Az afrikai boszorkánydoktorok 5000 éve tartják hagyományaikat, ám nevükkel ellentétben se nem boszorkányok, se nem orvosok.
Szerepük és elnevezésük változhat a különböző területeken és különböző törzseknél, de ezek a népi gyógyítók mégis hasonló társadalmi státuszt töltöttek be, hatalmas tisztelet övezte őket, és övezi ma is néhány hagyományápoló afrikai törzsben.
Tekintélyük abból adódott, hogy az ő tisztjük volt a betegségek meggyógyítása, és a gonosz szellemek elűzése. Rítusaik során jövendőmondással és különböző gyógyfüves főzetekkel segítették a bajbajutottakat.
Tradicionális öltözetük — elsősorban figyelemfelkeltő tollak, fogak, és állati bőrök felhasználásával készült fejfedőjük — egyszerre szolgált a törzs megfélemlítésére és lenyűgözésére.
A boszorkánydoktorok néha maszkokat hordtak, néha láttatni engedték piercingjeiket, az arcukra kent mintázatokat.
Gyakran a szemük köré festett körökkel utaltak különleges képességükre, miszerint ők a rejtett betegségek és a gonosz látói.
Ágyékkötőiken gyógyszeres erszény függött, és általában volt náluk egy bot, amellyel egyrészt a gyógyfőzetek alapanyagait keverhették össze, másrészt rituális rajzokat karcolhattak a porba.
A kongói boszorkánydoktorok kelléktárába tartoztak az nkondi nevezetű apró faszobrok is, melyekről azt tartották, hogy a bennük lakó lelkek megóvják őket az ellenségeiktől.
