Egy amatőr kutató majdnem másfél méteres, sziklába mélyedő emberi lábnyomot filmezett le Dél-Afrikában. A lelet azt bizonyítja, igaz a legenda, mely szerint hajdan óriások népesítették be a Földet.
A döbbenetes lábnyomot Stoffel Coetzee afrikavadász fedezte fel még 1912-ben, Dél-Afrika félreeső vidékén. A kalandort az akkoriban a Kelet-Transvaal nevet viselő vidék gazdag vadvilága vonzotta oda. Oroszlánokon és antilopokon kívül másra nem is számított, ezért borzasztóan meghökkent és felvillanyozódott, amikor meglátta a hatalmas lenyomatot.
Mivel ilyen embertől elhagyott vidéken talált rá – amelyet még ma is nehéz megközelíteni – szinte biztosra vette, hogy nem a sziklába utólag bevésett hamisítványról van szó.
Videó a nyomról
Az „istenek lábnyoma”-ként is becézett lábnyomról az első videót csak 2012-ben tette fel a YouTube-ra Michael Tellinger utazó és amatőr kutató. A videóhoz mellékelt szövegből kiderül, hogy a lábnyom durva gránitsziklába mélyed. A lábnyom külön érdekessége, hogy
hat lábujjat lehet kivenni rajta.
Bár egyesek arra gyanakodnak, hogy a lábnyom az erózió műve, professzor Pieter Wagener, a Port Elizabeth-i Egyetem (ma Nelson Mandela Városi Egyetem) tanára a következőket mondta:
„nagyobb az esélye, hogy az űrből érkezett zöld emberkék nyalogatták ki a mintát a sziklából, mint annak, hogy az erózió hozta létre”.
A lábnyom a Mpuluzi nevű dél-afrikai város közelében, nem messze a szváziföldi határtól található. Korát a szakemberek a gránitképződésről alkotott mai tudásunk alapján 200 millió és 3 milliárd év közé teszik.
Rejtély a lenyomat eredete
Azt maga Tellinger is elismeri, hogy igazi rejtély, miként jöhetett létre ez a bámulatos jelenség. A lábnyom úgynevezett porfiros gránitban (a gránit egyik megjelenési formája) helyezkedik el. Ez a kőzet a lehűlés több fázisán megy át és keverednek benne a nagyobb és kisebb szemcsék. Ezért a gránittársaságok előszeretettel bányásszák, mert csiszolva nagyon szép felületet ad.
A hivatalos dél-afrikai geológiai meghatározás szerint ezt a kitüremkedést mpuluzi batolitnak nevezik, és a hivatalos kormeghatározás szerint a kőzet 3,1 milliárd éves.
Az egész egy valódi rejtély, amely alaposabb tudományos vizsgálatot igényel, zárja fejtegetését Tellinger.
