A Szent Grál és a földönkívüliek – Interjú dr. Johannes Fiebaggal

Erich von Däniken csaknem harminc könyvet szentelt azon elméletének, miszerint a földi élet kialakulása egy fejlett technológiával és intelligenciával rendelkező humanoid faj beavatkozásának köszönhető.

Bár Dänikent az utóbbi három évtizedben számos támadás érte, és elméletének helytállóságát a konzervatív tudóstársadalom több jeles képviselője is kétségbe vonta, az általa összegyűjtött bizonyítékok jó része továbbra is komoly súllyal esik latba a viták során, és a megszállott kutatónak manapság is akadnak hűséges követői, különösen Németországban.

Johannes Fiebag 1956-ban született Northeimben, a geológia és a paleontológia tudományának doktora. Dänikenhez hasonlóan ő is számos, az ősi idegenek nyomait kutató expedíción vett részt, tapasztalatairól pedig a legnevesebb szaklapok hasábjain számolt be.

Johannes Fiebag
Johannes Fiebag

Több könyvet is írt, amelyek az ősi idegenektől kezdve a Mars-anomáliákon át az eltérítésekig szinte minden UFO-kkal és idegenekkel kapcsolatos témát felölelnek. 1992-ben tette közzé híres elméletét, a mimikri hipotézist, amely a világ vallásai és az UFO-k között fennálló, több évezredes kapcsolatot taglalja.

Mikor kezdett el érdeklődni az ősi idegenek titokzatos világa iránt?

Tizennegyedik születésnapomra apámtól Erich von Däniken Istenek szekerei című könyvét kaptam ajándékba. Ez a mű egész élet- és világszemléletemet átformálta. Hamarosan szinte mindent elolvastam, ami a mitológiával és a régészettel kapcsolatos, és mindig a Däniken-féle nézőpontból szemléltem a dolgokat.

Amikor már a würzburgi egyetemen paleontológiát tanultam, kezdtem kissé kritikusabban hozzáállni a kamaszkoromban olvasottakhoz, de abbéli meggyőződésem, hogy Földünkön valaha idegen civilizációk tették tiszteletüket, egyáltalán nem változott az elmúlt évek során…

Egyik könyvét, a „Discovety of the Grail”-t (A Szent Grál nyomában) testvérével, Peterrel közösen írta, a mű létrejötte pedig egy 1979-ben napvilágot látott bestsellernek, a George Sassoon és Rodney Dale tollából származó „The Manna Machine”-nek (A mannagép) köszönhető…

A The Manna Machine valóban nagy feltűnést keltett… Sassoon egy ősi sémita szent iratban, a Sohárban arról olvasott, hogy az izraelitákat az ősidők szerkezete látta el mannával, vagyis ennivalóval. A leírás alapján arra a következtetésre jutott, hogy csakis egy gépezetről lehet szó. Mérnöktársával, Rodney Dale-lel beleásták magukat a korabeli írásokba, és arra is rájöttek, hogy a zsidó törzsek a gépet egy fejlett földönkívüli civilizációtól kapták a Mózes vezetésével történő pusztai vándorlás idején.

A gépezet korlátlan mennyiségű ételt biztosított számukra, és a szövetség ládájával együtt őrizték a szent sátorban, majd a zsidó nemzet felemelkedése után Salamon templomába került. A templomot a babilóniaiak Kr. e. 587-ben lerombolták, de Jeremiás prófétának sikerült megmentenie a szövetség ládáját és a mannagépet. Az ősi tekercsek szerint egy Föld alatti alagútrendszerben rejtette el őket, amely a Nebot hegység alatt húzódik…

Amikor Peterrel először olvastuk Sassoonék könyvét, rögtön eszünkbe jutott a Szent Grál legendája. A Grál a maga legendájában ugyanazt a feladatot látja el, mint a mannagép, azaz ételt ad a népnek. Az öcsém, Peter segítségével — aki középkori irodalomból diplomázott a göttingeni egyetemen — behatóan tanulmányoztuk a Grállal kapcsolatos középkori írásokat, és arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy a Szent Grál és a mannagép valójában egy és ugyanaz a dolog kellett, hogy legyen…

mannagép
A mannagép rekonstrukciója. Ez lett volna a legendák Szent Grálja?

Az egyik tizenharmadik századi pergamenen például ez áll:

A Grált idegen emberek egy csoportja hozta el nekünk, akik feladatuk teljesítése után visszatértek otthonukba, mely a csillagok között található…

Véleményem szerint a Szent Grál legendájának semmi köze sincs a kelta mondakörhöz, gyökereit sokkal inkább a Közel-Keleten ajánlatos keresni.

Az első úgynevezett Grál-krónikás nem más volt, mint Hiram Abif, Salamon templomának építőmestere. Abif félig főníciai származású volt, így a Grál legendája előbb az arab, majd az iszlám világban is elterjedt.

Amikor a moszlimok a tizenkettedik században leigázták a spanyolokat, egy Kyot nevű férfi a toledói iszlám könyvtárban megtalálta Abif kását, amit egy bizonyos Wolfram von Eschenbach-nak, egy európainak adott tovább, aki aztán az egész történetet szépen összekombinálta az Arthur királyról szóló mesékkel. A mai napig ezt az eseményt tartják a Grál legenda születésének, melynek a gyökerei egészen a Krisztus előtti kilencedik századig követhetőek.

Én úgy gondolom, hogy a templomos lovagok megtalálták a gépet, amikor a tizenharmadik században Jeruzsálemben jártak, és magukkal vitték Franciaországba, ahol aztán szent tárgyként tisztelték.

Szép Fülöp király végül azzal vádolta meg a templomosokat, hogy egy Baphomet nevű ördög-alakot imádnak, és ez okozta a rend vesztét. Ha azonban alapos vizsgálatnak vetjük alá a mannagépről és a Baphomet tulajdonságairól szóló írásokat, megdöbbentő hasonlóságokat fedezhetünk fel…

Úgy tűnik, a templomosoknak Jeremiáshoz hasonlóan szintén sikerült elrejteniük a gépet. Peterrel jelenleg is a hely pontos meghatározásán dolgozunk.

A lista meglehetősen hosszú: Trója, a Bezu-völgy, a Roslynn-kápolna és a franciaországi Rennes-kastély egyaránt szóba jöhetnek… Sassoon és Dale — mindketten mérnökök lévén — végül rekonstruálták a gépezetet, ezzel is bizonyították, hogy az nem csupán a fantázia szüleménye volt…

Az egész ügy egyfajta ősi krimi látszatát kelti: egy régi labirintusrendszerben titokzatos tárgyat találnak, amelyet a bölcsek kövének hisznek, és úgy vélik, felfedheti az örök élet titkát. Mi azonban az állítjuk, hogy csupán egy, a földönkívüliek által épített ügyes kis masináról van szó…

1992-ben felállította a mimikri effektus hipotézisét. Kifejtené egy kicsit bővebben, hogy valójában mit is ért ez alatt?

A legnagyobb örömmel… A nyolcvanas évek második felében a Szűz Mária-jelenésekre koncentráló kutatásokat folytattam, és végül sikerült rájönnöm, hogy valójában nem másról van itt szó, mint egyfajta UFO-észlelésről. Rengeteg esetet vizsgáltam, nem maradtak ki a legismertebbek sem, Fatima, Eisenberg, Guadalupe, stb.

A szemtanúk mindig egy gyönyörű, békét sugárzó asszony alakját vélik az égen megpillantani, de a jelenést kísérő események ugyanazok, mint egy átlagos UFO-észlelés esetében.

Én azon a véleményen vagyok, hogy a jelenések mögött álló intelligencia a szemtanúk hitrendszerét kihasználva próbál egyfajta vallásos élményt kelteni, a projekció eszközeit is latba vetve.

A mimikri hipotézis e felismerés hatására született meg, és a következőképp szól:

A bolygónkra látogató földönkívüliek, akik hozzánk képest szinte már mágikusnak tűnő technikai fejlettségre tettek szert, a mimikrit alkalmazzák annak érdekében, hogy a különböző időben és kultúrkörben élő földlakókkal kapcsolatot teremtsenek.

A mimikri hipotézis tükrében már nem is tűnnek olyan ellentmondásosnak a régi korokból származó beszámolók, amelyek egyaránt szólnak repülő pajzsokról az ókori Rómában, szárnyas hajókról a középkori Európában, és furcsa léghajókról a múlt századi Amerikában.

Az eltérítettek nem azért emlékeznek az űrhajó fedélzetén velük végzett genetikai kísérletekre, mert azok valóban megtörténtek — amúgy sem látszik túl valószínűnek, hogy egy nálunk jóval fejlettebb intelligencia ilyen triviális megoldást (kövér amerikai háziasszonyok elrablása) választana egy kozmikus méretű genetikai kísérlethez —, hanem mert modern, technokrata világszemléletünk ezt a magatartást feltételezi az idegenek részéről.

A jelenség és vele együtt a földönkívüliek mimikrije mindig a korszellem által gerjesztett fantáziákhoz, legbelsőbb félelmekhez és reményekhez idomul.

Ön annak az elméletnek is lelkes híve, miszerint az idegenek már a történelem előtti időkben is jelentős szerepet játszottak bolygónk sorsának alakulásában. Tudósként milyen erre utaló bizonyítékokat talál meggyőzőnek?

Úgy vélem, hogy az 580 millió évvel ezelőtt, a kambrium időszakban lejátszódott események akár egy idegen intelligencia beavatkozásának következményei is lehetnek.

A kambrium előtti időkből származó fosszíliák kizárólag algák és puhatestűek jelenlétére utalnak. Aztán hirtelen minden megváltozott… Egyszer csak komplex életformák tűntek elő a semmiből belső szervekkel, pikkelyekkel, csigolyákkal és koponyával.

A különböző fajok alapvető strukturális tulajdonságai mind 580 millió évvel ezelőtt, ugyanabban az időben jelentek meg a Földön. Ez azért elég különös, hiszen addig 570 millió éven át semmilyen számottevő változás nem következett be a fajok struktúrájában…

Mind a 26 phylae (a fajok testfelépítésének strukturális egységei) a kambrium kezdetén egyszerre jelent meg a bolygón, és ezek azóta is változatlanok. A kambrium idején bekövetkezett életforma-robbanás tehát pont az az esemény, amely egyértelműen utal egy külső, fundamentális, az evolúció menetét kontrolláló intelligenciára.

A rejtély kulcsát és a külső manipuláció bizonyítékait a génkészletben kell keresnünk. Az ismert állat- és növényfajok genotípusait szintén górcső alá vették. Már a gén-project első szakaszában fény derült arra, hogy az emberi gének túlnyomó többsége semmilyen funkciót nem lát el. Robert Shapiro, a világhírű biológus egyenesen haszontalan szemétnek titulálta a konkrét feladat nélküli géntömeget!

Ebben azonban korántsem lehetünk biztosak… Talán egyszerűen csak olyan genetikai nyelven íródtak, amelyet még nem sikerült megfejtenünk. Esetleg az evolúció során feleslegessé vált tulajdonságokért felelősek… A genetikusok legszívesebben tudomást sem vesznek a sok ismeretlen funkciójú génről, ami szerintem kész botrány! Itt a lehetőség, hogy végre az idegenek beavatkozásának nyomaira bukkanjunk, és mi nem élünk vele!

Egyik előadása során arról beszélt, hogy komolyan kell vennünk annak lehetőségét, hogy nemcsak Földünket, hanem magát az egész univerzumot is a földönkívüliek teremtették…

Alan Guth matematikus állt elő azzal az elmélettel, mely szerint laboratóriumi körülmények között létrehozott fekete lyukak segítségével akár új univerzumokat is képesek lennénk létrehozni.

A legújabb kutatási eredmények szerint a Big Banget követően a mindenség gyors ütemben tágult, de idővel lassabb sebességre kapcsolt. A mi univerzumunk csupán egy a kozmoszban találhatók közül, amelyeket úgynevezett hamis vákuum választ el egymástól. Guth szerint egy univerzum megalkotásához csupán tíz kilogramm tömegű nagy energiájú elemi részecskére van szükségünk.

Ha az elemi részecskéknek ezt a tömegét egy mesterséges fekete lyukba préseljük és felrobbantjuk, akkor egy saját kis univerzumot kapunk, ami azonban nem a miénken belül, hanem egy teljesen új téridő kontinuumban helyezkedik el.

Ez a hipotézis, bármilyen őrültnek is hangozzék elsőre, felveti annak lehetőségét, hogy akár

mi is egy ilyen földönkívüliek által létrehozott, laboratóriumi univerzum lakosai vagyunk!

Hirdetés