1928-at írunk. Nigéria közepén, Nok falutól nem messze, ónt bányásznak. Hirtelen ijedt kiáltást hallani, az aknából rémült bányászok rohannak ki..
„Mi történt?” – kérdezi angol vezetőjük. „A Sátán van ott!” – hangzik a válasz. Amikor lemegy körülnézni, ő maga is megijed. Egy életnagyságú terrakotta majomfej bámul rá.
Ezt követően további gyanús tárgyakat találnak. Kezeket, lábakat, egy emberi fejet is. A következő években a mai Nigéria területén terrakottaszobrok egész sorát találják meg.
A nagy áttörésre 1943-ban kerül sor, amikor Nokhoz közel 150 szobrot fedeznek fel. Összesen már több száz van belőlük, az embert kirázza a hideg, ha az arcukba néz. Nemcsak különösen hatnak, de tulajdonképpen senki sem tudja, miért jöttek létre Fekete-Afrika közepén.
Az emberiség bölcsője
A régészek szerint a Nok kultúra nagyjából i.e. 1000 évvel keletkezett, és 300 évvel Krisztus születése után tűnt el rejtélyes módon. A kevés bizonyíték azt mutatja, hogy egy nagyon fejlett kultúráról volt szó, magas szintű társadalmi berendezkedéssel.
Nagyjából időszámításunk előtt fél évszázaddal, de lehet, hogy jóval korábban, gyors fejlődésnek indul a vasfeldolgozás. Mivel nincs bizonyítékunk arra, hogy rezet (esetleg bronzot) használtak volna, vagy zseniális feltalálók voltak, vagy más kultúráktól (valószínűleg a karthágóiaktól) importáltak.
A fennmaradt lovasszobrok bizonyítják, hogy a kultúra ismerte a lovasságot. Minden jel arra utal, hogy Közép-Afrika legősibb és legfejlettebb civilizációjáról volt szó, amely fontos szerepet játszott a terület későbbi nemzeteinek kifejlődésében.
Titokzatos szobrászok
A 2005-ös, részletes régészeti vizsgálat során rengeteg terrakottaszobrot találnak.
„A Szaharától délre fekvő területek legrégibb szoboralakjairól van szó” – állítják a szakértők.
Nemcsak emberi alakokat, hanem állatokat és egyéb lényeket is ábrázolnak. Nagyrészt töredékekről, főleg fejekről van szó.
Leginkább a víz és más környezeti hatások okoztak károkat bennük. A fennmaradt töredékeket – főként női és férfifejeket – azonban nagyon gondosan megmunkálták, beleértve a hajat és az ékszereket is. Ritkán látott jelenség. Az eddig talált összes fejnek más-más arcvonásai vannak! Néhány arc betegség nyomait tükrözi, ami még szokatlanabb.
Miért?
Számtalan elmélet született arról – akárcsak más hasonló esetekben -, hogy miért keletkeztek ezek a szobrok. Az egyik lehetőség, a „beteg” vonásokat figyelembe véve, hogy a szobrok a betegségek ellen védték a lakosokat. A másik lehetőség a temetkezési kultúra – egyfajta halotti emlékművekről van szó.
További elég valószínű, bár nehezen hihető elmélet, hogy a portréábrázolás kezdeteit jelzik. Ez azt jelentené, hogy ez a civilizáció Fekete-Afrika szívében sosem látott fejlettségi szintet ért el. Igaz azonban, hogy egyetlen válasz sem ad száz százalékos magyarázatot.
Körülményes kutatás
Nem egyszerű manapság Közép-Afrikában kutatni. Az egyes országok politikai helyzete bizonytalan, a folyamatos kutatás nehézségekbe ütközik. A régészeti kutatás hagyománya sem régi – ezért a Nok kultúrát először művészettörténészek, és nem valódi régészek kutatták.
Az eddig végzett néhány vizsgálat egy zárt, izolált társadalom képét festi, amely egy még nagyobb titkot rejt:
Milyen további ősi civilizációk nyomai rejtőznek a hatalmas, titokzatos Afrikában?
Könnyen elképzelhető, hogy talán még az ijesztően gyönyörű, életnagyságú szobroknál is sokkal megdöbbentőbb felfedezések várnak ránk.