Stephen King 1983-as regénye a Christine – melyből ugyanebben az évben John Carpenter filmadaptációt is készített – a horror műfaj egyik klasszikusának számít. Azt azonban kevesen tudják, hogy King műve valós eseményeken alapszik.
A történet főszereplői egy félénk tinédzser, és egy Christine névre keresztelt 1958-as Plymouth Fury, melyet egy idős férfitől vásárolt a fiatalember. Miután néhány huligán megrongálja az autót, az kisvártatva megjavítja magát, majd nekilát, hogy módszeresen levadássza és megbüntesse az elkövetőket.
Bár első olvasatra ez fantazmagóriának tűnhet, az események, melyek „Christine” történetét inspirálták már kevésbé azok.
A démoni autó igaz története
A rejtélyes történések 1964-ben kezdődtek a Maine állambeli Old Orchard Beach városában. A rendőrség egy új járőrkocsit vásárolt, mely egy Dodge 330 LE típusú autó volt, s a „Golden Eagle” (Arany Sas) nevet kapta.
Kezdetben semmi különöset nem tapasztaltak a kocsival kapcsolatban, de hamarosan három rendőr is öngyilkosságot követett el, mint kiderült, épp azok közül, akik rendszeresen járőröztek az autóval. A rendőrség a sorozatos tragédiák után úgy döntött, hogy megszabadul az elátkozottnak hitt járműtől, s eladták egy idős férfinek, aki azonban hamar túladott rajta.
Nem sokkal ezután az „Arany Sas” a helyi Allen család, egész pontosan Wendy Allen birtokába került, aki saját bevallása szerint, amolyan modernkori boszorkány volt. Wendy egyenesen rajongott az autóért, amiben szerepet játszott annak bizarr előélete is. A kocsi mintha csak „megérezte” volna eme rajongást, soha nem is ártott a nőnek.
A történet folytatása azonban már közel sem volt ilyen szívmelengető. Egy helyi egyház vehemens tagjai a 80-as és 90-es években többször is kísérletet tettek arra, hogy alaposan megrongálják a járművet. Úgy vélték, hogy az démoni megszállás alatt áll. A vandálok tettei nem maradtak következmények nélkül, végül egy nyergesvontatóval történt ütközésben lelték halálukat, melyben egyikőjüket szabályosan lefejezte a becsapódás ereje.
Az a csibész sem járt jobban, aki úgy gondolta, hogy vicces lenne egy kicsit elcsúfítani az autót. Úgy tűnik a való életbeli „Christine” az időjárási tényezőket is szolgálatába állíthatta, mivel az elkövetőt nem sokkal ezután halálos villámcsapás érte.
2008-ban egy helyi tinédzser, akit lenyűgözött az autó félelmetes története, elhatározta, hogy személyesen is megtekinti a baljós járművet. Rossz ötlet volt. A „nagy találkozást” követően a fiú megkéselte családját, s felgyújtotta a házukat.
2010-ben egy másik helyi egyház tagjai elődeiknél radikálisabb lépésre szánták el magukat. Hogy véget vessenek a „Gonosz” további tevékenységének, az éj leple alatt ellopták a kocsit, szétszerelték, majd a darabjait különböző roncstelepekre és bontóműhelyekbe szállították.
A tulajdonos Wendy Allen azonban nem hagyta annyiban a dolgot, felkutatta az Arany Sas összes darabját és alkatrészeit, majd időt és pénzt nem sajnálva helyreállíttatta azt.
Mintha csak erre a kis szeretetre vágyott volna az autó, mivel az elkövetkező években abbamaradtak a rejtélyesebbnél rejtélyesebb tragédiák. Vagy talán csak a vandálok és rosszakarók értették meg végre, milyen következményekkel kell számolniuk, ha támadólag lépnek fel a kocsival szemben.
Noha Wendynek soha nem esett komoly bántódása mialatt az Arany Sast vezette, néhány furcsaság azért vele is megesett. Mikor családjával az autóban utazott, előfordult, hogy az ajtók maguktól kinyíltak, vagy az ülések hirtelen elmozdultak.
A Sony Pictures 2021-ben jelentette be a a 83-as film remakejét, amelyet Bryan Fuller ír és rendez majd.
