Milyen jó lenne, ha megleshetnénk, hogyan fogunk élni húsz év múlva, vagy visszasétálva az időben megragadhatnánk egy-egy elszalasztott lehetőséget, jóvá tehetnénk hibákat, esetleg újraírhatnánk a történelmi eseményeket. Egyesek szerint mindez nem is olyan lehetetlen.
Elgondolkodtató, hogy milyen ismeretek állhattak Leonardo da Vinci találmányainak hátterében. Mindenesetre jócskán meghaladták a kor tudományos színvonalát. És hogyan tudta Verne Gyula olyan bámulatos pontossággal leírni Nemo kapitány tengeralattjárójának működését, amikor az ő idejében a víz alatti jármű még csak álom volt?
Vajon sejtette-e a világhírű író, hogy tudományos-fantasztikus regénye, az Utazás a Holdra egyszer valósággá válik? Vannak, akik úgy vélik, Gárdonyi Géza történelmi regényeinek korhű leírásai úgy születtek, hogy az író valamiképpen ellátogatott az akkori időkbe. Tudjuk róla, hogy ismert különleges álomélményeket okozó növényeket, de azt is, hogy sokat tanulmányozta a történelmi forrásokat. Vajon Leonardo, Verne vagy Gárdonyi híres időutazók lettek volna?
Furcsa felhők és lila köd
Szerte a világon többen beszámoltak már furcsa felhőkről, ismeretlen eredetű színes, általában lilás ködökről, amelyekkel a természetben találkoztak. Bár csak néhány pillanatnak érzékelték az eseményt, valójában hosszú órák, sőt napok teltek el ezalatt. Valamennyi visszaemlékezésben azonos, hogy az érintettek haja összeborzolódott, gyakran égnek meredt, ruhájuk csuromvizes lett. Furcsa kiütések jelentek meg a bőrükön, és gyakran émelygés, hányinger fogta el őket. Egyesek szerint ez villamos energia jelenlétére utal, mások úgy gondolják, hogy az érintettek időviharba keveredtek, amely során átjárók nyílhattak meg jelen, múlt és jövő között.
Időviharok a filmvásznon
Ez a máig nem bizonyított feltételezés már számos filmkészítőt megihletett. Ott van mindjárt Steven Spielberg Vissza a jövőbe trilógiája, amelyben az őrült tudós, Christopher Lloyd a nyolcvanas évekből a jövőbe és a múltba utazik Michael J. Foxszal. Ennek köszönhetően a Fox által alakított tinédzser az ötvenes évekbe kerül, és találkozik a szüleivel, akik akkor még nem ismerik egymást.
Az időutazás témájával foglalkozik a Csillagkapu és a Végső visszaszámlálás című film is. Ez utóbbiban szupermodern anyahajó kerül időviharba: a legénység a békés tenger helyett hirtelen a II. világháborúban találja magát.
Érdekes, hogy az 1980-ban készült filmben az időkapu pont egy olyan furcsa, ködös felhő formájában jelenik meg, mint ahogy más, későbbi beszámolókban is megemlítik. De nem csak a sci-fikben egyesül a jövő és a múlt. Egy igazi romantikus történet, a Kate és Leopold is erre a témára épül. A mai modern nőt, Meg Ryant varázsolja el a múltból véletlenül idetévedt jóképű nemes lovag, Hugh Jackman.
Múltból felbukkanó hajók
Einstein elképzelése szerint a világűrben másként múlik az idő. Ha az űrhajósok képesek lennének fénysebességgel közlekedni, az űrben töltött hetek, hónapok alatt itt a Földön akár évek telhetnének el. Így az asztronauták nem öregednének együtt a Föld-lakókkal. Létezik olyan elmélet is, amely szerint az idő múlása a Földön sem egységes, például a vízben lassabban telik, mint a felszínen.
Ebből is adódhatnak különböző zavarok. A legjobb példa erre a Bermuda-háromszög rejtélye, melyre a tudomány évtizedek óta nem talál racionális magyarázatot. Az arrafelé utazók sok esetben számoltak be régen elsüllyedt kalózhajókról, melyek hirtelen felbukkantak a semmiből. Azóta is gyakran tűnnek el a radarok elől hajók és repülőgépek, amelyek aztán napokkal vagy hetekkel később térnek csak vissza, az utasok pedig különleges múltbeli eseményekről, történésekről számolnak be.
