Az 1960-as évek elejétől az 1980-as évek végéig több mint 200 hajó veszett oda a kínai Bermuda-háromszögként ismert Poyang-tóban. A tragédiákban 1600 ember tűnt el nyomtalanul, 30 túlélő pedig szó szerint megőrült.
A Poyang-tó Kína délkeleti részén, azon belül is Csianghszi tartományban található, s ez az ország legnagyobb édesvízi tava. A tó mérete hatalmas mértékben ingadozik, hiszen nyáron akár „1385 négyzetmérföld (3585 négyzetkilométer) is lehet, bár a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, ugyanis az árvízszint és az alacsony vízszint közöztti differencia olykor a 8 métert is eléri”. – olvasható az Encyclopædia Britannica-ban.
Kína tengerészeti ügyekért felelős osztálya szerint a Poyang-tóban már nagy, akár 2000 tonnás teherbírású hajók is elsüllyedtek.
1985. augusztus 3-án egyetlen nap leforgása alatt 13 hajónak veszett nyoma, ami a tengerészet történetében rendkívül ritka eseménynek számít. A kutatók évtizedek óta próbálnak rájönni, hogy mi állhat a Poyang-tó számos eltűnésének hátterében, de logikus magyarázattal még egyiküknek sem sikerült előállnia.
Roncsokat nem találtak a tó fenekén
A Nanjingi Földrajzi és Limnológiai Intézet (a belvizek tanulmányozása) az elmúlt évek során a Poyang-tó feltárását és vizsgálatát végezte. Jiahu Jiang, az intézet kutatója úgy véli elképzelhetetlen, hogy az általuk végzett számos expedíció során sohasem bukkantak hajóroncsokra vagy az áldozatok maradványaira a víz alatt, pedig jópár hajó eltűnéséről tudnak.
Ennek eredményeképpen a bizonyítékokból levont bizarr következtetés az, hogy valahányszor egy hajó eltűnik, a fedélzeten lévők mindegyike eltűnik a hajóval együtt, és semmi sem marad utána.
A japán megszállók is érintettek
Jiang elmondta, hogy a második világháború alatt Kínát megszálló japán hadsereg is szerencsétlenséget szenvedett el a tavon. 1945. április 16-án egy több mint 2000 tonnás japán teherhajó elsüllyedt a Poyang-tóban. A japán hadsereg által üzemeltetett hajó tele volt olyan kincsekkel és régiségekkel, melyeket a kínai civilektől vettek el.
A hajó elsüllyedt a tóban, és a legénységből senki sem úszta meg a tragédiát. Miután a japán hadsereg híreket kapott az eltűnt hajóról, a közelben állomásozó haditengerészeti személyzetét utasította a hajó kiemelésére. A búvárok közül csak egynek sikerült visszatalálnia a partra, de ő nem tudott beszélni.
A túlélő úgy festett, mint aki olyasmit látott, ami emberi ésszel felfoghatatlan. Bármi is volt, az őrületbe kergette a szerencsétlent. A második világháború végén a kínai nacionalista kormány újabb kísérletet tett a hajó kiemelésére.
Ezúttal Edward Boer-t, egy tekintélyes amerikai búvárt és mentési szakértőt hívtak segítségül. 1946 nyarán a Boer vezette búvárcsapat megkezdte a vízben a mentési feladatot, s bár hónapokig folyt a keresés, nem találtak semmit. A kutatás során több búvár rejtélyes módon eltűnt.
Északi szélesség 30 fok
Több évtized elteltével sem találtak racionális magyarázatot a Poyang-tó rejtélyére, így nem meglepő, hogy a tavat és környékét amolyan „szellemlakta területként” tartják számon. A helyi lakosok körében – híján a tudományos magyarázatnak – számos legenda elterjedt, például tavi szörnyekről, földönkívüliekről vagy dimenziókapukról.
Ami tovább gerjeszti a terület körüli pletykákat, az a Poyang-tó földrajzi elhelyezkedése, ugyanis az északi szélesség 30. fokának közelében található. Ezért sokan összefüggést látnak a Poyang-tó, és a szintén az északi szélesség 30. fokának környékén összpontosuló rejtélyekkel, mint amilyenek az Atlanti-óceánban található Bermuda-háromszög vagy egyiptomi piramisok.
forrás: nspirement.com
