Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

Anglia szent dombjai

img

A Somerset grófságbeli Glastonbury századokon át “Anglia legszentebb földdarabja” volt keresztények és pogányok számára egyaránt, mint egy középkori krónikás írta.

A kúp alakú Glastonbury-domb uralkodik e tájon. A pogányok szerint itt volt a tündérvilág kapuja, s a helyet a kelta mitológiában emlegetett Alma-szigettel vagy Üveg-szigettel azonosították – és Avalonnal, ahol “a hajdani és jövendő király”, Arthur várja, hogy visszahívják.

A keresztény legenda úgy tartja, Arimateai Szent József alapította meg a domb tövében azt az apátságot, amely a Brit-szigetek első temploma volt. A “kehelykútba” rejtette a Szent Grált (Jézus poharát az utolsó vacsorán), és itt ültette el botját, amely Glastonbury-tövis néven ma is virágzik karácsonyonként.

A kúpos domb dacolt a kereszténységgel: egy földrengés romba döntötte Szent Mihálynak a csúcsra emelt templomát, és ma csak egy későbbi templom romjai láthatók ugyanitt. Brittania őslakói annyira tisztelték a Glastonburyhoz hasonló dombokat, hogy Kr. e. 2750 körül egy mesterséges domb építésébe kezdtek, s ez mai kutatók számításai szerint több időt, munkaerőt és anyagi forrást emésztett föl, mint amennyit manapság egy űrprogramra fordítunk.

A sok-sok év alatt harmincötmillió kosárnyi cserépzúzalék felhasználásával negyven méter magasra tornyozták a Wiltshire grófságbeli Silbury-dombot, Európa legnagyobb “emlődombját”. Az ásatások fényt derítettek az építők technikai tudására, de a céljukra nem.

Azt tudjuk, hogy Silbury nem volt sírdomb, bár a környékbeli regék egy királyi temetésről szólnak, s a XIII. századtól fogva izgalomban tartják a kincskeresőket; tudjuk, hogy nem volt erőd, mert semmiféle védmű nyomai nem kerültek elő; csillagvizsgálóra pedig sem a domb formája, sem a helye nem utal.

1968-ban egy író felvetette, hogy “egy történelem előtti jelzőhálózat” világítótornya lehetett itt – csakhogy a közelben található három magasabb, természetes domb is. Majdnem bizonyosan szent helyről van szó. Michael Dames régész merész feltevése szerint Silbury nem más, mint az Anyaistennő hatalmas, földből emelt szobra.

További érdekességek

Katherine Maltwood szobrásznő az 1920-as években megpróbálta a brit katonai térképek segítségével rekonstruálni a Szent Grál keresését. Azt találta, hogy Glastonbury körül az Állatöv jegyei szerint rendeződnek el bizonyos terepelemek (vízfolyások, utak és mezők).

A Silbury-domb rejtélye tüneményesen csacska elméleteknek adott tápot – például annak, hogy a csúcson valaha egy hatalmas pózna állott, és ez volt a világ legnagyobb napórája. Azok, akik minden történelem előtti technikát az utazgató egyiptomiaknak tulajdonítottak (e divat híveit nevezték valamikor “piramidiótáknak”) egy csapásra három dél-angliai feladványt “oldottak meg”: kijelentették, hogy az ősi Egyiptomból tudományos expedíció érkezett Angliába, hogy megépítse a Stonehenge-et és Aveburyt, majd vezetőjük ünnepélyes eltemetése céljából összehordták a Silbury-dombot.

Rejtélyek szigete

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar