Az angyalokat sokan Isten jóindulatú hírnökeinek tartják; s a hagyományos elképzelés szerint tiszta szellemi lények, akik sosem születtek le a Földre emberi alakban, bár némely szerző ezt vitatja.
Az angyalok szerepet játszanak az Ó- és Újtestamentumban is, bár nem kizárólag a kereszténységgel hozhatók összefüggésbe. Például Gábriel arkangyal érkezett a hírrel Máriához, hogy Isten fiát fogja megszülni, de ő diktálta le a Koránt Mohamed prófétának is. A 15. században Jeanne D’ Arc is azt állította, hogy maga Gábriel mondta neki, hogy űzze ki az angolokat Franciaországból.
Az angyalok szférái
Bár számos ókori és középkori írás tárgyalja az angyalok témáját, ma csak keveset tartunk közülük mérvadónak. Ezek közé tartozik a 6. században élt görög misztikus, Dionüszosz Areopagita műve, az Égi hierarchiáról. Areopagita az angyalok birodalmát kilenc rendre osztotta, s a rendeket három karba csoportosította. Aquinói Szent Tamás, a 13. században élt olasz teológus továbbfejlesztette ezt a leírást, megtartva annak szerkezetét.
Az első kar
Ebben a karban szereplő három angyali rend áll a legközelebb Istenhez, és Aquinói Szent Tamás szerint – annak szentelik magukat, hogy Istent színről színre látva imádják.
Szeráfok: Ők állnak a legközelebb Istenhez, és ennek eredményeképpen gyakran az alábbi jelzőkkel illetik őket: “elégető, tüzes, izzó, megemésztő fény” – ugyanis a szeráfok örökké Isten imádatában égnek. Közéjük tartozik Uriel és Mihály.
Kerubok: Az angyalok második rendje; nevük jelentése: “a tudás teljessége”. Védő szerepet először az ősi Asszír Birodalomban tulajdonítottak nekik, ahol hatalmas testtel, szárnyakkal és emberi arccal ábrázolták őket.
Isten az Édenkert keleti részén helyezte el őket; képüket később a frigyládára is felvésték. Közéjük tartozik Jofiel és Gábriel.
Trónusok: Az apokalipszis 24 vénjeként is emlegetett angyalokat úgy írják le, hogy ők az Isten trónusát körülvevő tűzkerekek. Isten utasításait hajtják végre, ezért az igazság angyalainak is tartják őket. Jafkiel és Raziel tartozik közéjük.
Második kar
Aquinói Szent Tamás írásai alapján az angyalok e második fő csoportja az isteni tudás megismertetésének szenteli magát szerte az univerzumban.
Uralmak: Az Uralmak angyalai bölcsességet és tudást hoznak, Isten rajtuk keresztül nyilvánítja ki a könyörületességét. Mindegyik képviselőjük egy kardot és egy jogart visel, amelyek Isten hatalmát jelképezik minden teremtett dolog felett. Az uralmak közé tartozik Zadkiel és Zakarel.
Erények: Ezek az angyalok bátorságot mutatnak, így érdemelték ki a “fénylő” elnevezést. Az első Karhoz tartozó trónusokkal működnek együtt, hogy áldást és jutalmat osszanak azoknak, akik legyőzték a nehézségeket. Egyik képviselőjük Haniel.
Hatalmasságok: Az angyalok e csoportja félelem nélkül, fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy megakadályozza a bukott angyalokat és démonokat, hogy átvegyék az uralmat a világegyetem felett. A hatalmasságok közé tartozik az Élet és Halál angyala is. Ha meghalunk, a hatalmasságok segítik az átmenetet életünk következő szakaszába. Vezetőjüknek Chamuelt tartják.
A harmadik kar
Ezek az angyalok arra “szerződtek”, hogy vigyázzanak az emberi lényekre, így a szolgálat angyalainak is nevezik őket.
Fejedelemségek: A világ nemzeteit és azok vezetőit őrző angyalok csoportja. Az országok, nagy szervezetek és szent helyek mellett ők védelmezik a világvallásokat is. Raguelről úgy tartják, a fejedelemségekhez tartozik.
Arkangyalok: Főangyalok, akik Isten üzeneteit közvetítik az embereknek. Mindegyiküknek van női és férfi megjelenése is, és egy meghatározott elemmel állnak kapcsolatban, legyen az a tűz, a víz, a föld vagy a levegő. Az angyalok seregeit vezetik a sötétség erőivel szembeni harcban. Még nem született döntés arról, hogy pontosan hányan vannak: általában közéjük sorolják Mihályt, Gábrielt és Rafaelt.
Angyalok: Az angyalok kerültek a hierarchia aljára, ami nem azt jelenti, hogy kevésbé fontosak lennének, mint a társaik. Ők közvetítenek Isten és az emberek, illetve Isten és a természet között. Közéjük tartozik személyes őrangyalunk is. Csak arra várnak, hogy szükségben szólítsuk őket.
Felhasznált irodalom: Jane Struthers: A Spiritualitás Bibliája