Te magad egy szerves technológia vagy – nem merev szilícium, hanem élő intelligencia, amely képes az öngyógyításra, az alkalmazkodásra, a tanulásra és a megújulásra.
„Amikor élő előadásokat tartok, sok fiatal jön oda hozzám, és kérdeznek: Braden úr, mi a helyzet a számítógépekkel, a mesterséges intelligenciával? Nem felsőbbrendűek annál, amilyenek mi vagyunk ma?” – kezdi Gregg Braden, az új-mexikói sivatag eldugott részén élő kutató és bestseller szerző, majd így folytatja:
„Kétségtelenül gyorsak és tényleg hatékonyak, de figyelj! A Stanford Egyetem tudósai végeztek egy kísérletet: összehasonlították az emberi agyat egy mikroprocesszorral.
Az emberi agy nemcsak felveszi a versenyt, hanem túl is szárnyalja a mikroprocesszor kapacitását.
Hadd mutassam meg, hogy hogyan.
Az agyban lévő szinapszisokat – a neuronok közti kis tereket – a mikroprocesszor tranzisztoraival állították párhuzamba.
Körülbelül ugyanannyi szinapszis van az emberi agyban, mint amennyi tranzisztor a mai mikroprocesszorokban. Ilyet kitalálni nem lehet.
Egy számítógép jelenleg másodpercenként nagyjából 6 milliárd műveletre képes. Az emberi agy maximuma nagyjából 100 milliárd művelet másodpercenként.
A tanulmány következtetése az, hogy az emberi agy még egy több magos mikroprocesszornál is 100-szor több információt birtokol. És ez csak egyetlen példa.
Az agyunk ugyanis skálázható. A számítógépes chip gyors? Nos, igen. Hatékony? Igen. De skálázható?
Egy számítógépes chip teljesítményének felső határát korlátozni fogja a szilícium fizikai tulajdonsága. A szilícium atomjai csak bizonyos sebességig engedik az információ áramlását. Ezért mondjuk azt, hogy a chip skálázhatósága véges.
De mi az emberi agy felső határa? A válasz az, hogy nem tudjuk.
Mert mindig amikor elértük azt, amiről azt hittük, hogy az agyunk határa, az agy azt tette, amit szokott:
Átalakul, alkalmazkodik, és a lehetőségek új távlatát nyitja meg.
Valahányszor elérjük azt, amit korlátnak gondoltunk, az utat enged az emberi agy újabb kifejezésmódjainak.
Mi a felső határunk? Úgy tűnik nincs, mert képesek vagyunk a végtelenségig fejlődni és alkalmazkodni. Ez csak egyetlen példa arra, amikor azt mondom, elérjük, sok esetben meg is haladjuk azoknak a gépeknek a potenciálját, amiket a testünkbe akarnak ültetni.
Minden ismert határon túl skálázhatóak vagyunk. Önreprodukálók. A sejtjeink pontosan tudják, hogyan alkossák újra önmagukat.
Önszabályozók, öndiagnosztizálók és öngyógyítók vagyunk. Önmegvalósítók…és erre egyetlen gép sem képes.
Az isteni mivolt modern definíciója: a képesség az észlelt korlátok meghaladására. Mindez a biológiánkban rejlő isteni mivoltot igazolja.
Szerves technológia vagyunk. Nem gépi, mint egy chip, egy drót vagy egy vegyszer a vérben. Többek vagyunk ennél. DNS vagyunk, sejtmembránok, amiket igény szerint mi magunk szabályozunk.
Egy átlagos emberi testben nagyjából 50 billió sejt található. Sokan nem tudják, hogy minden egyes sejtünk egy-egy apró, pici elektromos áramkör.
Ez nem csak hasonlat az áramkörre, szó szerint áramkör! Amit most az alábbi képen látsz, az emberi sejt vázlata. Van bemenete és kimenete. Bizonyos részei tranzisztorként és ellenállásként működnek, amik az információt közvetítik a sejten belül.
Minden sejt hét századvoltnyi elektromos feszültséget termel. Mondhatnád, hogy ez nem sok, de számoljunk csak: 50 billió sejt szorozva hét század volttal, ez 3,5 billió voltnyi elektromos potenciált jelent mindannyiunk testében.
Mit jelentene, ha mindezt össze tudnánk fogni, és a gyógyulásunkra, tanulásra, hosszú élettartamra, vagy az immunválaszunkra fordítanánk?
Képesek vagyunk rá! És itt még nincs vége…
Testünk minden sejtje úgy funkcionál, mint az elektromos alkatrészek, tranzisztorok, ellenállások és kondenzátorok.
Ha látod ezeket a képeket, azt kérdezed, mik lehetnek ezek?
Ez egy mikroprocesszor. Ezen ott van az összes tranzisztor, amik régen nagy felületre szerelt alkatrészek voltak. Miniatürizáltak azon a kis áramkörön.
A testedben minden egyes sejt fényfotonokat bocsát ki. Ezt valóban láthatod, mérni is tudod. Fényfotonokat fogadunk be, a fény pedig információ.
Mind folyamatosan kommunikálunk a világgal. A kérdés, hogy tudjuk-e, mit mondunk? Minden sejtünk információt tárol és hív le. Minden sejtünk úgy működik, mint a bloklánc technológia. Ez azért lehet ismerős, mert az új pénzügyi rendszerek, mint a bitcoin, azt utánozzák, ahogy az információ az emberi DNS-ben tárolódik.
A tested minden egyes sejtjében, és a földön élő több mint 8 milliárd emberében is ott van a feljegyzése minden egyes sikeres genetikai tranzakciónak, amit a fajunk valaha is átélt.
Figyelj rá, hogyan írják le ezeket a feljegyzéseket. Változhatatlan, biztonságos. Ha ismerősek a szavak, pont így írják le a blokklánc technológiát is – konkrétan a bitcoint. Mivel ez a technológia utánozza, ahogy az információ tárolódik és terjed az emberi test minden egyes sejtjében.
A biológiánk révén mi magunk vagyunk a szerves technológia! Mindaz, amit felépítettünk a minket körülvevő világban, azt utánozza, amit már eleve tudunk.”
forrás: younity Hungary / Gregg Braden: Human Blueprint
