írta: Dr. Bruce Goldberg klinikai hipnoterapeuta, a reinkarnáció-kutatás elismert szakértője, több nemzetközi bestseller szerzője.
A „megszállottság” kifejezés, Hollywoodnak valamint Az ördögűzőhöz hasonló filmeknek és regényeknek köszönhetően, mindenki által jól ismert. A teológiai és tudományos szakirodalom számos egyéb fogalmat is használ, hogy megkülönböztesse e jelenség különböző megjelenési formáit.
A megszállottságnak három csoportja létezik: a pszeudomegszállottság, a megszállottság, és a test bitorlása.
A pszeudomegszállottság az a ritka jelenség, amely akkor következik be, ha az adott személynek az egyik korábbi életéből származó személyisége vagy személyiségrésze mostani aurájához kapcsolódik. Az ilyen személyiségek szinte mindig egy erőszakos halállal végződött életből származnak.
Mivel nem voltak képesek öntudatra ébredni ezen elmúlt élet során, és nem tudták elsajátítani karmikus leckéiket, ezért nem sikerült integrálódniuk magasabb rendű énjükkel. Az ilyen esetekben sokkal inkább integrációs kezelésre van szükség, mintsem ördögűzésre.
Az ilyen páciensek esetében gyakran jelentkezik autizmus, anorexia nervosa, bulémia, migrénjeik vannak, érzelmileg instabilak, és fantomfájdalmakat tapasztalnak. Gyakran megfigyelhető, hogy ezek a problémák pszichoszomatikus panaszként fogalmazódnak meg. Az „infesztáció” (megfertőzöttség), és a „leárnyékoltság” szintén gyakori ezeknél az embereknél.
A pszeudomegszállottság egyik esetéről az Előző életek, jövendő életek című könyvemben számoltam be. Ez a páciensem, Gina anorexia nervosában szenvedett. Körülbelül százhatvanöt centiméter magas volt, és amikor kezelni kezdtem, mindössze negyven kilót nyomott.
Ha Gina a tükörbe nézett, egy hájas, a húszas évek gengsztereinek ruháiba öltözött férfi képét látta. Ez volt az előző életbéli személyisége: ebben az életében Ginát Eddie Laslow-nak hívták, és Chicagóban élt. Ez az étteremtulajdonos és gyilkos Gina jelenlegi életbéli etikájának és moráljának antitézisét képviselte.
Miután végigcsináltuk a regressziós és integrációs folyamatot, Gina felszedett tíz kilót, és a súlya ötvenhárom kilogrammon állapodott meg. Elhárította előző életbéli személyiségének, Eddie Laslow-nak ezen pszeudomegszállási kísérletét. Érdemes megjegyeznünk, hogy amikor Eddie képe először tűnt fel Gina álmában, azt súlyos álmatlanság követte.
A valódi megszállás többnyire véletlenszerűen következik be, de szándékosan is létrejöhet. Ettől függően beszélhetünk aktív, illetve passzív folyamatról. Ezen semleges vagy pozitív lelkek többnyire nem szándékoznak huzamosabb ideig birtokukba venni az ember testét. Ugyanerre másik példa a médiumok transzállapota, melynek során a médiumok egy testetlen entitás szavait, gondolatait közvetítik.
Annabel Chapin The Bright Light of Death (A halál tiszta fénye) című könyvében roppant pontosan leírja a megszállást végrehajtó lény állapotát, amikor azt állítja, hogy:
Egyik nőbetegem olyan megszálló lélek áldozatává vált, aki házának korábbi lakója volt. Ezt a férfit az 1900-as évek elején gyilkolták meg, egy éjszakai rablás során. Amikor páciensem a lakásába költözött, a szellem ezt a privát szférája elleni támadásnak értelmezte.
Páciensem utánanézett néhány dolognak, miután ezt a szellemet sikerült eltávolítani. Ő jött rá arra a tényre, hogy a férfit abban a házban gyilkolták meg. A szellem nyilván a korábbi tulajdonosokat is zaklatta, de ez volt az első eset, hogy a ház lakói közül valakinek a testét is meg akarta kaparintani. Ez kis híján sikerült is neki. Ez az eset kivételt képez azon általános szabály alól, mely szerint a megszálló szellem nem kívánja kisajátítani a gazdatestet.
A szellemmel folytatott beszélgetésem világossá tette; ő pusztán meg akarta ijeszteni páciensemet, hogy véglegesen hagyja el a házat. Még a test nélkülieknek is van magánéletük. Még egy mellékkörülmény: páciensem és a szellem között nem volt semmilyen kapcsolat az előző életeik alatt.
A bitorlás során viszont a test nélküli lény teljesen átveszi az adott személy testét. Ilyenkor többnyire démonikus szellemmel állunk szemben. A démonikus entitásoknak az a határozott céljuk, hogy véglegesen megkaparintsanak egy emberi testet és lelket.
A történelem során minden kultúra elismerte a megszállottság, illetve a test bitorlásának állapotát. Amint azt már korábban is kifejtettem, ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a lelki támadás valamely fajtájának át kell hatolnia az aurán. A betegség, a drogok használata, az irigységhez és a méreghez hasonló szélsőséges érzelmek és a test átadására való akár tudatos, akár öntudatlan, önkéntes felajánlkozás, mind olyan tényezők, melyek elősegíthetik ezt a jelenséget.
Ahelyett, hogy belépnének a Fénybe, a földhöz kötött lelkek különféle okok miatt elutasítják a fejlődés természetes folyamatát. Zavarodottak, nem képesek elszakadni az általuk megszállt személytől, vagy azért, mert a földön ez a személy volt a szerelmük, vagy azért, mert valamilyen félbehagyott ügyüket akarják elrendezni.
A megszálló lelkek az összes problémájukat magukkal viszik az áldozatba, legyen az félelem, vágy vagy szenvedély. Tetteik az életre jellemző tetteket utánozzák. A fájdalmak továbbra is megmaradnak, öngyilkossági hajlamok jelentkezhetnek, a drogfüggőség gyógyszerek szedésében kereshet megvalósulást és így tovább.
A földhözragadt lelkek jelenlétének másik oka az, hogy nincsenek tudatában a saját haláluknak. Az ilyen test nélküli lelkek rákapcsolódhatnak más emberekre, és amikor az a személy meghal, tovább tévelyegnek. A megszállott egyén lehet, hogy szó szerint a megfelelő időben volt a rossz helyen, és így tett szert, mint megszállójára, erre az entitásra.
Egyéb esetek is lehetségesek. A frissen elhalálozott lélek – földhözragadt szellemként – csatlakozhat egy új gazdához azzal a lélekkel egyetemben, aki eredetileg hozzá társult. Ez az „egymásba ágyazottság” olyankor következhet be, ha egy már megszállott emberi lény halálozik el, és maga is csatlakozik az eredetileg hozzá kapcsolódott testetlen köztes lények falkájához, hogy immár közösen bitorolják egy másik emberi lény testét.
A megszállottság és a test birtokba vétele közti különbséget az is mutatja, hogy míg az előbbi jelenség bekövetkezéséhez nincs szükség a befogadó engedélyére, addig az utóbbi esetben ez szükséges. Habár úgy tűnhet, hogy ez a szabad akarat megsértésével megy végbe, a testbitorlás áldozata karmikusan maga választotta meg ezt a forgatókönyvet.
Ez utóbbi esetben nem lehet mentség, hogy az adott személy nem vesz tudomást arról a lehetőségről, hogy egyéb lelkek kapcsolódhatnak hozzá, vagy ha elutasítja ezt a tényt. Az áldozatok nagy része nyitottá teszi magát ezen folyamat számára azáltal, hogy saját valóságot teremt, vagy legyengíti saját auráját.
A már leírt tényezőkön túl ezen entitások kapcsolódása egyéb okok miatt is bekövetkezhet. A vérátömlesztés, a sebészeti beavatkozások, a szervátültetések, sérülések, autóbalesetek szintén előidézhetik ezt a jelenséget. A befogadó lélek érzelmeinek kifejezése gyakran felerősödhet, és ez alkalmanként odáig fajulhat, hogy az illető helytelenül túlreagálja a mindennapi élethelyzeteket.
A társult lelkek megváltoztathatják a befogadó eredeti karmikus útját és lehetőségeit. Karmikus pusztítást vihetnek végbe azáltal, hogy késleltetik vagy siettetik az egyén halálát. Ha az adott lélek előző életében az ellenkező nem tagja volt, akkor akár meg is változtathatja a megszállt személy sze*uális beállítottságát. Az ilyen folyamat gyakran a házas- és élettársak kiválasztását is befolyásolhatja.
A befogadó rendszerint nincs tudatában ennek a folyamatnak. A társult lélek viselkedésmódja, vágyai és gondolatai a befogadó sajátjaiként jelennek meg. Sokkal nagyobb gyanúval élhet az az ember, akihez nemrég társult egy lélek, különösen akkor, ha bizonyos jól felismerhető tünetek jelentkeznek nála.
Íme néhány ezen jelek és tünetek közül: szokatlan és nem megfelelő viselkedési minták vagy beszédstílus; váratlanul megkezdődő drog- és alkoholfogyasztás; ismerős helyzetekre adott szokatlan reakciók; olyan megváltozott fizikai érzetek és tünetek, melyeknek nincsen egészségügyi okuk; hirtelen szerzett idegen nyelvismeret; és feltűnő személyiségváltozások, legyenek ezek akármilyen kicsinyek is, különösen ha műtétet, balesetet, érzelmi felindultságot vagy új otthonba költözést követően alakulnak ki.
A társult lelkek okozta problémák kezelésében a regressziós terápia, a felettes tudattal való kapcsolatteremtés és a tisztító technikák nyújtják a leghatékonyabb segítséget.
A társult lelkeket fel kell szabadítani, vagy integrálni kell őket ahhoz, hogy sikert érhessünk el a regressziós terápia során. Amint ezt a lelket sikerül eltávolítani, a korábbi tünetek gyorsan és véglegesen megszűnnek.
A társult lélek elleni terápia a következpő lépésekből áll:
- A testetlen lélek felfedezése és azonosítása. Ennek végrehajtásához a hipnózis a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb módszer.
2. A diagnózis felállítása: a terapeutának meg kell állapítania, hogy
pszeudomegszállottsággal, megszállottsággal vagy testbitorlással van-e dolga.
3. A harmadik lépés az, hogy a terapeuta párbeszédbe kezd az illető lélekkel. Pontosan szeretnénk tudni, hogy mi vezetett el ehhez a társuláshoz. Az integrációs megközelítés segít a páciensnek e kérdés kezelésében. Ennek a lépésnek az az egyedüli célja, hogy elősegítsük a léleknek a befogadótól való végleges felszabadulását.
4. A negyedik lépés során a társult lelket ténylegesen felszabadítjuk, hogy elindulhasson a Fény felé. A halálközeli élményekről szóló beszámolók igen pontosan írják le ezt az élményt. A korábban társult lényként létező lelket az átmenetet előkészítő családtagjai és barátai, valamint saját lelki vezetői fogadják.
5. Az utolsó fázis olyan vizualizációs technikákból áll, melyek helyrehozzák az adott személy sérült auráját.
Az integrációs és tisztító technikáknak köszönhetően az ilyen esetekben mély és tartós változások következnek be. Az a test nélküli lélek, akit már elküldtünk a Fénybe, többé soha nem lesz képes visszatérni előző befogadójához. A rendellenes tünetek és viselkedésmódok azonnal megszűnnek. Pácienseim úgy írták le ezt a hatást, mintha megszabadultak volna a terheiktől vagy gátjaiktól.
Ezután már képesek visszatérni megszokott életükhöz, és erősebbnek érzik magukat, mint valaha. Ezen technika másik nagy előnye az, hogy nem függ a terapeuta megérzéseitől vagy személyiségétől. Mindaddig, amíg szisztematikusan betartják a leírt metódust, szinte garantált a siker.
