A 6 ujjú kiválasztottak

 Kutatásaim során olyan érdekességre bukkantam, hogy szokásos témáimat félretéve egy a magyarságot érintő kérdésről írok. Ez nem kisebb szenzáció, mint a hatujjú földönkívüli, hiszen itt is pontosan hatujjúakról lesz szó. Méghozzá nem is akármilyen hatujjúakról.

Eltorzított őstörténet

Mária Terézia hozott egy rendeletet arról, hogy amennyiben valaki hat ujjal jönne világra a birodalmában, úgy annak a „felesleges” hatodik ujját le kell vágni. No nem azért, mert esetlen, fejetlen vagy nyomorék kiállású, hanem csak mert eggyel több annál, mint ami egy „rendes” kézen elvárható lenne.

A kedves Olvasó talán már kissé járatlan a számok világában, hiszen ezt magyar földön tűzzel-vassal irtották mind az elméletét mind a gyakorlatát.

Néprajzkutatóink a megmondhatói, hogy a sámánizmus nem valami pogány dolog volt, hanem a magyar nép ősi istenhitének lényegileg keresztény megnyilvánulása, ami csak többszöri degradálás után nyerte el a megalázóan hangzó „sámánizmus” jelzőt, hiszen a magyarok nem a sámánt imádták, hanem a teremtő atyát, akit semmi, de semmi nem különböztetett meg a későbbi vallások istenétől.

A XX. században ezt primitív, babonás dologgá egyszerűsítették azzal, hogy a sámán belső képei helyett a transzállapotba jutott sámán külső eltorzulásait igyekeztek filmeken rögzíteni és elrettentésül bemutatni. Azt nézve, hogy valóban könnyű a dolgot középkorivá vagy ókorivá degradálni, mint a primitív emberi csökevények eklatáns példáját.

Miután az Európában uralkodóvá vált katolicizmus ezt már egy évezrede preferálta is, így könnyűszerrel el lehet hitetni a tapasztalatlanokkal, hogy a sámánizmus valamiféle bűnös, sötét dolog, aminek a világon semmi köze sincs a mostanában divatos Istenhez.

Árulkodó kezek

Évekkel ezelőtt vettem a Nemzeti Múzeumban egy, a magyar koronázási jelvényekről szóló, szép könyvet, amelyben koronánk, jogarunk és koronázási palástunk is gyönyörű és éles fotókon látható.

Néhány hónapja alaposabban is szemügyre vettem, mert több dolog felkeltette az érdeklődésemet a koronázási ékszereken. Azt vettem észre, hogy a koronázási palástunkon a kutatók által Szent Istvánnak tulajdonított hímzett képen a szentnek hat ujja van.

Elővettem a nagyítómat, és bizony azzal is egyértelműen hatnak számoltam az ujjait. Mind a két kezén. Gizella királynőnek öt, István királynak bizony hat ujja van, egyértelműen hat. Különösen azon a kezén látható jól, amelyet oldalra kitart, de a másik is eléggé világosan kivehető. Eltöprengtem: mi erről miért nem tanulunk? Az fel sem merült bennem, hogy ezt mások nem vették észre: a szöveg mindenesetre említést sem tesz róla.

Ahogyan több helyen igyekeztem erről információt szerezni, rá kellett jönnöm, hogy erről a palást legalaposabb kutatói sem tettek megjegyzést. Na jó, hát akkor most megtudtuk, hogy István királyunknak mindkét kezén sámánujja volt. Élt már ilyen király a Földön. Marduknak is hat-hat ujja volt és Sabának, az édesanyjának is. Kezükön és lábukon egyaránt. Az ókori mezopotámiai népek Mardukot a világ és az ember teremtőjének mondták és tisztelték.

Ahogy vizsgálgattam a palástot, most már kifejezetten kerestem azt, hogy va-e még rajta hatujjú szereplő. Bármilyen furcsának találják is az olvasók, találtam rajta még egyet! Tádé pozíciójában üldögél rajta egy jókora szent, aki mellett a templomok és a házak játékdíszletnek hatnak. Tádé egy plajbászt vagy ilyesmit szorongat a kezében, és ahogy számolgatom az ujjait, hát neki is hat ujja van mind a két kezén!

Isten leszármazottai

Mai tudományunk készen áll a magyarázattal a dologra, hiszen a szindrómák polifíliának, vagyis sokujjúságnak nevezte el. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok szerint ez genetikai morbiditást takar, vagyis aki ilyennek talált születni, az nyomorék.

Ugyanúgy, mint a földönkívüli, akit a roswelli esetnél felboncoltak. Vele kapcsolatban tucatnyi betegség jelzőit emlegették a „szakértők”; vélhetően annyi nyavalyával egy óráig sem élhetne semmiféle élőlény. Az a kis lény is hatujjú volt.

Elgondolkozva a problémán, feltettem magamnak a kérdést: az egész univerzumot benépesítő lények a mai orvosi tudásunk szerint mind nyomorékok, degeneráltak és DNS-károsodottak gyülekezete lenne?! Aki idejön, akárki is legyen, ha nem úgy néz ki, mint a boncorvos, akkor az beteg és elfajult lény?

Van egy komoly sejtésem. Ilyen hatujjú lény sokkal több élt a Földön, mint azt gondolnánk. Genetikai hasonlósága nem zárta ki az ötujjúakkal való szaporodást, így azután ősapáink között is sok ilyen lehetett.

Ennek nyomai is kiütköznek génjeinkből, hogy mást nem mondjak, Ady Endre is hat ujjal született. A hatujjúak spirituálisan tehetségesebb lények voltak ötujjú embertársaiknál, és ezért előszeretettel választották őket papokká, sámánokká vagy királyokká. Isten leszármazottainak tartották őket. Talán ez is az oka annak, hogy István királyunkat olyan gyorsan szentté avatták?

Szerző: Kisfaludy György – forrás: Ufómagazin 79. szám

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error:
Send this to a friend