Egy figyelemre méltó kísérlet, amely meggyőzően bizonyítja, hogy a gondolataink és az érzéseink hatással vannak az anyagra

Dr. Glen Rein sejtbiológus egy olyan kísérletsorozatot tervezett, amellyel azt kívánta vizsgálni, hogy a gyógyítók mennyire képesek hatást gyakorolni biológiai rendszerekre.

Mivel a DNS stabilabb, mint a sejtek vagy a baktériumtenyészetek, úgy döntött, DNS-t tartalmazó kémcsövet ad a gyógyítók kezébe. Erre a kísérletre a kaliforniai HeartMath Kutatóközpontban került sor.

Az ottaniak egészen különleges kísérleteket végeztek már az érzelmek fiziológiájával, a szív-agy kölcsönhatással és sok más területtel kapcsolatban. Lényegében másokkal egyetemben azt bizonyították, hogy sajátos kapcsolat áll fenn az érzelmi állapotunk és a szívritmusunk között.

Negatív érzelmek (például harag vagy félelem) esetén a szívritmusunk rendszertelenné, zaklatottá válik. Ezzel szemben a pozitív érzelmek (például a szeretet vagy az öröm) rendes, állandó ritmust eredményeznek, amelyet a HeartMath kutatói szívkoherenciának hívnak.

Dr. Rein kísérlete során először egy tízfős csoportot vizsgált, amelynek tagjai gyakorlottak voltak azokban a technikákban, amelyeket a HeartMath a szívkoherencia megteremtéséhez tanít. Ezeknek technikáknak az alkalmazásával erős emelkedett érzelmi állapotokat — például szeretetet és megbecsülést — értek el, majd ioncserélt vízben oldott DNS-mintát tartalmazó fiolát vettek két percre a kezükbe. A minták elemzésekor a kutatók nem találtak statisztikailag értékelhető változásokat.

A másik, hasonlóan képzett résztvevőkből álló csoport tagjai ugyanígy tettek, ők azonban nem csupán pozitív emóciókat (azaz ézéseket) produkáltak, hanem egyúttal egy szándékot (gondolatot) is megfogalmaztak, amelynek célja a DNS-láncok feltekerése vagy letekerése volt. Ez a csoport statisztikailag értékelhető változásokat produkált a DNS minták elrendeződésében. Egyes esetekben a DNS 25 százalékitnyit tekeredett fel vagy le!

A képzett kísérleti alanyok egy harmadik csoportja világosan megfogalmazta azon szándékát, hogy változást idézzen elő a DNS-ben, de őket arra utasították, hogy ne kerüljenek pozitív érzelmi állapotba. Más szavakkal: ők kizárólag a gondolatot (a szándékot) használták arra, hogy változást idézzenek elő az anyagban. Az eredmény? Nem történt változás a DNS-mintákban.

Az első csoport pozitív érzelmi állapota önmagában még semmilyen változást nem idézett elő a DNS-ben. A harmadik csoport tagjainak tiszta, célirányos gondolatához nem társult érzelem, ők szintén nem értek el eredményt.

Csak akkor sikerült elérni a kívánt hatást, amikor a kísérleti alanyokban

egyszerre volt meg az emelkedett érzelem és a világos célkitűzés.

A szándékos, célirányos gondolat mellé szükséges egy energetizáló tényező, egy katalizátor — ez pedig nem más, mint az emelkedett érzelem. A szív és az elme együttes munkája. Az egyetlen közös létállapotban egyesült érzelmek és gondolatok együttműködése.

Ha egy létállapot két perc alatt DNS-láncokat tud fel- és letekerni, akkor vajon ezek alapján milyen mértékben vagyunk képesek megteremteni a valóságunkat?

A HeartMath kísérlete azt mutatja, hogy a kvantummező nem reagál a puszta kívánságainkra — az érzelmi vágyainkra. Nem reagál a céljainkra sem — vagyis a gondolatainkra. Csak akkor reagál, amikor a kettő egyszerre van jelen és szoros egységet alkot — vagyis amikor mindkettő ugyanazt a jelzést adja le. Amikor a nyílt szívet, a felfokozott érzelmet ötvözzük a tiszta gondolatú, tudatos szándékkal, akkor olyan jelet adunk, le, amelyre a kvantummező bámulatos módon reagál.

A kvantummező nem arra reagál, amit akarunk, hanem arra, akik éppen vagyunk.

DNS kísérlet

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

error:
Send this to a friend