3D-s Mona Lisát készített Leonardo?

Leonardo leghíresebb műve egyben a legrégibb ismert háromdimenziós alkotás egy része lehet – állítja két optikus, akik úgy vélik, hogy a 16. századi festmény, valamint a Madridban fellelt másolata különös viszonyban állnak egymással.

2012-ben fedezték fel a madridi Museo del Prado fekete színű festékrétege alatt a Mona Lisa látszólag jelentéktelen koppintását, amely nagyon hasonlít a párizsi Louvre falán lógó eredetire, ugyanis még a háttér hegyormai is megegyeznek. A festményt valószínűleg az itáliai művész, esetleg valamely tanítványa festette.

“Amikor először láthattam a két alkotást egymás mellett, egyértelmű volt számomra, hogy nagyon apró, de nyilvánvaló különbségek vannak a perspektívákban, amelyeket tulajdonképpen hosszas szemlélődést követően bárki felfedezhet” – mondta Claus-Christian Carbon, a németországi Bambergi Egyetem kutatója.

Carbon és a Mainzi Egyetem munkatársa, Vera Hesslinger levonták a következtetést: az eredeti Mona Lisa és a Pradóban található “testvére” egy kissé más nézőpontból lett lefestve. “Mindez különösen szembetűnő, hogyha a szemlélő a hamiskás mosolyú hölgy székét nézi: a két éve megtalált festmény esetében láthatjuk a szék tőlünk távolabb eső karfájának végét, az eredetinél viszont nem” – mondta Carbon. A szakértők úgy vélik, a spanyolországi festményt az alkotója – a franciaországihoz viszonyítva – egy kissé balról nézte.

A kutatók pontosan kiszámolták a két festő egymáshoz és a modellhez viszonyított helyzetét. A két alkotói hely – tulajdonképpen a két művész szemei közti középpont – mindössze 69 milliméternyire volt egymástól. (Mikor egy ember egy tárgyat néz, a szemei az adott tárgy két különböző perspektíváját észlelik, azonban mindkettő perspektíva továbbítódik az agynak, amely összerakja a háromdimenziós képet.)

A művészettörténészek szerint a két festmény térhatást eredményez és együtt nézve a kettőt a mélység benyomását kelti, s egyfajta háromdimenziós képet eredményez. Felmerül a kérdés: vajon Leonardo és – vélhetően – egyik tanítványa szándékosan hozta-e létre ezt a térhatású műpárt?

A kutatók nem találtak erre utaló nyomokat, azonban Carbon rámutatott, da Vinci intenzíven érdeklődött a háromdimenziós térhatás kérdése iránt.

“Bizonyítékként kell kezelnünk e két festményt, ugyanis azt támasztja alá, hogy a reneszánsz polihisztor nem csupán elméletileg, hanem gyakorlatilag is kutatta a térhatást” – magyarázta a tudós.

Ha megnézzük a két festmény eredeti színeit, a különbség egyedül a ruhák ujjainál érhető tetten, ugyanis az egyik esetben pirosas, míg a másikban zöldes színben pompáznak. Egy merész elképzelés szerint mindez azért lehetett, mivel a művésznek – a leltára szerint – színes szemüvegei is voltak: így a modellt egy piros-zöld (cián) okulárén keresztül nézhette. Erre azonban nincsenek bizonyítékok.

Néhány szakértő szerint azonban hibás az egész elmélet, és Leonardo nem a térhatással kísérletezett. Azzal érvelnek, hogy a két kép közti apró, de jelenlévő különbségek nem illenek bele a hipotézisbe. A Montreali Egyetem kutatója, Martin Arguin szerint az is ellentmondásos, hogy a legtöbb különbség függőleges, és nem vízszintes, amely logikusabb lenne az alkotó(k) két perspektíváját tekintve. Ugyanakkor hozzátette: az észrevételek nagyon érdekesek és érdemes őket vitára bocsátani.

forrás: Múlt-kor

Legújabb cikkek

Ezek is érdekelhetnek

A Fulcanelli-rejtély

A Fulcanelli-rejtély

1926-ban megjelenik A katedrálisok titka címmel egy áttekintés a franciaországi gótikus művészetről, mely különös dolgot akar kimutatni: eszerint…

Időutazás, de hogyan?

Időutazás, de hogyan?

Az időutazás sokáig a sci-fi birodalmába száműzött tabu téma volt, manapság azonban az egyik legizgalmasabb és legfelkapottabb kutatási…

Titokzatos eltűnések

Titokzatos eltűnések

Minden civilizált országban évente több száz embernek vész nyoma. Többségük, persze, nem titokzatos fizikai jelenség következtében válik kámforrá,…

error:
Share via
Copy link