Bár a tengerek vízszintje emelkedik, az emberiség fogyasztható vízkészlete eltűnőben van, ugyanakkor a tiszta víz elengedhetetlen az élethez. Ráadásul amíg nem egyértelmű, hogy a tiszta víz, kihez tartozik, és miképpen lehet megosztani, a világ káoszba is sodródhat.
Az ivóvíz hozzáférhetősége és az ezt körülvevő politika alakítja majd a 21. századot vízügyi szakértők szerint. Egy példával illusztrálva:
a Nílus Etiópiában ered és több országon keresztülfolyva jut el Egyiptomba. Ez mindenképpen geopolitikai előnyt nyújt Etiópiának, amely – elméletileg – akár korlátozhatná, vagy el is vághatná Egyiptomot értékes vízkészletétől.
Egy állandóan változó világban, állandóan változó klímával a víz elengedhetetlen a kiterjedt konfliktusok megelőzésében. De hogyan biztosíthatjuk, hogy mindenki egyenlően részesüljön belőle?
Zenia Tata, a nonprofit X Prize globális fejlesztési és nemzetközi terjeszkedésének ügyvezető igazgatója az okos technológiában látja a jövőt, amivel minden embernek hozzáférést adhatnak saját ivóvízéhez.
„A nyilvánvaló forradalom decentralizált, igény szerinti, közösségi szintű rendszerek létrehozása – megadva az embereknek az alapvető szükségletüket, bárhol és bármikor”– mondta Zenia Tata.
Ennek érdekében az X Prize létrehozott egy projektet Vízfüggetlenség néven, amelynek célja, hogy a víz mindenki számára hozzáférhető, elérhető legyen, hála a technológiai újításnak.
A projekt keretében 1,75 millió dollár díjazást ajánlottak fel annak a non-profit mérnöki csapatnak, amely sikerrel hoz létre olyan eszközt, ami napi minimum kétezer liter tiszta vizet szűr ki a levegőből, miközben száz százalékig megújuló energiát használ fel, és a teljes költsége nem több mint literenként 2 cent.
A kutatók már jó úton haladnak a cél felé, az egyik csapat – amit Omar Yaghi vezet a kaliforniai Berkeley egyetemről – már sikeresen megalkotta a vízgyűjtő technikát.
Olyan újfajta anyagot használnak, amit „fémszerves keretnek” neveznek. Ez olyan speciális por, amely pórusaiban szívja el a folyadékot a légkörből, és egy kilogramm por három liter vizet képes megcsapolni tizenkét óra alatt.
A világ párás részeiben ez a technológia teljesen új és független vízforrást jelenthet az emberek számára.
Vitathatatlan tény, hogy az emberiség legalapvetőbb és legegyszerűbb szükséglete a tiszta ivóvíz. A 21. század egyik nagy kérdése pedig továbbra is az, hogy ki férhet majd hozzá a tiszta vízforrásokhoz, és kik osztoznak meg rajtuk.
