Arról mindenki hallott már, hogy nemcsak az egyénnek, de egy családnak is lehet karmája. Azt azonban kevesen tudják, hogy nem véletlen, melyik országba, városba sodor bennünket az élet.
Nemzetkarma
Az ember olykor elgondolkodik azon, hogy vajon miért abba az országba született!? Elégedetlen, mert inkább egy gazdagabb, szimpatikusabb, büszkébb és elismertebb nemzet tagja szeretne lenni.
A karmával foglalkozók szerint nem véletlen, hogy mégis oda született, ahova. Arra a megállapitásra jutottak, hogy az egyén karmikus feladatának megvalósításához éppen az a nemzet adja a keretet, amelyben ő világra jön.
Ám előfordul, hogy valaki – a külső körülmények hatására – nem tudja teljesíteni a karmikus feladatát a szülőhazájában. Nekik rendszerint a sors siet a segitségükre és olyan helyzetbe hozza őket, hogy megtalálják azt az országot vagy nemzetet, ahol erre lehetőségük nyílik.
Ilyen például Edit esete is, aki feleségül ment egy Magyarországon tanuló afrikai orvoshoz. Egy kisfiúk és egy kislányuk született. Edit a munkáját nem élvezte, nagy stresszel, felelősséggel járt, ráadásul a férje is mindig hazavágyott, a két gyermeknek a bőrszínük miatt konfliktusaik voltak egyes ovis- és iskolastársaikkal , ezért aztán a család nehezen élt.
Edit férje váratlanul egy jó ajánlatot kapott Afrikából, a szülővárosából, ahol egy kórház vezetésére kérték fel. A család nem sokáig gondolkodott, azonnal csomagolni kezdtek. Edit azt mondta, a repülőtéren, ahogy megérezte az új táj különös illatát, lelkének minden porcikáját átjárta az a furcsa érzés, mintha hazaért volna. Sem neki, sem a gyerekeknek nem esett nehezére elsajátitani az idegen nyelvet és a kultúrát, és beilleszkedni az új környezetbe.
Az asszony itthon a banki szférában dolgozott: amiről ugyan tudta, hogy nem igazán neki való, mégsem volt bátorsága váltani. Afrikában aztán valóra vált minden álma: jelenleg egy elit óvodának a vezető-helyettese, imádja a gyerekeket, éppen harmadik babáját várja, és úgy érzi, itt lett teljes az élete.
Chiléből Budapestre
Még érdekesebb Maria-Teresa Uribe esete, aki Chilében született, és Magyarországon lett az Állami Operaház tagja. Maria hatéves volt, amikor a szülei új szokást vettek fel. A vacsora befejezése után az étkezőasztalnál énekeltek, és az egyik kedvenc spanyol operettjük Magyarországra vonatkozó strófájánál a kis Maria mindig elsírta magát.
Aztán ahogy teltek az évek, csupa olyan embert ismer meg, olyan élmények érték, amelyek ehhez az országhoz kapcsolódtak, és egyre jobban vágyódott ide. Az iskola befejezése után Maria operaénekesnő szeretett volna lenni, de a szülei hallani sem akartak róla, és az orvosi pálya felé irányltották.
Maria a doktori diploma megszerzésére készült, amikor nagy titokban beiratkozott a konzervatóriumba. Még csak néhány hónapja tanult énekelni, amikor felkínáltak neki egy magyarországi ösztöndijat. Másnap eljött Budapestre, ahol azzá vált, ami a karmikus feladata volt: operaénekessé.
Az egyéni és a nemzetkarma kapcsolata
De vajon mi van azokkal az emberekkel, akik sokat vannak úton, hosszabb-rövidebb időt töltenek el különböző országokban, aztán mégis visszatérnek a hazájukba? Az ő esetükben lehetséges, hogy azt a helyet keresik – és előbb-utóbb meg is találják -, ahol megvalósithatják a karmikus feladatukat.
De az is megtörténhet, hogy a nemzetkarma és az egyéni karma kapcsolódik ilyen furcsa módon össze. Ugyanis az utazás során szerzett tapasztalatok, a különböző emberekkel való kapcsolatok kialakítása nemcsak az egyéni feladatuk, hanem a nemzet számára is fontos. És most nem csak a diplomáciai, vagy egyéb hivatalos kiküldetésben élő emberek munkájára gondolok.
Levente vállalkozónak vallotta magát, járta a világot, és az ott szerzett tapasztalatait itthon rendre továbbadta, amivel az egyik iparágunkban olyan eljárásokat is kidolgoztak, amelyek korábban a szakembereknek komoly fejtörést okoztak. Olyan kapcsolatokat alakított ki, olyan technológiák honosodtak meg az ő segítségével, és olyan emberekkel ápolt jó viszonyt, amik és akik egy egész nemzet sorsát tették jobbá.
Tömegkarma
A speciális karmafajtákhoz tartozik a tömegkarma, amely szerint azok a lelkek, akik az előző életükben nagy horderejű eseményen vettek részt, mostani életükben szintén azonos időben, azonos helyen újra részt vehetnek egy közös eseményen. Ezek a régi lelkek a karma törvénye szerint a régmúltban nem csak szövetségesek, hanem egymás ellenfelei is lehettek.
A jelenben a közös karma szála kapcsolja össze őket, és amikor elérkezik az idő, akkor találkoznak. Például a tömegkarma hozta össze azokat az embereket, akik a 2001. szeptember 11-i New York-i World Trade Center-beli tragédia során áldozattá váltak vagy túlélték azt.
A sors szemével nézve az ilyen tömegkatasztrófák olyanok, mint egy nagy karmikus operáció, amelynek résztvevői nagy, de rövid szenvedés árán akár húsz életre szóló nehéz karmától szabadulnak meg. A különleges tömegkarmák közé tartozik, amikor valaki lekési azt a repülőgépet, amely később szerencsétlenül jár. A karmával foglalkozók szerint ilyenkor a késő utasnak is a gépen lett volna a helye, de a sors közbe avatkozott.
Ez nemcsak azért történhet, mert a későnek még más feladata van az életben, vagy éppen ennek a hatására lesz képes változtatni az életén, hanem azért is, mert ő volt az, aki az előző életek valamelyikén ezt a lélekcsoportot egy nehéz helyzetből megmenekítette.
Még érdekesebb, amikor az asztrológus egy gyerek születési horoszkópja alapján azt javasolja, hogy ugyan vezethet autót, motort, kerékpárt, de soha ne legyen a gépjárművezetés a hivatása, különösen a tömegközeledési eszközök vezetését verje ki a fejéből.
Aztán a kisgyerek felnő, és semmit sem akar jobban, mint buszvezető lenni. Elhelyezkedik egy utazási irodánál, évekig olajozottan működik az élete, hozza-viszi a csoportokat Európában. Aztán amikor beülnek a buszba azok az emberek, aki a karma láthatatlan szálai kötik össze, egy mediterrán vidéken a buszvezető figyelmetlensége miatt balesetet szenvednek.
Az összes utas meghal, egyedül a busz vezető éli túl – ugyan testileg és lelkileg is megnyomorítva – a szerencsétlenséget. Karmát magyarázók szerint ilyen esetben is a tömegkarma köti össze ezeket az embereket. A buszvezető egyéni karmája, hogy a többi ember halálát okozza, feltételezhetően azért, hogy utána megélje a mozgáskorlátozottságot, a legmélyebb lelkiismeret-furdalást, amelyek hatására megváltozott az élete. A reinkarnációs elméletet figyelembe véve feltételezhetően ő volt az, akit a többiek az előző életek egyikén áldozattá tettek, vagy csak neki nem nyújtottak segítséget.
Izing Klára asztrológus
