hogy az egydolláros bankjegyet a tizenhármas szám uralja. Ez főként azért rendkívül pikáns, mert a roppant babonás amerikaiak amúgy nem kedvelik túlzottan ezt a számot a hétköznapi életükben, nem úgy, mint a dollárok zizegését.

szimbólum

Kövess minket a Facebookon!

LEGÚJABBAK

error:
Send this to a friend