A szimbólumok a legtöbb ember számára jelentéktelenek, észrevétlenek, de mégis életünk elválaszthatatlan részei, nyakláncon, gyűrűn, karkötőn, ruháinkon is hordjuk őket.
A magyar népművészet is felhasznál ősi szimbólumokat, melyek a használati tárgyakra kerültek fel. Gondoljunk a húsvéti tojásra „írt” jelekre. Amennyiben mindennapi életünk látótérben vannak ezek a jelek, segítő, tudatemelő, egészségesítő hatásúak lehetnek.
Ősidők óta létezik és alkalmazzák a jelekkel, geometriai ábrákkal való gyógyítást. A megfelelően elhelyezett vonalak, vonalsorozatok a jelgyógyászat alapelemei, és majd minden ábra felbontható vonal alapegységekre.
A jelekkel való gyógyítás minden kultúrkörben, minden földrészen ismert, az észak-amerikai indiánoktól a belső-ázsiai sámánokig, Indiától Afrikáig, az Amazonas vidékétől Pápua Új-Guineáig. Valószínűleg az emberiség legrégebbi tudásáról van szó, melynek elméleti hátterét és működését csak a legújabb biofizikai és információs kutatási eredmények tették lehetővé.
Ma már kutatások bizonyítják ugyanis, hogy pl. az egyenlő szárú kereszt információ blokkoló, a sugárzások, az elektromágneses hullámok áramlását megszüntető erőtér. Védőfunkciójánál fogva alkalmas például az ártalmas geopatikus zónák semlegesítésére, a negatív sugárzású helyek közömbösítésére. Az egyenlő szárú kereszt által gerjesztett erőtér nagysága a kereszt méretétől függ.
Egy 2×2 m-es kereszt alkalmas egy közepes városi főtér energetikai védelmére, egy 40×40 cm-es kereszttel kb. 5 méter sugarú körben tudjuk az adott területet a geopatikus sugárzásoktól tehermentesíteni. Az egyenlő szárú kereszt és erőterének lényeges tulajdonsága, hogy minden sugárzást, tekintet nélkül annak ártó, ártalmatlan/közömbös vagy hasznos/éltető jellegére, közömbösít. Így meggondolatlan, hozzá nem értő alkalmazásával a környezetünkben lévő esetleges pozitív energiákat is megvonhatjuk szervezetünktől.
A szimbólumokat tehát tudatosan használva rezgésszintünket tompíthatjuk, de akár magasabb szintre is emelhetjük. Ha az ősi, hagyományos mintákat lemásoljuk, akkor a tudatunk tisztaságától, nyitottságától függően kapcsolunk különböző rezgéseket az anyagi tárgyhoz vagy rajzhoz. A szimbólum felhasználójának nyitottságától, a rezgésekre való ráhangolódási képességétől is függ, hogy mennyire válik alkalmassá a kozmikus vibrációk vételére, melynek következtében harmonizálódik az energetikai rendszere.
Kör: a világmindenséget, a határtalan teret, a korlátlan időt jelenti. Ez Isten alapmintája, ez az abszolút semmi, amely azonban képes mindent világra hozni, és mindent visszavenni és elnyelni. Egységet, egészséget, tökéletességet, a kiteljesedett tudatot szimbolizálja. A szent építmények alaprajza szinte minden kultúrában kör alakú, mandalaszerű. Ennek nagyvárosi „maradványa” a koncentrikus körök mentén elhelyezkedő sugárutak képe.
Háromszög: az ember három fő összetevőjét szimbolizálja: a testet, szellemet és a lelket. Ha felfelé mutat, azt jelzi, hogy az emberi természet az isteni felé igyekszik. Ha csúcsával lefelé mutat, a Szellem áramlása az anyag, az anyagi felé mutat, a fekete mágia jele.
Négyzet jelöli az összes teremtmény eredeti állapotát. Állapota a tudatlanságnak, jelenti az elementáris Világot, jelenti a négy égtájat,négy évszakot, négy elemet:Tűz (életvágy), Föld(jólét), Levegő(életerő), Víz(értelem).
Pentagram: Az ötágú csillag az ember jelképe, minden elem harmóniáját fejezi ki, és a szellem felé törekvését. Öt erő szimbóluma. Tűz, Víz, Föld, Levegő, Éter, ezeket hívják segítségül, ezek segítik és védelmezik őket. A felfelé álló csúcs szellemi szintű segítséget ad, a lefelé fordított a gonoszság, labilitás és a sátán jelképe, anyagi segítséget nyújt. Ma már betiltott jelkép, bár a Pentagon jele is, illetve a kínai zászlóban is szerepel.
Dávid csillag: zsidó szimbólum, két egymásba fordított, egymással szemben álló, egyenlő szárú háromszög. Az egységet és a harmóniát jelképezi. A felső háromszög fentről a kozmoszt szimbolizálja, s tágul lefelé, a föld felé; ez a Szellem áramlása az anyagba. Az alsó háromszög a mikrokozmosz irányából jön és a makrokozmoszra mutat; az anyag törekvése a szellemi felé. A két háromszög egymásba fonódik, s így alakul ki középen az a harmónia, amely nem más, mint az Ég és a Föld energiája, vagyis Isten és ember kapcsolódása.
Tau kereszt: Ősi egyiptomi szimbólum, feltételezések szerint Atlantiszból származik. Legősibb jelentésében az út jelképe, vízszintes vonala az eget, a függőleges szára pedig az ég kapcsolatát szimbolizálja a földdel. A tau az út a szellem felé, mely az ég és a föld kölcsönhatásából, tudásából, tapasztalásából fakad. Ez a jelkép megjelent az egyipromi civilizáció befolyásán kívül is, pl. druidáknál, indiánoknál, de ezt választotta kézjegyéül Szent Antal (antal kereszt) és Assziszi Szent Ferenc (ferencesek) is.
Füles kereszt (Anch): ősi, Atlantiszból származó jelkép, az ókori Egyiptomban Tut-Anch-Amon szimbóluma volt. Nemcsak a véges földi életet jelképezi, hanem a halál utáni halhatatlanságot is. A fáraók a tudás, a hatalom és az örök élet jelképeként viselték, később minden titkos tudomány jelképe lett. A hagyomány szerint viselése fokozza az életerőt, távol tartja a betegségeket és egyéb káros hatásokat, elűzi a démonokat, megtöri a rontást, valamint hosszú és boldog életet biztosít viselőjének. Megtanítja viselőjét együtt élni a múltjával. Az Ankh jelének alapja a Tau, a kör hozzáadása a legfelsőbb égi síkon az isteni ideát, mentálsíkon a Harmadik Szemet jelenti.
Görög kereszt (egyenlő szárú kereszt): Őskeresztény jelkép, de Oziriszt vagy akár a skandináv Thort is jelképezheti. Két szárának metszéspontja az univerzum központja. A kereszt összekapcsolja a vízszintest a függőlegessel, a Földet az Éggel, az időt az örökkel, a természetet a természetfölöttivel. A felfelé törekvést és az evilági terjeszkedést éppúgy szimbolizálja, az egyensúlyról gondoskodik.
Talpas kereszt: ma ismert egyik képviselője a máltai kereszt. A négy szár két részre bomlik, melyeknek ezoterikus jelentésük van. A nyolc szár egyben a legfontosabb lovagi erényeket is kifejezi: szegénység, “sírók” vigasztalása, szelídség, igazságra törekvés, irgalmasság, “lelki” tisztaság, békességre törekvés, Krisztus (a keresztény hit) követéséért történő üldöztetés, megaláztatás elviselése.”
Latin kereszt: A Karoling-korig az egyenlő szárú kereszt volt elterjedt, de az idõk során a formában a középpont felfelé tolódott, mígnem kialakult a ma ismert latin kereszt. Azt a törekvést szimbolizálja, hogy az ember centruma és hite a földtől elmozduljon és a szellemi szférába emelkedjen. A négy ellenkező irányba mutató szár konfliktust, kínt, fájdalmat, szenvedést is szimbolizál, a fordított kereszt a sátánisták szimbóluma.
Szvasztika (horogkereszt, napforgó): egyike az ősi egyetemes alapszimbólumoknak, neve a szanszkrit szvaszti (jólét) szóból ered. A fény, a bő(kezű)ség, az áldás, a szerencse, a kegyeltség jele. A hinduknál szent jelnek számít, amit a mai napig használnak. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. A mozdulatlan középpont (világtengely) körüli tér és az idő körforgását fejezi ki. Iránya kétféle lehet: 卐, 卍. A forgásirány meghatározása a szakirodalomban nem egyértelmű, ahogy ennek jelentősége is vitatott.
A jobbra mutató szvasztika a világmindenség fejlődését szimbolizálhatja, mert a szimbolizált forgás építő jellegű, az időspirál, amit létrehoz, életenergiát hordoz, illetve növeli azt. A balra mutató szvasztika ennek épp az ellenkezőjét teszi: lebontja, megsemmisíti az életenergiát, pusztít és rombol, a visszafejlődést szimbolizálja. Tudnunk kell, hogy az egyensúly fenntartásához építeni és rombolni egyaránt szükséges. A 45 fokkal elforgatott szvasztika a náci horogkereszt, amely az erőszak, a fajelmélet vezérelte népirtás, a terror és az elnyomás jelképévé vált a XX. század elején.
Yin és Yang: taoista jelkép, a kettősségén alapuló világszemlélet, mint fény-árnyék, jó-rossz, nő-férfi, stb. Megvilágítja a bennünk magunkban rejlő ellentéteket, s lehetővé teszi, hogy összhangba kerüljön a körülöttünk áramló, hullámzó erőkkel, sőt, bizonyos mértékig uralmat is nyerjünk felettük.
Lótusz: a vizek, a teremtés, a világmindenség és a lélek jelképe, az élet születése, a sötét mélyben rejtőző csíra kibontakozása, félistenek születési helye, örök élet, lelki fejlődés. Indiában a lótuszt tartják a virágok legnemesebbjének, külön neve van a bimbónak, a virágzó és elvirágzott lótusznak, amely egyben a múlt, a jelen és a jövő, tehát együtt a múló idő jelképe a brahmanizmusban. A lótusz virága és gyümölcse együtt nyílik ki, mikor a virág nyílik, már ott látjuk a gyümölcsöt. Tehát az ok és az okozat egy időben jelenik meg, ez a Dharma jelképe.
Om (Aum): ősi indiai, tibeti jel, a buddhizmusból eredő szimbólum, de különböző vallásokban is jelen van. A legszentebb mágikus hang, minden mantra közül a leghatalmasabb, mely megvilágosodáshoz, a legfelsőbb létezővel való egyesüléshez vezet. Az Aum hangot képező három betű utal az Isten hármas természetére (teremtő: Brahmá; fenntartó: Visnu; pusztító: Síva) és a három világra(föld, ég, menny), megtestesíti az Univerzum alapeszenciáját, a radzsasz, tamasz és szattwa minőségeit.
Hórusz szeme: (Udzsat-szem) Kezdetben Napisten, Isten szeme, Atlantiszon Thoth Isten szeme, az Ősi Egyiptomban Hórusz szeme. Több jelentése is van, aszerint, hogy jobbra vagy balra áll, a Napot vagy a Holdat jelképezheti. A szem alatti könnycsepp az emberiség születésére utal (a mítosz szerint Ré Napisten könnyeiből születtünk). A Szem végében látható spirál pedig az emberiség jövőjét, a Szellemhez felemelkedő hosszú, ciklikus utat szimbolizálja. A látnoki és okkult képességeknek, a szellemi fejlettségnek a szimbóluma is volt, ezért is tulajdonítanak neki védelmező erőt. Az ősi egyiptomi misztérium iskolák az egyéni és csoporttudat jelképeként használták. Napjainkban a szemet külön-önmagában kódolt –információs rendszernek tekintik.
Spirál: az emberi fejlődés és az örvénylés jele, ha jobbra irányul, akkor a teremtő, ha balra, akkor a romboló erőket szimbolizálja. A lélek evolúciója is ilyen spirális vonalban halad: körben mozog, ugyanakkor ciklusonként mindig egy szinttel feljebb lép. Fejlődésünk során ezért könnyű a visszaesés, vagy csúszás.
Dharma kerék: a jog és a szabályok ősi szimbóluma a buddhizmusban. A kerék küllői a buddhizmus nyolcágú ösvényét jelképezik: helyes szemlélet, helyes szándék, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes élet, helyes erőfeszítés, helyes éberség, helyes elmélyedés
Merkaba (az élet virága) . . a testet es lelket körülvevő, egymással ellentétes irányban forgó energiamezőket jelenti (kerék a kerékben), olyan energiaspirálokat jelent mint a DNS, amely a testet és lelket átemeli egyik dimenzióból a másikba. Mer –Fény, Ka –Lélek/Szellem, Ba –Test, Fény-Lélek-Test energia komplexum. Központja /magja/ a gyökér csakrában helyezkedik el, ez az isteni erő, a Kundalini. A Mer-Ka-Ba meditáció módszere 17+1 légzésből áll, ebből az első 6 a polaritást hivatott egyensúlyba hozni, a következő 7 az egész testet feltöltő pránikus folyamot hozza létre. Az ezeket követő légzések a tudatot emelik a negyedik dimenzióba, és végül az utolsó előtti 3 légzéssel felállitjuk a testben és a test körül forgó Merkaba-t.
Felhasznált irodalom:
Dr. Csiszár Róbert: A kereszt, mint gyógyító jel (Természetgyógyász Magazin)
Majoros János Károly: Az emberi energiarendszer harmonizálása 2. rész – A jelképekről, szimbólumokról (Természetgyógyász Magazin)
eljunktudatosan.hu
