Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views : Ad Clicks : Ad Views :

A Morgan család 1.rész

img

Ha létezett John D. Rockefellerhez fogható alakja a rablóbárók fénykorának, akkor az John Pierpont Morgan volt, aki még Rockefellernél is látványosabb kapcsolatban állt az „anglofil hálózat”-tal.

A Morgan-féle bankbirodalomnak még ma is óriási befolyása van az üzleti és politikai döntések felett, és sok alkalmazottjuk és ügynökük tartozik a titkos társaságok tagságának köreibe.

Morgan anyja Juliet Pierpont Morgan volt, akinek az apja, John Pierpont tiszteletes gyakran hangoztatta brit-pártiságát, s a Yale Egyetem egyik alapítójának fia volt.

J. P. Morgan apja, Junius Spencer Morgan amerikai bankár volt, aki az 1850-es években Angliába utazott, ahol barátságot kötött egy másik külföldön élő amerikaival, George Peabody-val. Peabody akkoriban már üzleti kapcsolatban állt az angol Rothschildokkal.

Összeálltak, és létrehozták a Peabody, Morgan & Company nevű vállalatot. Junius vagyona jelentősen megnövekedett az amerikai polgárháború alatt az északiaknak nyújtott kölcsönök révén.

Fia, John Pierpont Morgan 1837-ben született. Junius és fia 1864-ben, Peabody visszavonulása után átvették a cég irányítását, és rögtön átkeresztelték Morgan and Company-ra.

A Morganek is szoros kapcsolatba kerültek az angol Rothschildokkal, néha még vendégeskedtek is náluk. Több író szerint a Morganek végül a Rothschildok titkos ügynökei lettek.

Gabriel Kolko megjegyzi: „az, hogy Morgan 1895-96 között amerikai aranykötvényeket adott el Európában, a Rothschild-házzal való szövetségének tudható be”.

Eustace Mullins író, aki 1952-ben elsőként fedte fel a Federal Reserve System (Szövetségi Jegybankok Rendszere, az Egyesült Államok nemzeti bankrendszere) kialakítását megelőző ügyeskedéseket, szintén azt állítja, hogy a Morganek a brit Nathan Mayer Rothschild báró érdekeltségeinek amerikai fedőembereiként szolgáltak.

Így írt a Rothschildokról: „Habár volt bejegyzett ügynökük az USA-ban […], nyilván igen előnyös volt számukra, ha van egy amerikai képviselőjük, akiről nem tudja senki, hogy Rothschild-ügynök”.

Mullins szerint a Rothschildok „jobban szerettek névtelenül ügyködni az Egyesült Államokban, a J. P. Morgan and Company mögé bújva”.

George Wheeler, a „Pierpont Morgan és barátai, avagy egy mítosz keletkezése” (Pierpont Morgan and Friends: Anatomy of a Myth) című könyv szerzője így ír: „kor kegyetlen valóságához hozzátartozott az is, hogy a zsidógyűlölet kezdett újjáéledni.

Valaki kellett, aki vállalja a fedőember szerepét. Ki lett volna jobb erre a szerepre, mint J. Pierpont Morgan, a kapitalizmus megbízható
protestáns megtestesítője, aki egészen az amerikai forradalom előtti időkre vezethette vissza családfáját?”

Ezzel Griffin is egyetértett, és így írt: „Minden valószínűség szerint a Morgan-cég vagyonának és hatalmának nagy része mindig is csupán a Rothschildok vagyona és hatalma volt, akik a céget felfuttatták és mindvégig fenntartották”.

Bár J. P. Morgan Amerikában született és Bostonban tanult, 1856-ban Németországba utazott, ahol a Göttingeni Egyetemen folytatott tanulmányokat.

Az intézetet 1737-ben alapította az angol II. György király, aki akkor Hannover választófejedelme volt. Az egyetem hírhedt volt arról, hogy hamar kicsapta a másként gondolkodó tanárokat – a „göttingeni heteket”, akik között ott voltak a Grimm-testvérek, de Hegel más hívei is, mint például Karl Marx -, mindazonáltal továbbra is a rendszerellenes eszmék és a titkos társasági tevékenykedés melegágya maradt.

Az Egyesült Államokba visszatérve Morgan a londoni Duncan, Sherman and Company bankárcég New York-i székhelyű amerikai képviselőjének alkalmazottja lett. „Ezután Morgan, úgy tűnik, Rothschild pénzügyi ügynökeként szolgált, és mindent megtett azért, hogy amerikaiságát bizonyítsa” – írta Griffin.

j.p. morgan

Az amerikai polgárháború kitörését követően a fiatal Morgan megmutatta, hogy üzleti tevékenységében nem sok helye van a törvényességnek és a becsületnek. 1861 májusában a huszonnégy éves Morgan ötezer katonai lőfegyvert kínált megvételre a St. Louis-ban állomásozó föderalista hadsereg parancsnokának, darabját huszonkét dollárért.

A parancsnok, mivel igencsak szüksége volt a fegyverekre, rábólintott az ajánlatra. Amikor azonban az átvételre került sor, nem akart fizetni, mivel állítása szerint a fegyverek elavultak és használhatatlanok voltak.

Morgan beperelte a hadsereget, és megnyerte a pert, így kifizették neki a 109 912 dollárt. 1862-ben egy kongresszusi vizsgálóbizottság megállapította, hogy Morgan megkárosította a kormányt.

Megállapításuk szerint a „teljesen használhatatlan, elavult és veszélyes” fegyvereket Morgan megbízásából egy Simon Stevens nevű ember darabonként 3,50 dollárért vásárolta egy New York-i fegyverraktárból.

Amikor a St. Louis-i parancsnok látatlanban megvette a fegyvereket, Morgan ezt a megegyezést kölcsönbiztosítékként használta, hogy kölcsönt vegyen fel, amiből kifizesse a fegyverraktárnak a puskákat.

így tehát az amerikai hadsereg a saját használhatatlan puskáit vásárolta meg Morgantől, aki mindezzel semmit nem kockáztatott, és körülbelül 500 százalékos haszna volt minden egyes fegyveren.

Hirdetés
This div height required for enabling the sticky sidebar