Az emberek gyakran nem látják a valóságot, ezáltal valamiféle „bűvölet” tartja őket hatalmában.
Ugyanez a bűvölet található az evolúciós elmélet világméretű elfogadásának hátterében. Bűvölet alatt nem mást értünk, mint az oktatás általi kondicionálást.
Az emberek fejébe tanulmányaik során olyan intenzíven töltik az evolúcióelméletét, fel sem merül bennük, hogy torzításról lehet szó.Ez a sulykolás rossz hatással van az agyra, és csorbítja az ítélőképességet.
Az agy a folyamatos kondicionálás hatására nem úgy látja a tényeket, amilyenek azok a valóságban, hanem úgy, ahogy tanítják neki.
Ezt a jelenséget más példákban is megfigyelhetjük. Például hipnózisban könnyedén elhitethető valakivel, hogy az ágy, amelyen fekszik, valójában egy autó, és ez a hit a hipnózis végeztével is megmarad benne. Számára logikusnak és igaznak tűnik, mert valóban úgy látja, és semmi kétsége sincs felőle.
Az ilyen példák jól mutatják a meggyőzés hatékonyságát és erejét, és a tudományos irodalomban is számos bizonyítékot találunk rá,vagy olvashatunk róla a pszichológiai és pszichiátriai szakkönyvekben.Az evolúciós elméletet és az erre támaszkodó materialista világnézetet a folyamatos sulykolás, ismétlés és meggyőzés erejével ültették el a tömegek agyában.
Az emberek, akik folyamatosan az evolúció hirdetésével találkoznak az iskolában,a médiában és az úgynevezett „tudományos” fórumokon, nem veszik észre, hogy ennek az elméletnek az elfogadása voltaképpen
ellentmond a józan ész legalapvetőbb elveinek.
A hatás alól maguk a tudósok sem vonhatják ki magukat. A tudományos élet porondján megjelenő fiatalok egyre inkább magukévá teszik a materialista világképet.
A bűvölet hatása alatt sok evolucionista tudós tudományos bizonyítékokat keres, hogy megerősítse a 19. századi irracionális és elavult evolúciós elméletet,amelyet már régen megdöntöttek a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok.De a tudósokat más erők is kényszerítik a materializmusra és evolucionizmusra.
A nyugati országokban egy tudósnak szem előtt kell tartania bizonyos normákat,ha előre akar lépni, tudományos elismeréshez akar jutni, vagy azt szeretné,hogy a cikkeit leközöljék a tudományos folyóiratok.
Az első számú alapfeltétel pedig az evolúció fenntartások nélküli elfogadása. A rendszer olyan messzire megy, arra kényszeríti a tudósokat, hogy életüket és tudományos karrierjüket egy dogmatikus hit szolgálatában töltsék.
Az amerikai molekuláris biológus, Jonathan Wells erről a nyomásról ír 2000-ben kiadott, Az evolúció ikonjai című könyvében:
„A dogmatikus darwinizmus úgy kezdődött, hogy a meglévő bizonyítékot egyoldalúan értelmezték, és ezt nyilvánították az egyetlen tudományos útnak.
Ennek kritikusait tudománytalannak bélyegzik, cikkeiket elutasítják a jó nevű tudományos folyóiratok, amelyek szerkesztőségében túlnyomó többségben vannak a dogmatikusok. Az evolúciót kritizálókat nem támogatják az állami szervezetek,amelyek a támogatási kérelmeket a dogmatikusokhoz küldik felülbírálatra, és végül a kritikus tudósokat teljes egészében kirekesztik a tudományos társadalomból.
Eközben a darwinista nézet ellen felhozott bizonyítékok egyszerűen eltűnnek, ahogy a maffia ellen tanúskodók szoktak eltűnni.Vagy a bizonyítékokat olyan, senki által sem olvasott kiadványokban temetik el, ahol csak az igazán elkötelezett kutató akadhat rá. És ha a kritikusokat elhallgattatták és az ellenbizonyítékot eltüntették, a dogmatikusok kijelentik,hogy folyik a tudományos vita a témáról, de számottevő ellenbizonyíték nem merült fel.”
Ez hát a valóság a mögött a kijelentés mögött, hogy „az evolúciót még mindig elfogadja a tudományos világ”.
Az evolúció elméletét nem azért tartják életben,mert tudományos értéke van, hanem azért, mert ez ideológiai kötelesség. Nagyon kevés olyan tudós van, aki tisztában van a valósággal, és ki meri jelenteni, hogy a király meztelen.
Aki megszabadul a belé sulykolt előítéletektől és tisztán, szabadon gondolkodik,az fel fogja fedezni a kristálytiszta igazságot.
Ez a kétségbevonhatatlan igazság, amelyet a modern tudomány is minden tekintetben alátámaszt, az, hogy az élőlények
nem a véletlen következményeként jöttek létre.
Az ember könnyen megértheti ezt, ha elgondolkodik saját létezésén,azon, hogy hogyan jött létre egyetlen csepp folyadékból, vagy ha szemügyre veszi a többi élőlény tökéletességét