Az Apollo-11 útja minden ember számára történelmi jelentőséggel bír. Az UFO-kutatók és a szkeptikusok egyaránt fontos eseménynek tekintik a holdraszállást.
Az évek során tucatnyi történet látott napvilágot az 1969. júliusában végrehajtott küldetés során észlelt különös dolgokról. A legnevezetesebb történet dr. J. Allen Hynek nevéhez fűződik, aki kijelentette:
„A repülés során kétségtelenül egy UFO követte az Apollo 11-et. Néhány, általam megvizsgált NASA-filmfelvétel is tanúsítja ezt, ám az Űrkutatási Hivatal nem adott semmiféle magyarázatot erre.”
A népszerű tudományos folyóirat, a Science Digest 1977. júliusában cikket közölt James Mullaney csillagász tollából, aki korábban az Astronomy egyik szerkesztője volt. Az írás többek között a következőket tartalmazza:
„Az Apollo-11 legénysége az első holdraszállás közben jelentette, hogy a holdkompot követte valami, ami intelligens energiatömegnek tűnt… A NASA birtokában van néhány felvétel, amik Gemini és Apollo űrhajók, illetve a Skylab fedélzetéről készültek és hasonló, azonosítatlan valamiket ábrázolnak”
Robert Emenegger UFOs Past, Present and Future című könyvében, ami Alan Frank Sandler kutatásain alapul, említés történik róla, hogy az Apollo-11 asztronautái útban a Hold felé megfigyeltek egy objektumot, ami szemmelláthatólag változtatta az alakját. – Kísérteties látvány volt – jegyezte meg Collins.
A Fate magazin 1970 novemberi számának vezércikkében Curtis Fuller szerkesztő az események vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy kiváló bizonyítéknak tűnik , miszerint Buzz Aldrin, Neil Armstrong és Michael Collins láttak valamit, ami általánosan nem közismert – valamit, amiről különböző beszámolók születtek a rejtélyes fényektől kezdve az alakzatban repülő űrhajókig.
Walter Cronkite szerint Armstrong kijelentette, hogy észrevett egy hatalmas, henger alakú tárgyat, ami pörgött vagy hánykolódott az űrhajó és a Hold között. A NASA hivatalosan rögzített hangfelvételén az is szerepel, hogy Armstrong javasolta, lefényképezi az objektumot, de mire választ kapott volna a földi irányítóközpontból, az objektum olyan gyorsan eltűnt, mint ahogy felbukkant. Neil Armsrtong nem az az ember, aki képzelődni szokott, ráadásul nem csak ő látta az objektumot, hanem a másik két űrhajós is, s ezeknek a férfiaknak adni kell a véleményére. A NASA azonban titkosan kezeli ezeket az információkat.
Ám minden titok kiszivárog, legalábbis McGraw-Hill kiadó szerint. 1979-ben megjelentették David C. Knight könyvét UFOs: A Pictorial History címmel. A kötet 171. oldalán a következő képaláírás olvasható:
„Valószínűleg a leglátványosabb UFO-észlelések egyike történt 1969. július 19-én az Apollo-11 repülése során… A legénység különös objektumot látott az űrhajó és a Hold között…Az objektumot a mai napig nem sikerült azonosítani.”
Vajon milyen milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a sztorikból? Mike Harris, az új-zélandi UFO Newsletter munkatársa így vélekedik:
„Az Apollo-11-et 1969. július 16-án bocsátották fel, majd amikor másnap félúton járt a Föld és a Hold között, az asztronauták egy UFO-t vettek észre, ami követte az űrhajót. Két nappal később, július 19-én, körülbelül 18:00 órakor az UFO ismét megjelent, ezúttal le is filmezték. A filmen a következő részletek vehetők ki: egy nappal a holdraszállás előtt Aldrin átment az Eagle nevű holdkompba, hogy ellenőrizze a berendezéseket.Mialatt kipróbálta a közeli felvételek készítésére alkalmas kamerát, két UFO úszott be a képbe! Aldrin alaposan megfigyelte az objektumokat, amik úgy tűntek, mintha folyékony halmazállapotúak lennének.
A két objektum egymáshoz közel repült, majd egy idő múlva szétváltak és különböző irányba távoztak. Az űrhajósok szerint úgy tűnt, az objektumok intelligens irányítás alatt állnak. A harmadik észlelés 1969. július 21-én, 00:26-kor történt történt. Előtte mintegy másfél órával Neil Armstrong és Buzz aldrin a Holdra lépett. Mialatt kőzetgyűjtéssel voltak elfoglalva, Collins a Columbia parancsnoki egységben Houstonnal beszélgetett.
Columbia: Houston, jelentkezz, itt Columbia.
Houston: Hallgatjuk, Columbia.
Columbia: Nem találom a holdkompot. De látok pár különös, kicsi fehér objektumot. A koordináták 0,3 és 7,6 a kráter délnyugati pereme. Ha most ott vannak, nekik is látniuk kell.
Úgy tűnik, bárki is érdeklődött a holdi erőfeszítéseink iránt, rajta tartotta a szemét a dolgokon. A jelentés így folytatódik:
A Collins által észlelt fehér objektumok negyedszer is megjelentek, amikor július 21-én 13.55-kor az Eagle felemelkedett a holdfelszínről, hogy összekapcsolódjon a Columbiával. A két űreszköz körvonala tisztán kirajzolódik a filmen. A holdkompra rögzített kamera a Hold távolodó felszínét filmezte, amikor átlós irányban, a kép bal alsó sarkából a jobb felső sarok felé egy fehér, fénylő UFO suhant át a holdkomp alatt.
Michael Hervey UFOs The Ameican Scene című könyvében szintén említést tesz az esetről:
…Holdkörüli pályán voltak, Aldrin éppen a kamerát ellenőrizte, amikor hirtelen észrevett egy fényes objektumot, ami olyan volt, mint egy, az égen nyugatról keletre tartó hóember. Azonnal néhány felvételt készített az objektumról , ami kettévált és két UFO-nak látszott. Az egyik nagyobb volt, mint a másik, de majdnem érintkeztek egymással. Amikor később előhívták a filmet, jól látható volt rajta a holdfelszín, majd hirtelen két, vízszintesen mozgó UFO bukkant fel, majd el is tűntek. Néhány másodperc múlva azonban visszatértek, egy kicsit alacsonyabban voltak, lebegtek egy ideig, majd erős fényudvar tűnt fel körülöttük. Ezután felemelkedtek és kikerültek a kamera látószögéből. Armstrong és Aldrin természetesen izgatottak lettek, és persze nyugtalankodtak is egy pár percig.
A drámai eseményről a NASA illetékesei természetesen tudtak, de zárt anyagként kezelték, valamiféle eltitkolás történt a részükről. Így volt ez egészen 1974-ig , amikor a Cosmic Brotherhood Association nevű japán UFO-kuató csoport nyilvánosságra nem hozta az ominózus Apollo-11 felvételeket. A hír gyorsan eljutott a Csendes-óceán túloldalára is, Bob Barry UFO-szakértő , a Modern People című hetilapban A NASA rejtegeti előlünk az UFO-kat! címmel kétrészes cikket szentelt az ügynek. arra is kitért, hogy az adott időpontban tíz másik, tojás alakú UFO is elrepült a kamera előtt!
A NASA természetesen hivatalosan nem hozta nyilvánosságra a fotókat , mi több, az illetékesek még azt is letagadták, hogy az asztronauták megörökítették a különös jelenséget, ami szerintük egyébként nem is létezik…
Ám nem csupán ezek a szenzációs felvételek jelentik az egyetlen bizonyítékot az Apollo-11 repülése közben történtekre. Röviddel azután, hogy az űrhajósok visszatértek a Földre, előkerült néhány magnószalag, amin a holdkörüli pályán tartózkodó asztronauták és Houston beszélgetését rögzítették.
– Mi volt ez, mi a fene volt ez? Csak tudni akarjuk…
-Ezek (recsegés)… a bébik óriásiak uram, meglehetősen hatalmasak…
– Nem, nem…ez csak fénytörés volt…
– Ó, Istenem…el sem tudom hinni…
– Mi…mi a fene folyik ott? Mi van veletek fiúk?
– Itt vannak!…Itt vannak alattunk!
– Valami meghibásodott…Irányítóközpont hívja Apollo 11-et…
-Rendben, itt vagyunk mind a hárman, de találtunk néhány látogatót…
-Aha, egy ideje már itt vannak, amióta ellenőrizzük a berendezéseket…
-Irányítóközpont, ismételje meg az utolsó üzenetet…
– Mondom, hogy más űreszköz van odakint!…Sorban vannak a kráter túlsó szélén…
– Ismétlem, ismétlem…
-Ellenőrizzük az orbitális pályát, aztán irány haza…
– Rohadtul reszket a kezem…
– A film, igen…a nyavalyás kamerák be voltak kapcsolva…
-Felvettetek valamit?
-Már nem maradt film.. (recsegés)…három felvétel van a csészealjakról vagy akármik is voltak….lehet, hogy homályosak lettek a képek…
-Itt az irányítóközpont, itt az irányítóközpont, pályán álltok? Ismétlem, pályán álltok? Mi volt ez a szöveg az UFO-król? Vége
-Itt vannak!….a Holdon vannak!…..figyelnek minket!…
A hajmeresztő történet ezzel azonban még nem ért véget. A NASA azonnal ellentámadásba lendült és a sajtófőnök közölte, hogy a hangfelvételek egészen biztosan hamisítványok, ugyanis az irányítóközpont kifejezést nem szokták használni az űrhajósok, helyette mindig Houstont mondanak, az „ismétlem” sem szokott elhangzani, hanem „újra mondom” a megfelelő. A cáfolat fő érve az volt, hogy a houstoni sajtóközpontban legalább ezerötszáz újságíró, tévés és rádiós nyüzsgött az Apollo-11 repülése idején, azonban egyikük sem figyelt fel erre.
Az Űrkutatási Hivatal állítása szerint különben is minden fotót, rádiós kommunikációk hangfelvételét, és az összes többi anyagot is a médiák rendelkezésére bocsátott. Én például képes voltam átnézni 1500 fotót, a több ezer oldala feljegyzéseket, amik többek között a rádióbeszélgetéseket rögzítették – de némelykor előfordult a megjegyzés: légköri zavarok miatt érthetetlen szöveg. Érdekes…A fotók számozása mindig stimmel. Bizonyos képeket kiemeltek a gyűjteményből, állítólag tanulmányozzák őket. Hogy jelenleg kinek vagy kiknek a birtokában vannak és mikor kerülnek vissza a kollekcióba , az még a jövő zenéje.
Tehát mi is történt a valóságban?
Az Apollo-11 űrhajósai olyan olyan fotókat készítettek, amin valódi, nem azonosított – ráadásul nehezen azonosítható – objektum látszik. Rövidesen azután, hogy a holdkomp elhagyta az anyaűrhajót, forgó, fényes részecskék tűntek fel az Apollo ablaka előtt. Ez tény, de a további kutatások megrekedtek a megállapítások szintjén. A felvételek hivatalosan nem kerültek nyilvánosságra, a különböző – UFO-s és egyéb – lapokban megjelent képek az eredetiről készült sokadik másolatok, így pont a lényeges dolog, nevezetesen a hóember, meglehetősen nehezen vehető ki.
Éppen ezért egyaránt minősíthető filmhibának, tükröződésnek vagy UFO-nak, azaz nem azonosított repülő objektumnak. Az asztronauták szeme nem káprázott, s a felvételek valóban elkészültek.
