Zecharia Sitchin: A Nibiru földi krónikája

0Shares
0 0

Zecharia Sitchin (1920. július 11. – 2010. október 9.) Oroszországban született, ám Palesztinában nőtt fel, ahol több európai nyelv mellett megtanulta a sémi, a modern és óhéber nyelveket, valamint mélyreható ismeretekre tett szert az Ótestamentum szövegeit, továbbá a Közel-Kelet történelmét és régészeti kutatásait illetően.

Azon kevés tudósok egyike volt, akik képesek voltak elolvasni az ősi sumér írásjeleket. Nagysikerű könyveit számos nyelvre lefordították, sőt még a vakok számára is hozzáférhetővé tették.

Sitchin meggyőződése az volt, hogy az ősi mítoszok nem pusztán mesék, hanem valóságos események leírásai, és hogy a Bibliát olvasva történelemkönyvet lapozgatunk. A kutató azonban ennél is továbbment,

azt állította, hogy valamikor a régmúltban földönkívüliek látogatták meg bolygónkat és az ő ténykedésük révén alakult ki az emberi civilizáció.

Az alábbiakban egy régebbi érdekfeszítő interjú következik Sitchinnel, melyet a Connecting Link munkatársa készített a szerző könyvsorozatával – Earth Cronicles (Földi krónikák) – kapcsolatban.

Connecting Link (CL): Miről szól tulajdonképpen a Földi krónikák?

Zecharia Sitchin (Z.S): Az első könyv, A tizenkettedik bolygó (The Twelfth Planet) annak lehetőségét vizsgálja, hogy Naprendszerünk a kilenc bolygón, a Napon és a Holdon kívül még egy planétát foglal magába. Erről a bolygóról érkeztek a Földre az idegenek úgy félmillió évvel ezelőtt. Mindezt a Biblia Genezis könyve írja le.

CL: Hogyan jutott erre a megdöbbentő felfedezésre?

Z.S.: Amikor gyerek voltam és a Bibliát tanultam, felkeltette az érdeklődésemet egy szó. A Genezis hatodik fejezete említi a nefilimeket, mint a földi asszonyok és az isten fiainak gyermekeit. Kik voltak ők? A legtöbb fordítás a nefilim szót óriásként azonosítja. Amikor megkérdeztem a tanítókat, hogy mit jelent pontosan ez a rész a különös frigyekről és az óriásokról, azt a választ kaptam, hogy ne kérdőjelezzem meg a Biblia sorait. Nos én nem a Szentírást vonom kétségbe, csupán ennek a résznek a magyarázatát és fordítását. A nefilim szó ugyanis sokkal inkább azt jelenti, hogy

azok, akik leszálltak a mennyből.

CL: Ez a héber nafal szóból ered, amely annyit tesz: leesni?

Z.S.: Pontosan. Leesni, lejönni, alászállni. Mit jelenthet mindez? Ez vezetett engem arra, hogy behatóan kezdjem tanulmányozni a bibliai szövegeket, a mitológiát, az archeológiát és a kapcsolódó tudományágakat, mint például az ősi nyelveket. Az egész kutatás ezzel a kérdéssel kezdődött. Kik voltak valójában a nefilimek? Minden ősi szöveg, a Biblia, a görög mítoszok, az egyiptomi feljegyzések és piramisszövegek, egyszóval minden a sumérokhoz vezet bennünket. Ez volt az első civilizáció, úgy hatezer évvel ezelőtt. Ezért tanultam meg a sumér ékírást, hogy első kézből szerezhessek információkat erről a távoli világról. Igen meglepő volt látni. hogy a sumér szövegek rendszeresen beszélnek az anunnaki nevű idegenekről, akik a Nibiru bolygóról jöttek a Földre. Az égitest jele egy kereszt, és nibiru annyit jelent:

a kereszteződés bolygója.

Naram-Sin sztéléje 4300 éves. Vajon miféle második Napra tekintenek az ősi alakok?

CL: Lehet valamilyen összefüggés a nefilimek és az anunnakik között?

Z.S.: Elképzelhető. Néhány szakember szerint a Nibiru valójában a Mars, ám ez nem lehetséges, hiszen az ősi asztronómusok jól ismerték a vörös bolygót és nem keverték össze mással. Más vélemények szerint a Jupiterről van szó. Mivel számomra érthetőek az eredeti sumér szövegek, áttanulmányoztam őket és arra a megállapításra jutottam, hogy egyik tábornak sincs igaza. Az agyagtáblák feliratai megadnak bizonyos paramétereket, amelyek alapján meghatározható például a Nibiru Nap körüli pályája és ez alapján kizárhatjuk mindkét ismert bolygót. Az egyetlen lehetséges válasz az volt, hogy létezik egy ez idáig ismeretlen égitest, amely a Mars és a Jupiter között kering és pályája szabálytalan, azaz hol a Marshoz van közelebb, hol pedig a Jupiterhez. Ez megmagyarázná, hogy miért vélik egyesek a Marsnak, míg mások a Jupiternek a Nibirut.

Amikor rátaláltam erre a magyarázatra, egyszerre minden a helyére került. A mezopotámiai teremtéseposz, amelyen a Genezis első fejezetei is alapulnak, az anunnakikról szóló legendák, hogy kik voltak ők és kik voltak a vezetőik, miként érkeztek a Földre és milyenek voltak a településeik. A suméroknak hihetetlen tudása volt. Tudtak az Uránuszról, a Neptunuszról, sőt a Plútóról is. Matematikájuk olyan magas szintű volt, hogy mind a mai napig csak bámulhatjuk. És ezt mondják: Minden, amit tudunk, az anunnakikról származik.

CL: Mit jelentene Nibiru létének igazolása?

Z.S.: Éppen ebben volt az első könyv fantasztikus robbanó ereje. Felismertük, hogy az ősi civilizációk, a sumérokkal kezdődően, beszámolnak egy tizenkettedik bolygóról a Naprendszerben. A Nibiru felfedezése nem olyan lenne, mint a harmincas években a Plútó felfedezése volt. Át kellett ugyan írni a könyveket, de az utca emberére semmiféle hatással sem volt a dolog. Nem így a Nibiru. Ha ugyanis a Nibiru létezik, akkor az anunnakik is léteznek, és igaznak kell lennie annak a kijelentésnek is, hogy 3600 évenként visszatérnek. Mindez azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül.

CL: Mi fog történni, ha újból megjelennek itt?

Z.S.: Nem tudjuk, miként fognak érezni irántunk, amikor ismét visszatérnek. Vajon megreformálják a társadalmunkat vagy átadnak nekünk új technológiákat? Vagy éppen ellenkezőleg? Rossznak ítélik meg a civilizációnkat és megszabadulnak tőlünk, mint az özönvíz idején is tették?

CL: Az első könyv tehát, a sumér mítoszokra támaszkodva, megalapozta a további kutatásokat. Tudjuk, hogy van még egy bolygó a Naprendszerben, és hogy miről is szólnak valójában a Genezis sorai. Beszélne a többi könyvről is?

Z.S.: A második kötet, a Stainvay to Heaven (Lépcső a mennyországba) a régi legendákat vizsgálja felül, két új szemszögből. Az első, hogy megpróbálom összeegyeztetni az egyiptomi szövegeket a sumér feljegyzésekkel. A második témakör pedig az emberiség egyik régi vágya, a halhatatlanság elérése. Ez a kutatás a Sínai-félszigetre vezet bennünket, egy őskori leszállópályához, és Jeruzsálembe.

A harmadik könyv, a The War of Gods and Men (Az istenek és emberek csatája) folytatja ezt az utat és megmutatja, mi történt az idegenek távozása után. A két féltestvér, Enki és Enlil párharcával kezdődik, majd azok leszármazottainak küzdelmével folytatódik. Bemutatom, miként torkollott ez a piramis-háborúkba (két ilyen háború volt) és az emberiség miként keveredett bele. Ekkor tanultuk meg a háború tudományát. Az utolsó kérdés a könyvben az, hogy vajon harcosnak születni kell vagy valaki neveléssel és tanítással is képezhető.

A The Lost Empire (Az elveszett birodalom), a negyedik könyv az amerikai civilizációkkal foglalkozik. Nemcsak a Kolumbusz előtti időkkel, de a négy-ötezer évvel ezelőtti társadalmakkal is. Ezek a korok megelőzték a majákat, az inkákat és az aztékokat. Olyan kérdésekkel foglalkozom; mint például hogy kik építették az óriási kővárosokat a hegyek csúcsain, és honnan erednek egyes furcsa régészeti leletek. A The Lost Empire rámutat arra, hogy az amerikaiak története ugyanaz, mint az anunnakik története. Az Ötödik kötet, a Genesis Revisited (Vissza a teremtéshez), tulajdonképpen visszatekintés. Az első könyv tizenöt évvel ezelőtt jelent meg, azóta újabb eredmények születtek.

Akkor még nem volt genetika, klónozás, Voyager-szondák mérési eredményei és rengeteg más tudományág is sokat fejlődött. Ezeknek a fényében sok kérdésre választ kaptunk, amelyeket korábban nyitva kellet hagyni. Szeretném elmondani, hogy

minden újabb eredmény alátámasztja a sumérok tudásáról alkotott feltételezéseinket.

Minden alkalommal, amikor egy újabb felfedezés lát napvilágot, izgatottan ugrok fel: Istenem, ezt a sumérok már hatezer évvel ezelőtt tudták!

CL: Tudna mondani erre egy példát?

Z.S.: A tizenkettedik bolygóban például leírom, miként teremtették Ádámot, az első homo sapienst. Ha figyelmesen olvassuk, akkor rájöhetünk, hogy ez nem más, mint

a lombikbébi módszer.

Ugyanígy, vessük össze a Voyager-ek adatait a külső bolygókról azokkal az adatokkal, amelyeket a sumérok közöltek velünk és az első könyvben jelentek meg, még azelőtt, hogy a szondák elérték volna a Neptunuszt és az Uránuszt.

CL: Fantasztikus munka. És mindez a nefilimekkel kezdődött?

Z.S.: Igen. Az volt a kezdet.

CL: Ha az emberek elolvassák a könyveit, nem gondolják majd azt, hogy Ön túlságosan sok dologban csak a feltételezéseire hagyatkozik? Vannak agyagtábla töredékei, félbeszakadó feliratai és homályos utalásai, azután ezeket meglehetősen szárnyaló fantáziával összekapcsolja és nélkülözve minden tudományos alapot, tényeknek állít be feltételezéseket. Mit gondol erről?

Z.S.: Sokféle válasz van erre a kérdésre. A legjobb felelet talán az, amit a Vissza a teremtéshez-ben is leírtam. Mindaz, amit most fedezünk fel vagy tudunk meg, tökéletes összhangban van a sumérok tudásával. Elgondolkoztak már például azon, hogy az orvostudomány szimbóluma, a tekeredő kígyó, mennyire hasonlít a DNS kettős spiráljának alakjára? Nos, ez a szimbólum megtalálható a suméroknál is, Enki jele volt ez, aki Ádámot teremtette. Hogyan tudhatták teleszkópok és űrhajók nélkül, hogy a Neptunusz egy vizes bolygó? A sumérok azt állítják: mindezt az anunnakik mondták el nekünk. Rendben, válaszolhatjuk, de kik voltak ők?

A mezopotámiai civilizációk, mint az akkád, a babiloni, a sumér, az arab, az asszír, vagy a perzsák ókori ábrázolásai között úton-útfélen feltűnik a szárnyas Nap vagy a repülő gömb, amelyben az istenek egyike látható

A sumérok szerint a Nibiru bolygó lakói, akik meglátogatták a Földünket. Erre azt kérdezhetnénk, hogy mi az a Nibiru? Egy planéta a Naprendszerben, hangzik az őskori felelet. Mindez logikusan hangzik, de sokan nem fogadják el, hogy van még egy felfedezetlen égitest a Naprendszerben, különösen nem értelmes élettel a felszínen. Én akkor arra lennék kíváncsi. hogy mivel magyarázzák az anunnakikat? Talán volt egy óriás termetű humanoid faj a Földön félmillió évvel ezelőtt, akik nyomtalanul eltűntek? Erre nem tudnak válaszolni. Miért ne fogadhatnánk el akkor a sumérok legendáit?

A kérdésre azonban egy másik megközelítésből is lehet válaszolni. Sehol sem állítom azt a könyveimben, hogy a sumér feliratokat tartalmazó agyagtáblákat én ástam volna ki a sivatagból.

Minden régészeti bizonyíték megtekinthető valamelyik múzeumban. Még a katalógusszámokat és a felfedezés adatait is közlöm. Minden font, amit felhasználok tudományosan publikált, hozzáférhető és jól ismert a kutatók előtt.

CL: Az istenek és emberek csatája című könyvben például 16 oldalon keresztül sorolja fel a forrásokat!

Z.S.: A lényeges különbség a magyarázatban van. Minden szakértő számára ismertek a sumér mítoszok, például Enki és Enlil történetei, csak míg a tudósok ezeket pusztán legendáknak tartják, és nem foglalkoznak történelmi hátterével, én azt mondom:

Mi van, ha ezek nem kitalált történetek. hanem nagyon is valóságos események krónikái?

Mindezek alapján megalkottam egy forgatókönyvet, egy logikus és elfogadható forgatókönyvet, amely megmagyaráz sok rejtélyt és furcsaságot. Olyanokat például, hogy ki építette a piramisokat.

CL: Mit tudna még az anunnakikról mondani? Mennyire szólnak bele az életünkbe?

Z.S.: Gyakran kérdezik tőlem, hogy vajon ők hasonlítanak-e ránk? Erre azt szoktam mondani, hogy nem, ugyanis sokkal inkább

mi hasonlítunk rájuk, hiszen genetikai módszerekkel ők teremtettek bennünket.

Erről beszél a Biblia is, amikor azt írja, hogy “Teremtsünk embert a mi képmásunkra”. Az életkorunkban viszont annál nagyobb eltérés van. Innen ered az az elképzelés, hogy ők halhatatlanok. Valójában egy nibirui év megfelel 3600 földi évnek, ebből kiszámítható, hogy egy 50 éves anunnaki számunkra 180 ezer éves. Természetesen a technikai fejlettségünk is eltérő. Nemcsak az űrutazás ismert számukra, hanem képesek feltámasztani a halottakat és véghezvinni még megannyi csodát, amelyet a Bibliában megtalálunk.

Az az érzésem, hogy ahogy egykoron ők idejöttek és megteremtettek bennünket a saját génjeik és a majom-asszonyok segítségével, úgy valamikor a jövőben

mi is elindulunk az univerzumban és hasonlóan fogunk cselekedni. Szerintem ez a nagy terv.

Persze számomra elfogadható az is, hogy ez a nagy terv időnként az egyének akarata szerint változhat. Nézzük meg például az özönvíz történetét, ahol elpusztult az emberiség, csak Noé és maroknyi csapata maradt meg. Ez a pusztítás Enlil ötlete volt és Enki segített Noénak – a sumérok Ziusudrának hívják -, hogy megmeneküljenek. Máris látható, hogy itt egy ellentét van az anunnakik vezetői között. Ebből következően nehéz lenne megmondani, hogy milyen formában szólnak bele az emberiség fejlődésébe.

CL: Az előbb azt mondta, hogy 3600 évenként visszatérnek hozzánk. és ilyenkor valamire megtanítanak bennünket. Mit gondot, legközelebb mit fednek fel előttünk?

Z.S.: Nem tudom. Említettem, hogy egy alkalommal el akarták törölni a civilizációnkat. Nem tudom milyenek az esélyeink.

CL: Van valami megbúvó tanulság számunkra? Mit kellene tennünk hogy elkerüljünk egy kővetkező özönvizet?

Z.S.: Bizonyos értelemben ez kiszámíthatatlan, mivel nem tudjuk hogy kik a vezetőik jelenleg. Vajon Enki vagy Enlil családfája uralkodik? Ha ezt tudnánk, akkor könnyebb lenne válaszolni erre a kérdésre. Ez egy izgalmas kérdés. A felelet pedig nem egyszerű és korántsem érdektelen az emberiség szempontjából.

(fordította: Tölgyesi Zoltán)

0Shares
0 0
blank
error: